alanyi ragozás l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

alanyi mn 18A2 

1. (Nyelvt) ’az alanyra vonatkozó, vele kapcs., ill. az alany szerepét betöltő’ ❖ A benható ige, mivel tisztán alanyi (subiectiv) vagyis alanyban maradó cselekvőséget v. állapotot jelent, szenvedő tárgyat rendesen nem fogad el (1864 Szvorényi József 8458005, 122) | alanyi ragok (1864 Hunfalvy Pál C2147, 311) | alanyi mellékmondat (1920 Móricz Zsigmond C3223, 120) | A miért? hogyan? miképpen? kérdései helyett az alanyi ki? mi? kérdések járnak a fejünkben (1992 Gelencsér Gábor 2010005, 28) • alanyi igeragozás ’az igeragozás teljes paradigmát alkotó, minden igéhez hozzákapcsolható alaksora, amelyet akkor használunk, ha az igének nincs 3. személyű határozott tárgya; általános ragozás’ ❖ Következik aztán az „éjszaki vogul”-nak nyelvtani ismertetése, 9 fejezetben: […] 6. alanyi igeragozás (1890 Budenz József C0011, 222) | a francia nyelvben nem lévén tárgyas és alanyi igeragozás (1995 PallasLex. CD02) • alanyi ragozás ’ua.’ ❖ Minden átható, vagy áthatólag használt egyéb igének két activ ragozása van: alanyi és tárgyas (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a magyar nyelvben maga az alanyi ragozás is két ágra oszlik: iktelenre és ikesre (1895 PallasLex. CD02) | A 92. sor vigiazzatok igéje egyaránt lehet alanyi és tárgyi ragozás (1964 Schram Ferenc 7487003, 501) | Az alanyi ragozás a köznyelvi használatban hovatovább az iktelennel azonos (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. (rég, Nyelvt) ’tárgyatlan 〈ige〉’ ❖ ezeket alanyi vagy ki nem ható igéknek mondjuk (1843 Fogarasi János 8144002, 197).

2. (Jog) • alanyi jog ’vmely természetes v. jogi személyt megillető (érvényesülési, követelési) jogosultság’ ❖ nemlegesek [ti. a kötelezettségek], a mennyiben oly cselekvőség megszorítására irányulnak, a mely másnak tevékenységi terét, alanyi jogát sértené (1885 Pulszky Ágost 8380003, 252) | Potestas jelenti az alanyi jogot vagyis a jogosultságot. Ilyen volt a családapák gyermekei fölött (1904 ÓkoriLex. CD28) | Az egyéni munkabér a díjazásnak az a fajtája, amelyre a dolgozónak a munkaviszonya alapján […] a munkáltatóval szemben alanyi joga van (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050004, 76) | A magyar állampolgárság alanyi jogon senkinek sem jár […]. A köztársasági elnök kizárólagos joga, hogy a kérelmeket elbírálja (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’egyéni, személyes, szubjektív’ ❖ nála az alanyi hangulat’ […] nagyobb becsü […], mint a kifejezés’ plasticája (1843 Jámbor Pál C2201, VIII) | Ezen meggyőződéseink alanyi természetűek (1844 Irodalmi Areopag C2181, 73) | Ő e részben alanyibb a különben oly subjectiv Petőfinél (1861 Arany János C0641, 119) | Sokan szememre lobbantották, hogy a bírálatom alanyi. De mi a csuda legyen egy kritika, ha nem alanyi? (1929 Kosztolányi Dezső C2751, 289) | a szerzés alanyi feltétele volt, hogy a szerző minden más embert megelőzzön (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153006, 539).

3a. (rég, Fil) ’az alanyból kiinduló, alanyhoz kötött, nem a tárgytól, a tárgyi körülményektől függő’ ❖ A második osztályba [ti. a külső érzékekébe] tartoznak a személyes vagy alanyi érzékek (1831 e. Köteles Sámuel C2802, 53) | A véges alanyi szellem továbbá mint ismerő és akaró azaz elméleti és gyakorlati szellem müködik (1843 Purgstaller József 8351006, 173) | Itéletünk a szépről föltétektől függ: e föltétek mind az itélő alanyban, mind a megitélt tárgyban foglaltatnak, amazok alanyi föltétek, ezek tárgyilagosak (1850 Purgstaller József 8351015, 67) | a szép absolut, nem alanyi, nem viszonylagos, tehát hyperempirikus lényege (1898 Athenaeum 8604001, 347).

3b. (rég, Irodt) ’egyéni, személyes jellegű, lírai, szubjektív’ ❖ A költemények majd kizárólag mind alanyiak (1845 Pesti Divatlap C5837, 119) | a lyrai költemény másként alanyinak is mondatik (1870 Névy László C3334, 124) • alanyi költészet ’líra, ill. lírai, szubjektív költészet’ ❖ Az alanyi (subjectiv) költészetnek két neme van: a lantos és tanköltészet (1850 Purgstaller József 8351014, 41) | A költészetben alanyi költészetnek nevezzük a lirát (1893 PallasLex. CD02) | Más kritikusok, mint Erdélyi, vagy különösen Arany, nem zárják ki a világrend ellen lázadó indulatot az alanyi költészet elfogadható motívumai közül (1992 Dávidházi Péter 2016009, 328) • alanyi költő (tréf v. pejor is) ’(érzelmi meghatározottságú, személyes hangon megszólaló) lírai költő, lírikus’ ❖ Mi, alanyi költők rendkivüli módon tudjuk méltányolni ezt a boldogtalanságot (1897 Heltai Jenő C2058, 94) | maga a „szenvtelen” Flaubert is Du Gard-hoz képest áradozó alanyi költőnek [tetszik] (1937 Gyergyai Albert CD10) | e két mű már egy érett, letisztult hangú alanyi költő munkája (1997 Magyar Hírlap CD09) | szinte valamennyi [vers] alanyi költő műve: kibeszélő, vallomásos hangvételű, rendre túlfűtött érzelmű, lelkesült retorikájú vers. Alig-alig van jelen a kötetben a gondolati költészet iránya (1999 Új Könyvek CD29).

Sz: alanyias, alanyiság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alany; ÉKsz.