bűnbocsánat fn 3A
1. (Vall) ’〈kül. a zsidó és keresztény vallási hagyományban Istennek az ember bűnbánatára előre felkínált válaszaként:〉 a bűn megbocsátása, az alóla való felmentés, feloldozás’ ❖ nagy mindnyájunkban a’ gyarlóság; Istennél pedig kész minden órákban a’ bnbotsánat (1787 Kármán József¹ C2493, 27) | A’ Bontzok […] magokat […] sanyargatják, hogy azoknak bűnbotsánatot nyerjenek, a’ kik nékik azért pénzt adnak (1815 Csányi János ford.–Dodsley C1316, XIII) | mezítláb, szőrkötéllel nyakán menjen bűnbocsánatot kérni vezekelve (1869 Jókai Mór CD18) | A rabbinikus felfogás szerint a bűnbánat az egyedüli feltétele minden engesztelésnek és minden bűnbocsánatnak: „Sem a bűnáldozat, sem a vétekáldozat, sem az Engesztelés napja nem használ bűnbánat nélkül” (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Jézus az Atya követeként feltétel nélküli bűnbocsánatot hirdetett és adott (1995 Jubileumi kommentár CD1206) • a bűnbocsánat szentsége (Vall) ’〈katolikusoknál:〉 a keresztség után elkövetett bűnök bocsánatát eredményező szentség, ill. az a szertartás, amelyben ezt a gyóntató pap az isteni megbocsátást közvetítve a bűneit megbánó, megvalló és a jóvátételre törekvő hívőnek kiszolgáltatja’ ❖ Bűnbánat. A penitenciatartás v. bűnbocsánat szentségének leglényegesebb része (1893 PallasLex. CD02) | Önálló fejezet mutatja be röviden a szentségeket (keresztség, bérmálás, a bűnbocsánat szentsége) (1996 Új Könyvek CD29).
2. (vál) ’megbocsátás(ként a büntetés elengedése, a megtorlásról való lemondás)’ ❖ országgyülésünknek helyi érdekek által illy pórázon vezetése legfölebb összegázolt állapotaink mián s a nyilvánosság’ czélszerü eszközeinek felötlő hiányai közt igényelhet bünbocsánatot (1843 Kemény Zsigmond 8235033, 78) | a darab [ti. Somerset Maugham drámája] az asszony bűnbánatával és a férjnek kilátásba helyezett bűnbocsánatával végződik (1927 Schöpflin Aladár CD10) | A lengyeleket egy időre kizárták a nemzetközi tőkepiacról, de azóta némi bűnbocsánatot nyertek (1996 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég) ’(politikai) bűnelkövető(k összességé)vel szemben alkalmazott (köz)kegyelem; bűnfeledés’ ❖ indulgentia, bünbocsánat (1833 Fogarasi János C5307, 49) | adassék bár általános bünbocsánat; azt a statustan elvei szerint csak a politicai vétkesekre vonatkozólag fogja értelmezhetni, de semmi esetre sem a criminalitásokra [= köztörvényesekre] (1849 Kossuth Lajos CD32) | [a nyilatkozat szerint II. Károly] teljes és feltétlen bűnbocsánatot ad mindenkinek, ki 40 nap alatt visszatér a hűségre, kivéve azokat, kiket a parlament kivesz az amnestia alól (1904 Nagy képes világtörténet CD03).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.