botránkozás fn 4A
1. (ritk) ’a botránkozik igével kifejezett történés’ ❖ [a papok közül sokan] az ö rendgyek, és kötelességek ellen tselekedvén, nem kevés botránkozáſokra okot adnak (1774 Vajda Sámuel 7365003, 106).
1a. • (a) botránkozás(nak) köve (rég) a) (átv is) ’úton akadályként heverő kő, amelyben könnyű megbotlani; botránykő’ ❖ éltem’ pályáján [előkerült] egy köve a’ botránkozásnak, mellyben reménylem meg nem botlom […]. Az anyám engem meg akar házasítni (1831 Deáki Filep Sámuel ford.–Kotzebue 8097002, 33) | jó lesz, ha mi kedves barátunk utjából előre elhengeritjük a botránkozás kövét (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 134) | Botránkozás köve. Úton lévő akadály, amelyben az ember megbotlik vagy elesik (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209) b) ’erős (erkölcsi) megütközést, felháborodást kiváltó, megbotránkoztató, ill. vitát, nézeteltérést okozó, vmely megegyezést, egységet stb. akadályozó dolog v. személy; botránykő’ ❖ meg hólt VII-dik Károly Csáſzár […]. Mindenek úgy gondolkoztak, hogy már meg leſz’ a’ békesſég, hogy oda vólt a’ botránkozásnak köve: de még ezután lettek több vér ontások (1790 Péczeli József C3451, 251) | [a király] mind azon tzikkelyeket, mellyek eddig botránkozásnak kövei valának, … meg világosította (1792 Magyar Hírmondó C5809, 448) | [Horváth Ádám] második Feleségével együtt laktába botránkozás kövévé vált (1821 Sárközy István C2570, 408) | Ősiség, ez a’ mai időben legnagyobb botránkozás’ köve, melly ellen az országnak közhelyeken beszélő része [felzúdult] (1843 Szűcs Ábrahám 8456002, 84) | Krisztus a botránkozásnak köve s a megütközés kősziklája, vettetvén sokak romlására, feltámadására, s jelűl, hogy neki az emberek ellent mondjanak (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211).
2. ’(erkölcsileg) helytelenített dolgon való megütközés, felháborodás, megbotránkozás mint érzés, lelkiállapot’ ❖ az erkltsökre oktató könyveknek, mellyek az ſzámokra [ti. a zsidók számára] írattatni fognak, a ſummájok önnön magoktól kéresſék s helybe-hagyás végett fel-adódjék; de mind az, valami botránkozáſt ſzerezhet, azokból ki-töröltesſék (1781 Magyar Hírmondó 7444023, 701) | iszonyú botránkozások között hányattatott lelkem, midőn ezen elbeszélést végig hallgattam (1835 Aurora C7818, 288) | [az ítélet] nagy megdöbbenést és botránkozást keltett (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A regény izgalmas thriller, ám olyan vehemenciával támadja a katolikus egyházat, hogy – a hívőkben botránkozást kelthet (1998 Új Könyvek CD29).
2a. (hat ne-vel, -ig raggal, hsz-szerűen) (rég) ’(megütközést okozó módon,) túlzott mértékben’ ❖ majdnem a’ botránkozásig Angolok maradnak (1828 Széchenyi István C3887, 50) | a színház ma […] egész a botránkozásig üres volt (1842 Nemzeti almanach C1489, 156) | némelyiknek [ti. emléktáblának] magyarsága s helyesírása a botránkozásig hibás (1868 Századok CD57).
3. (rég) ’〈állítm-ként rosszallás, felháborodás kif-ére is:〉 erős (erkölcsi) megütközést, felháborodást kiváltó, megbotránkoztató jelenség, eset, megnyilvánulás stb.; botrány’ ❖ hogy egy meg-feſzitetett, és gyalázatos halállal végeztetett embert Iſtennek vallanának: a’ ’Sidók […] azt botránkozásnak […] tartyák vala (1772 Vajda Sámuel 7365001, 139) | Luther, vagy Calvinus, a’ kik a’ régi helytelenségek helyébe újakat, és a’ régi botrankozáſok [!] helyébe újabb botránkozáſokat hoztakbé (1798 Őri Fülep Gábor ford.–Haller 7252021, 682) | botránkozás, látni tüzvészek körül az utczákat beálló száz meg száz ácsorgóknak ’s bámészoknak sokaságát (1841 Pesti Hírlap CD61) | Hagyjál békén, ne csinálj utcahosszat botránkozást legalább (1916 Móricz Zsigmond C3213, 106).
ÖU: meg~.
ÖE: ~kő.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. botránkozik; SzT.