arany- (előtagként)

1. ’sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém’ ❖ ‖ aranyrög fn 3C (Ásv) | a’ nagy … tiszta aranyrögből csak kis darabka maradt meg (1839 Budapesti Árvízkönyv C1204, 145) | A legnagyobb arany-leletek aranyrögök Ausztráliából ismeretesek (1893 PallasLex. CD02) | honnan hozzák hol ássák azokat a formátlan aranyrögöket (1989 Tolnai Ottó 2025057, 41) ‖ aranyszem fn 3B11 | az ö portékáiért tsupán-tsak arany-szemet tserélnének és hoznának (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 388) | A mélyben szerencse várna A merész és bölcs buvárra, Ki leszállni volna kész; Igy porondban [= homokban] és iszapban Keresetlen, felhozatlan Arany-szem s por oda vész (1864 Tompa Mihály 8484043, 214) | ha [az aranymosók] a lapáton legalább 30-40 sárga aranyszemet láttak csillogni, akkor felállították a mosópadot (1991 Magyar néprajz CD47) ‖ aranytömb fn 3C1 | A vidéket azért hivják Bányának, mert a hagyomány szerint az ördög innét szedte a nagy aranytömböket, amelyekkel egykor az embereket megvásárolta (1915 e. Lovik Károly 9402005, 137) | [1891-ben Erdélyben] a Brád melletti muszári bányában egy […] aranytömb omlott a bányászok elé (1995 Természet Világa CD50).

2. ’(részben) aranyból készült’ ❖ ‖ aranyedény fn 4B | [a császárné olyan kemencéket csináltatott,] mellyben, ollyan edények, kéſzítettek, mellyek, még a’ Tsászári asztalra-is, az arany és ezüst edények helyett, fel-tétethettek (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 169) | A nagy aranyedényekben drága illatszer füstölgött (1858 Jókai Mór C2250, 61) | [a nagyszentmiklósi kincs] 23 aranyedényből áll (1990 Róna-Tas András CD30) ‖ aranygyűrű fn 1C | drága briliántos arany Gyürüt nyertenek (1790 Erdélyi Magyar Hírvivő 7411001, 449) | Szépen, divatosan volt öltözve, aranylánccal és aranygyűrűkkel (1881 Mikszáth Kálmán 8312031, 47) | bal középső ujján ametisztköves kis aranygyűrű volt (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 24) ‖ aranylánc fn 3A | egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … meg-tiszteltettek (1784 Magyar Hírmondó C0272, 515) | Némelyik [úr] a mellényét kigombolta, a vastag aranyláncát az órával együtt odatette az asztalra (1914 Kosztolányi Dezső 9359123, 108) | A nyakán aranyláncon egy medál függött (1972 Lázár Ervin 2021004, 874) ‖ aranyóra fn 6A | sok szép brilliántos arany órákat és pixiseket osztogatott ki (1795 Magyar Kurír C0327, 460) | [a báró] kivette címeres aranyóráját, éppen kilencen állt a mutató (1903 Mikszáth Kálmán C3115, 174) | egy vállalatigazgató csuklóján méregdrága aranyórát vett észre (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ aranytárgy fn 2A | II. Ékitmények … a) Aranytárgyak … b) Bronztárgyak … c) Üvegtárgyak … (1865 Rómer Flóris C3239, 35) | [1919. április 1-jén] elrendelték a 2000 koronánál értékesebb aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatását (1942 Bánlaky József CD16) | [a Nagyszentmiklóson előkerült aranykincset] a köztudat, de a tudományos irodalom is, sokáig Attila kincsének tartotta. Az aranytárgyaknak mintegy a felén rovásírás-feliratokat találtak (1977 László Gyula¹ 9384003, 355).

3. ’arany- v. aranyszínű szálakból (sodrott zsinórból) készült’ ❖ ‖ aranycsipke fn 6B | fátyolbúl vartam néki nyakra valót […]. Ezüstel rósákat vartam két szélére, Arany tsipkét pedig mind a’ két végére (1796 Gvadányi József C1923, 53) | E nemes lelkü magyar hölgy … menyasszonyi ruhájának ujjáról az aranycsipkét titkon lemetszé (1846 Pesti Divatlap C5839, 870) | [A martosi viseletben] az ünnepi kendőknek, mint minden többi öltözetdarabnak dísze a több rend rózsás szalag, arany csipke (1980 NéprajziLex. CD47) ‖ aranypaszomány fn 4A | [a fekete bársonytarsoly] kerületén ſzéles arany paſzománt (1792 Decsy Sámuel 7078002, 296) | [a huszár] veres csákóján kettős aranypaszomány (1850 Jókai Mór CD18) | [Boldizsár] zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt (1906 Krúdy Gyula C2832, 67) | Kossuth Lajos kormányzóelnöki díszruhája palackzöld és vörös tükörposztóból arany paszománnyal és zsinórzattal készült (1992 F. Dózsa Katalin CD17) ‖ aranyrojt fn 3A1 | A’ királlyal együtt ebédelni ſzokott urak is le ülnek, […] arany rojtok nélkül való veres bárson ſzékekre (1792 Decsy Sámuel 7078004, 543) | a papi diszruhák is keleti áruk voltak. Az aranyfonál s aranyrojtok aligha nem olaszországi gyártmányok (1885 Salamon Ferenc 8402015, 430) | az ezred-zászló virágos vagy habos selyemből készült, diszítve nehéz arany rojtokkal, arany himzésű vagy nyomatú verses föliratokkal (1900 Nagy Géza CD20) ‖ aranysujtás fn 4A | A’ koporsó … arany sujtásokkal s rojtokkal gazdagon ki rakva (1786 Magyar Hírmondó C0274, 623) | kék parádéskocsis öltöny arany sujtásokkal (1988 Lengyel Péter 9397006, 154) ‖ aranyzsinór fn 4A1 | a … nadrágról az arany sinórt fel-fejtegetvén (1783 Magyar Hírmondó C0271, 628) | Gombkötőink nem győzék verni az arany zsinort, sujtást (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 138) | egy aranyzsinórral épp hogy meg nem fojtották túlbuzgó és túl alázatos vetkőztetői [a pápát] (1965 Szentkuthy Miklós 9664011, 136).

arany- ❖ (előtagként)
1.
sárga színű, élénk fényű, nagy fajsúlyú nemesfém
▪ aranyrög főnév ◦ 3C ◦ (Ásv)
a’ nagy … tiszta aranyrögből csak kis darabka maradt meg
(1839 Budapesti Árvízkönyv)
A legnagyobb arany-leletek aranyrögök Ausztráliából ismeretesek
(1893 PallasLex.)
honnan hozzák hol ássák azokat a formátlan aranyrögöket
(1989 Tolnai Ottó)
▪ aranyszem főnév ◦ 3B11
az ö portékáiért tsupán-tsak arany-szemet tserélnének és hoznának
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe)
A mélyben szerencse várna A merész és bölcs buvárra, Ki leszállni volna kész; Igy porondban [= homokban] és iszapban Keresetlen, felhozatlan Arany-szem s por oda vész
(1864 Tompa Mihály)
ha [az aranymosók] a lapáton legalább 30-40 sárga aranyszemet láttak csillogni, akkor felállították a mosópadot
(1991 Magyar néprajz)
▪ aranytömb főnév ◦ 3C1
A vidéket azért hivják Bányának, mert a hagyomány szerint az ördög innét szedte a nagy aranytömböket, amelyekkel egykor az embereket megvásárolta
(1915 e. Lovik Károly)
[1891-ben Erdélyben] a Brád melletti muszári bányában egy […] aranytömb omlott a bányászok elé
(1995 Természet Világa)
2.
(részben) aranyból készült
▪ aranyedény főnév ◦ 4B
[a császárné olyan kemencéket csináltatott,] mellyben, ollyan edények, kéſzítettek, mellyek, még a’ Tsászári asztalra-is, az arany és ezüst edények helyett, fel-tétethettek
(1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller)
A nagy aranyedényekben drága illatszer füstölgött
(1858 Jókai Mór)
[a nagyszentmiklósi kincs] 23 aranyedényből áll
(1990 Róna-Tas András)
▪ aranygyűrű főnév ◦ 1C
drága briliántos arany Gyürüt nyertenek
(1790 Erdélyi Magyar Hírvivő)
Szépen, divatosan volt öltözve, aranylánccal és aranygyűrűkkel
(1881 Mikszáth Kálmán)
bal középső ujján ametisztköves kis aranygyűrű volt
(1952 Németh Andor ford.–Dreiser)
▪ aranylánc főnév ◦ 3A
egy arany Lántzrol le függö arany pénzel-is … meg-tiszteltettek
(1784 Magyar Hírmondó)
Némelyik [úr] a mellényét kigombolta, a vastag aranyláncát az órával együtt odatette az asztalra
(1914 Kosztolányi Dezső)
A nyakán aranyláncon egy medál függött
(1972 Lázár Ervin)
▪ aranyóra főnév ◦ 6A
sok szép brilliántos arany órákat és pixiseket osztogatott ki
(1795 Magyar Kurír)
[a báró] kivette címeres aranyóráját, éppen kilencen állt a mutató
(1903 Mikszáth Kálmán)
egy vállalatigazgató csuklóján méregdrága aranyórát vett észre
(1998 Magyar Hírlap)
▪ aranytárgy főnév ◦ 2A
II. Ékitmények … a) Aranytárgyak … b) Bronztárgyak … c) Üvegtárgyak …
(1865 Rómer Flóris)
[1919. április 1-jén] elrendelték a 2000 koronánál értékesebb aranytárgyak és ékszerek beszolgáltatását
(1942 Bánlaky József)
[a Nagyszentmiklóson előkerült aranykincset] a köztudat, de a tudományos irodalom is, sokáig Attila kincsének tartotta. Az aranytárgyaknak mintegy a felén rovásírás-feliratokat találtak
(1977 László Gyula¹)
3.
arany- v. aranyszínű szálakból (sodrott zsinórból) készült
▪ aranycsipke főnév ◦ 6B
fátyolbúl vartam néki nyakra valót […]. Ezüstel rósákat vartam két szélére, Arany tsipkét pedig mind a’ két végére
(1796 Gvadányi József)
E nemes lelkü magyar hölgy … menyasszonyi ruhájának ujjáról az aranycsipkét titkon lemetszé
(1846 Pesti Divatlap)
[A martosi viseletben] az ünnepi kendőknek, mint minden többi öltözetdarabnak dísze a több rend rózsás szalag, arany csipke
(1980 NéprajziLex.)
▪ aranypaszomány főnév ◦ 4A
[a fekete bársonytarsoly] kerületén ſzéles arany paſzománt
(1792 Decsy Sámuel)
[a huszár] veres csákóján kettős aranypaszomány
(1850 Jókai Mór)
[Boldizsár] zöld dolmányán csillogott az aranypaszománt
(1906 Krúdy Gyula)
Kossuth Lajos kormányzóelnöki díszruhája palackzöld és vörös tükörposztóból arany paszománnyal és zsinórzattal készült
(1992 F. Dózsa Katalin)
▪ aranyrojt főnév ◦ 3A1
A’ királlyal együtt ebédelni ſzokott urak is le ülnek, […] arany rojtok nélkül való veres bárson ſzékekre
(1792 Decsy Sámuel)
a papi diszruhák is keleti áruk voltak. Az aranyfonál s aranyrojtok aligha nem olaszországi gyártmányok
(1885 Salamon Ferenc)
az ezred-zászló virágos vagy habos selyemből készült, diszítve nehéz arany rojtokkal, arany himzésű vagy nyomatú verses föliratokkal
(1900 Nagy Géza)
▪ aranysujtás főnév ◦ 4A
A’ koporsó … arany sujtásokkal s rojtokkal gazdagon ki rakva
(1786 Magyar Hírmondó)
kék parádéskocsis öltöny arany sujtásokkal
(1988 Lengyel Péter)
▪ aranyzsinór főnév ◦ 4A1
a … nadrágról az arany sinórt fel-fejtegetvén
(1783 Magyar Hírmondó)
Gombkötőink nem győzék verni az arany zsinort, sujtást
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
egy aranyzsinórral épp hogy meg nem fojtották túlbuzgó és túl alázatos vetkőztetői [a pápát]
(1965 Szentkuthy Miklós)

Beállítások