barátné fn 1A

1. (/tréf) ’〈két v. több nő, ill. nő és férfi nem szerelmi v. rokoni viszonyában:〉 az a nő, akit kölcsönös vonzalom, bizalom, szeretet és ragaszkodás köt össze a másikkal v. a többivel’ ❖ Szoly, Lutzilia, öntſd ki ſzivedet barátnédnak kebelében, a’ kit talám náladnál inkáb lehet ſzánni, de mindazonáltal enyhülnének fájdalmai, ha a’ tiéidet vigaſztalhatná (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031004, 70) | [Aladár:] hát nem fogadna el barátnak? Gabriela.: Ön feledi, hogy a barátság nem lehet egyoldalu – Aladár.: Az igaz, – akkor önnek is bele kell egyeznie, hogy barátnémnak nevezzem (1872 Toldy István 8482002, 71) | örök barátnék leszünk (1919 Szép Ernő 9665041, 101) | Nemrég kaptál tőlem kosztümöt, húsz frankot adok naponta, fizetem a lakbéredet, te meg minden délután csak kávézol a barátnéiddal (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 36) | a lakáskeresést is másra bízta. Igaz, nem idegenre, hanem régi, jó barátnéjára (1996 Lakáskultúra CD39).

1a. (egysz 1., ill. 2. v. 3. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈megszólításként, ill. levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként, nő és férfi viszonyában is〉’ ❖ Te pedig, szeretetre-méltó Barátném! … könny fussa-el szemedet (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 279) | Ne kérdezd Barátném! mint töltöm időmet, ’S távolléted alatt kedvem’ miben lelem? (1804 u. Berzsenyi Dániel 8054061, 73) | maradok az Úrnak köteles barátnéja (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 75) | Kedves Bélám! […] anyám parancsára Erdődyé kell lennem! – Lelkem a’ szenvedélyek viharán elborult. Légy boldog, nem mint örökre barátnéd Otilia (1848 Sepsy Károly 8406002, 73) | Örülök, hogy magát ismét láthatom, kis barátném – felelt Rezeda úr, és nagybácsi módjára tapsolt a kezével (1917 Krúdy Gyula CD54) | Tudd-meg barátném, az utólsó száz évben két költő született: Schiller és Bersenyi (1972 Weöres Sándor 2018008, 406).

2. (gyakr. birtokviszonyban) (rég) ’férfinak a női kedvese, szerelme, ill. szeretője’ ❖ keze reszketett Barátnéja’ kezébenn (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 118) | a jelentékeny férfiú […] uri dolognak tartá, barátságos viszonyok tekintetéből, más részében a városnak egy barátnéhoz járogatni. Ez a barátné ugyan szikrával sem volt se szebb, se fiatalabb mint az ő neje (1861 Arany János C6504, 75) | A regény hőse, Franz Biberkopf szállítómunkás ittas féltékenységében megölte barátnéját (1934 Fejtő Ferenc CD10) | Megvallja Abélard maga, Barátnéjával mint vala: Héloïse önként rá nem állt, (Lakván apácák klastromát) Hogy hitvesévé is legyen (1980 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 180).

3. (birtokszóként) (rég) ’vmit kedvelő v. vmi iránt rajongó nő’ ❖ ti, a tavasznak kedves Barátnéi, jertek el! Virágzó szépek, a redves Városból fussatok el (1801 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Kleist CD01) | [a fordítás] türhető, ’s nem lesz kellemetlen élemény [!] a’ magyar olvasás’ barátinak és barátnéinak (1833 Szemlélő 8664001, 8) | [gróf Rhédey Klára] mint a magasb miveltségnek, társalgásnak, tudománynak, müvészetnek, magyar irodalomnak és városi élvezeteknek hő barátnéja, évenkint szán időt Budapestre is (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Czinka Panna] az üveggyöngynek […] nagy barátnéja volt (1882 Jókai Mór C2306, 129).

4. (birtokszóként) (rég) ’vmivel együtt járó, vmihez társuló, vmit kísérő dolog’ ❖ A’ tomboló öröm és lármás játékok tsak a’ lélek’ únalmát és tsemerét fedezik-be’; de az igaz gyönyörködésnek szomoruság a’ barátnéja (1791 Szentjóbi Szabó László C3958, 214) | Téged’ oh szép Főld! napoknak Sok millió tsillagoknak Barátnéja, tisztellek (1820 e. Vályi Nagy Ferenc C4348, 28) | Az anyatermészet frigyes barátnéja [ti. a szerelem] Meleg karjával a földet átöleli (1830 e. Kisfaludy Károly CD01).

J: barátnő.

ÖU: kebel~.

Sz: barátnécska, barátnéi.

Vö. CzF.; ÉrtSz. barátnő; ÉKsz. barátnő; SzT.; ÚMTsz.

barátné főnév 1A
1. (/tréf)
〈két v. több nő, ill. nő és férfi nem szerelmi v. rokoni viszonyában:〉 az a nő, akit kölcsönös vonzalom, bizalom, szeretet és ragaszkodás köt össze a másikkal v. a többivel
Szoly, Lutzilia, öntſd ki ſzivedet barátnédnak kebelében, a’ kit talám náladnál inkáb lehet ſzánni, de mindazonáltal enyhülnének fájdalmai, ha a’ tiéidet vigaſztalhatná
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
[Aladár:] hát nem fogadna el barátnak? Gabriela.: Ön feledi, hogy a barátság nem lehet egyoldalu – Aladár.: Az igaz, – akkor önnek is bele kell egyeznie, hogy barátnémnak nevezzem
(1872 Toldy István)
örök barátnék leszünk
(1919 Szép Ernő)
Nemrég kaptál tőlem kosztümöt, húsz frankot adok naponta, fizetem a lakbéredet, te meg minden délután csak kávézol a barátnéiddal
(1957 Gyergyai Albert ford.Camus)
a lakáskeresést is másra bízta. Igaz, nem idegenre, hanem régi, jó barátnéjára
(1996 Lakáskultúra)
1a. (egysz 1., ill. 2. v. 3. sz-ű birt szjellel) (kissé rég)
〈megszólításként, ill. levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként, nő és férfi viszonyában is〉
Te pedig, szeretetre-méltó Barátném! … könny fussa-el szemedet
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Ne kérdezd Barátném! mint töltöm időmet, ’S távolléted alatt kedvem’ miben lelem?
(1804 u. Berzsenyi Dániel)
maradok az Úrnak köteles barátnéja
(1808 Verseghy Ferenc ford.Unger)
Kedves Bélám! […] anyám parancsára Erdődyé kell lennem! – Lelkem a’ szenvedélyek viharán elborult. Légy boldog, nem mint örökre barátnéd Otilia
(1848 Sepsy Károly)
Örülök, hogy magát ismét láthatom, kis barátném – felelt Rezeda úr, és nagybácsi módjára tapsolt a kezével
(1917 Krúdy Gyula)
Tudd-meg barátném, az utólsó száz évben két költő született: Schiller és Bersenyi
(1972 Weöres Sándor)
2. (gyakr. birtokviszonyban) (rég)
férfinak a női kedvese, szerelme, ill. szeretője
keze reszketett Barátnéja’ kezébenn
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
a jelentékeny férfiú […] uri dolognak tartá, barátságos viszonyok tekintetéből, más részében a városnak egy barátnéhoz járogatni. Ez a barátné ugyan szikrával sem volt se szebb, se fiatalabb mint az ő neje
(1861 Arany János)
A regény hőse, Franz Biberkopf szállítómunkás ittas féltékenységében megölte barátnéját
(1934 Fejtő Ferenc)
Megvallja Abélard maga, Barátnéjával mint vala: Héloïse önként rá nem állt, (Lakván apácák klastromát) Hogy hitvesévé is legyen
(1980 Mészöly Dezső ford.Jean de Meung)
3. (birtokszóként) (rég)
vmit kedvelő v. vmi iránt rajongó nő
ti, a tavasznak kedves Barátnéi, jertek el! Virágzó szépek, a redves Városból fussatok el
(1801 Csokonai Vitéz Mihály ford.Kleist)
[a fordítás] türhető, ’s nem lesz kellemetlen élemény [!] a’ magyar olvasás’ barátinak és barátnéinak
(1833 Szemlélő)
[gróf Rhédey Klára] mint a magasb miveltségnek, társalgásnak, tudománynak, müvészetnek, magyar irodalomnak és városi élvezeteknek hő barátnéja, évenkint szán időt Budapestre is
(1859 Vasárnapi Újság)
[Czinka Panna] az üveggyöngynek […] nagy barátnéja volt
(1882 Jókai Mór)
4. (birtokszóként) (rég)
vmivel együtt járó, vmihez társuló, vmit kísérő dolog
A’ tomboló öröm és lármás játékok tsak a’ lélek’ únalmát és tsemerét fedezik-be’; de az igaz gyönyörködésnek szomoruság a’ barátnéja
(1791 Szentjóbi Szabó László)
Téged’ oh szép Főld! napoknak Sok millió tsillagoknak Barátnéja, tisztellek
(1820 e. Vályi Nagy Ferenc)
Az anyatermészet frigyes barátnéja [ti. a szerelem] Meleg karjával a földet átöleli
(1830 e. Kisfaludy Károly)
ÖU: kebelbarátné
Sz: barátnécska, barátnéi
Vö. CzF.; ÉrtSz. barátnő; ÉKsz. barátnő; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások