bántódás fn 4A

1. (rendsz. birtokszóként, tagadó szerkezetben) ’vkit, vmit bosszúból, büntetésből stb. érő támadás, (testi) sértés’ ❖ nem léſzen ſemmi bántódástok (1790 Péczeli József 7267001, XV) | Nem történik semmi bántódásod (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | az a haszontalan eb akár az egész pecsenyét kilophatja a lábosból, azért még sem esik bántódása (1898 Kincs István C2642, 186) | az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 98) | [Hódmezővásárhelyen] az ’56-os forradalom alatt senkinek sem esett bántódása, a megtorlás mégis széles körű volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vkinek az önérzetén esett sérelem’ ❖ hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti, Illy nagy bántódását el-nem felejtheti (1777 Kónyi János 7190025, 2) | a palócz minden bántódásásért egész éven át e napon [ti. Demeter napján] vesz elégtételt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [Anna asszony] megbocsátott, de elfelejteni azért nem mindig lehet a bántódásokat (1970 Moyzes Ilona 2042009, 191) | Sokféle feldolgozatlan bántódás, ha tetszik, túlérzékenység van bennem (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (/irod) ’annak a személynek az érzelmi, hangulati állapota, akit vmely méltánytalanság, méltatlanság, sértés, igazságtalanság ért’ ❖ ami némileg megnyugtatott, keménységem elkövetése által okozott (talán) bántódásában, az volt, hogy a férfi hamar talál kárpótlást (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 194) | [Petőfi] bántódásait, jogos szitkozódásait annyi megaláztatás miatt, színészkedésnek tartották (1910 Ady Endre CD0801) | Marci szívében dohogott tovább a bántódás és a keserűség (1932 Szász Géza CD10) | Mihály elpirult, arca talán ingerülten meg is rándult kissé; bántódását sohasem tudta ügyesen palástolni (1939 Sőtér István 9613005, 43).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bántódás ❖ főnév ◦ 4A ◦
1. (rendsz. birtokszóként, tagadó szerkezetben)
vkit, vmit bosszúból, büntetésből stb. érő támadás, (testi) sértés
nem léſzen ſemmi bántódástok
(1790 Péczeli József)
Nem történik semmi bántódásod
(1881 Mikszáth Kálmán)
az a haszontalan eb akár az egész pecsenyét kilophatja a lábosból, azért még sem esik bántódása
(1898 Kincs István)
az ura vétke miatt mennyi bántódás érte az emberektől
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
[Hódmezővásárhelyen] az ’56-os forradalom alatt senkinek sem esett bántódása, a megtorlás mégis széles körű volt
(2000 Magyar Hírlap)
2.
vkinek az önérzetén esett sérelem
hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti, Illy nagy bántódását el-nem felejtheti
(1777 Kónyi János)
a palócz minden bántódásásért egész éven át e napon [ti. Demeter napján] vesz elégtételt
(1854 Vasárnapi Újság)
[Anna asszony] megbocsátott, de elfelejteni azért nem mindig lehet a bántódásokat
(1970 Moyzes Ilona)
Sokféle feldolgozatlan bántódás, ha tetszik, túlérzékenység van bennem
(1998 Magyar Hírlap)
3. (/irod)
annak a személynek az érzelmi, hangulati állapota, akit vmely méltánytalanság, méltatlanság, sértés, igazságtalanság ért
ami némileg megnyugtatott, keménységem elkövetése által okozott (talán) bántódásában, az volt, hogy a férfi hamar talál kárpótlást
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[Petőfi] bántódásait, jogos szitkozódásait annyi megaláztatás miatt, színészkedésnek tartották
(1910 Ady Endre)
Marci szívében dohogott tovább a bántódás és a keserűség
(1932 Szász Géza)
Mihály elpirult, arca talán ingerülten meg is rándult kissé; bántódását sohasem tudta ügyesen palástolni
(1939 Sőtér István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások