berakott mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → berak.

II. mn 12A7

1. (Műv is) ’vmely felület síkjába más (színű) anyag(ok)ból illesztett 〈díszítmény〉, ill. olyan 〈(dísz)tárgy, (fal)burkolat stb.〉, amelynek anyagában ilyen díszítmény, berakás van’ ❖ [a sírban talált ezüstlemezen] berakott arany levélszerű arabeszkek, az alján pedig korona alakú átvert czifrázatok díszlettek (1877 Lehoczky Tivadar CD57) | [Beccafumi] rajzai a sienai dóm berakott márvány-padlatában híven feltüntetik azokat a különféle befolyásokat, amelyek alatt állott (1893 PallasLex. CD02) | [Benedetto da Majano Mátyás királynak] két remek berakott művű, ú. n. intarsiás faszekrényt készített (1908 Berzeviczy Albert CD55) | A Louis XVI. stílus mind a faragott, mind a berakott szekrényeken csupán a dekoratív formákban hozott változást (1941 Bárányné Oberschall Magda CD43) | [az alföldi, kisalföldi deszkaoromzatok] legszebb darabjai a Szeged környéki napsugaras vagy istenszeme díszítésű berakott oromzatok (1979 NéprajziLex. CD47).

2. ’egymásra fektetett, élesre vasalt (szabályos) redőkbe szedett 〈ruha(dísz)〉’ ❖ az operett-táncosnők nem nélkülözhetik a rózsaszínű, berakott tarlatán szoknyácskát (1929 Krúdy Gyula CD54) | A kötény szélén köröskörül berakott fekete selyem csipkedíszítés és gyöngysújtás van (1941 Hajós Elemér CD52) | [a nők] mind az arcukat árnyékba borító, berakott fátylas, magas főkötőt viselték (1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France 9016003, 121).

3. (/Népr) ’vályogból v. téglából készült, a fal, ill. a kemence mellé épített 〈tűzhely〉’ ❖ Zsófi a kis széken ült a berakott tűzhely mellett (1923 Nagy Zoltán CD10) | van otthon a kemence mellett egy kis berakott kályha, tulajdonképpen katlan, amelyiken egylyukú kályhalap van, ezen szoktak főzni (1940 Veres Péter 9771009, 61) | A vályogból és sárból készült, vasplatnis berakott tűzhelyek eleinte a nyílt tűzhelyre vagy mellé kerültek (1997 Magyar néprajz CD47).

J: berakásos.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

berakott ❖ melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenév → berak
II. melléknév ◦ 12A7
1. (Műv is)
vmely felület síkjába más (színű) anyag(ok)ból illesztett 〈díszítmény〉, ill. olyan 〈(dísz)tárgy, (fal)burkolat stb.〉, amelynek anyagában ilyen díszítmény, berakás van
[a sírban talált ezüstlemezen] berakott arany levélszerű arabeszkek, az alján pedig korona alakú átvert czifrázatok díszlettek
(1877 Lehoczky Tivadar)
[Beccafumi] rajzai a sienai dóm berakott márvány-padlatában híven feltüntetik azokat a különféle befolyásokat, amelyek alatt állott
(1893 PallasLex.)
[Benedetto da Majano Mátyás királynak] két remek berakott művű, ú. n.úgynevezett intarsiás faszekrényt készített
(1908 Berzeviczy Albert)
A Louis XVI. stílus mind a faragott, mind a berakott szekrényeken csupán a dekoratív formákban hozott változást
(1941 Bárányné Oberschall Magda)
[az alföldi, kisalföldi deszkaoromzatok] legszebb darabjai a Szeged környéki napsugaras vagy istenszeme díszítésű berakott oromzatok
(1979 NéprajziLex.)
2.
egymásra fektetett, élesre vasalt (szabályos) redőkbe szedett 〈ruha(dísz)〉
az operett-táncosnők nem nélkülözhetik a rózsaszínű, berakott tarlatán szoknyácskát
(1929 Krúdy Gyula)
A kötény szélén köröskörül berakott fekete selyem csipkedíszítés és gyöngysújtás van
(1941 Hajós Elemér)
[a nők] mind az arcukat árnyékba borító, berakott fátylas, magas főkötőt viselték
(1961 Bajomi Lázár Endre ford.–France)
3. (/Népr)
vályogból v. téglából készült, a fal, ill. a kemence mellé épített 〈tűzhely〉
Zsófi a kis széken ült a berakott tűzhely mellett
(1923 Nagy Zoltán)
van otthon a kemence mellett egy kis berakott kályha, tulajdonképpen katlan, amelyiken egylyukú kályhalap van, ezen szoktak főzni
(1940 Veres Péter)
A vályogból és sárból készült, vasplatnis berakott tűzhelyek eleinte a nyílt tűzhelyre vagy mellé kerültek
(1997 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások