borcégér fn 4B (kissé rég)

’időszakosan engedélyezett házi v. vásári borméréseknek, ill. kocsmáknak rendsz. az ajtaja fölé kifüggesztett, es. a bormérés módjára v. a kimért borra vonatk. adatokat is tartalmazó, lombkoszorúból, háncs- v. szalmafonatból, gyaluforgácsból stb. álló jel’ ❖ [az orgonát] tavaszszal szokták virágoson a’ bor-tzégérekre sok helyeken kötni, aggatni (1784 Benkő József C2554, 60) | [Olaszországban] a borczégér egy tábla, annyi fekete karikával vagy ponttal a hány bajocco-s (garasos) a bor (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A borcégér a megengedett körülmények között történő borárusítás társadalmi ellenőrzéssel szentesített jele volt, ugyanis a cégér nélkül árult bor, a vakbor elkobzásra került (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.

borcégér főnév 4B (kissé rég)
időszakosan engedélyezett házi v. vásári borméréseknek, ill. kocsmáknak rendsz. az ajtaja fölé kifüggesztett, es. a bormérés módjára v. a kimért borra vonatk. adatokat is tartalmazó, lombkoszorúból, háncs- v. szalmafonatból, gyaluforgácsból stb. álló jel
[az orgonát] tavaszszal szokták virágoson a’ bor-tzégérekre sok helyeken kötni, aggatni
(1784 Benkő József)
[Olaszországban] a borczégér egy tábla, annyi fekete karikával vagy ponttal a hány bajocco-s (garasos) a bor
(1854 Vasárnapi Újság)
A borcégér a megengedett körülmények között történő borárusítás társadalmi ellenőrzéssel szentesített jele volt, ugyanis a cégér nélkül árult bor, a vakbor elkobzásra került
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások