csügg tn ige 3c1

1. (/ritk, irod) ’vmihez rögzülve v. rögzítve, ill. vmire felakasztva v. vmin megtámasztva lóg vmi vhol, vhonnan v. vhova’ ❖ Ott tsügg (tsüng) fityeg (1792 Kisded szótár C0816, 250) | Rövid ſzárú pípa csüggött a’ ſzájábúl (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 95) | a’ falon ruhadarabok csüggnek (1844 Degré Alajos C1398, 19) | kontyárul Fekete fátyol csügg (1854 Tompa Mihály CD01) | előrehajolva éppen elérte a lány kezét, amely ott csüggött a szék karján (1911 Móricz Zsigmond CD10) | Cseresnye már csak aszva csügg a légi magasban, madárlábon járható ágakon (1936 Babits Mihály CD10) | haja csapzott csomókba gubancolódva csüggött vállára (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 406) | [az énekesnő] kezében csügg a hálós ezüst tarsoly (1988 Lengyel Péter 9397006, 178).

2. (rég, irod) ’〈fej, ill. növény(i rész)〉 tartását elveszítve, lankadtan lefelé hajlik, konyul’ ❖ [a halántékán megütött zászlótartó] tüstént nyergére borúlt, szédült feje csüggvén (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [a beteg ló] feje mélyen a’ föld felé csügg (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 4) | Fejed miért csügg, férjem, mint kalász, Mely lekonyúl Ceres dús terhitől? (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | bóbiskoltam elfelejtett tudományok furcsa könyvén, ellankadva, terhesen, fejem csügge… egyre jobban… (1918–1930 Babits Mihály ford.–Poe CD01).

2a. (rég) ’〈jó tulajdonság, tevékenység〉 gyengül, hanyatlik, veszít intenzitásából’ ❖ Ne haggyátok csüggni jó reménységteket (1806 Verseghy Ferenc C4419, 13) | A lótenyésztés azért ha Hazánkban csügg is, nem azért csügg, mert annak úgy kell lenni (1828 Széchenyi István C3887, 204) | Erőm a’ fájdalmat már csügge vihetni (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1553, 112).

2b. (rég, ritk) ’〈személy〉 hitét, reményét, kitartását, bátorságát fokozatosan elveszíti; csügged’ ❖ csügg e szíved? (1828 Guzmics Izidor C4937, 559) | Ne csüggjetek! Jó, s az övénél jobb az én jogom (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11).

3. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, irod, átv is) ’karjával ölelve v. rá támaszkodva kapaszkodik vmibe, átfog vmit’ ❖ Leveled kimondhatatlan örömre fakasztott. Öleltelek, csókoltalak lélekben, ’s könnytől-fényes szemmel csüggtem nyakadon (1815 Döbrentei Gábor C2566, 151) | Tepelenti megjelent az ablaknál, Eminah ott csüggött keblén (1854 Jókai Mór CD18) | [Dea] a nyakában csüggött Bertalannak, s a csókjai égtek az ajkain és szemein (1888 Jókai Mór CD18) | [A nőnek] kopasz, csunya férj csügg bal karján (1937 Babits Mihály CD01).

3a. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (vál, átv is) ’vmit szájával szíva v. csókolva tapad hozzá’ ❖ A szomjus csöcsömős csügg mellyén annyának, S kapálódzva örül kis vacsorájának (1778 Ányos Pál CD01) | Susie nyakamba borulva ’s ajkaimról csüggve ezer csókok között kérdezte tőlem ha én őtet igazán szeretem e (1813 Szemere Pál C2563, 312) | Bánat csüggött a szívén, Mint valami nadály (1844 Tompa Mihály 8484076, 20) | [a legkisebb települések] az állam kiapadt, fonnyadt emlőin csüggenek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. csügg vmin, vkin (rég, irod) ’〈érzékszerv(eivel vki)〉 figyelmét vmire, es. vkire összpontosítja, ill. 〈tekintet, figyelem〉 vmire irányul’ ❖ apolgatóján [= csókolgatóján] csüggöttek Kálmánnak félig elhúnyt szemei (1805 Farkas Károly ford.–La Fontaine C1697, 163) | mint csüggöttek a’ Fejérnép irígy tekintetei termetén! (1824 Fáy András¹ C1723, 59) | Elmerengve csüggök Bámuló szemekkel Hitvesednek arcán (1845 Petőfi Sándor CD01) | Az egész ország figyelme rajta [ti. Vilmos hercegen] csüggött (1858 Vasárnapi Újság CD56) | agg fülek kedvvel csüggnek szaván (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | A fél füle állandóan a tanácskozókon csüggött, hogy sorsát készítő terveikből mit csíphetne el (1937 Németh László² 9485006, 198).

4a. csügg vmin, vkin(odaadó) figyelmét vmire, vkire irányítja vki’ ❖ ’S nem Horva volt az, a’ kiért Epedve csüggél a’ vizen, ’S ohajtva lested a’ szelet? (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 291) | Mig a gazda e gondolatokon csügg, kutyája egész csendben megy utána (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343004, 26) | A mi kadétunk új mesébe kezd, – Sok asszony csügg szaván (1905 Kaffka Margit CD01) | Mindent felejtve csüggök egy zenén! (1918 Juhász Gyula¹ 9284468, 165) | Ha hazudunk, akkor [a tévénéző] kikapcsol, és lesajnál bennünket. Ha igazat mondunk, csüggeni fog rajtunk (1996 Magyar Hírlap CD09).

4b. csügg vmin (vál) ’kitartóan ragaszkodik vmihez, nem hajlandó lemondani róla vki’ ❖ tudván mennyire csüggött Miklós az én barátságomon, engem feketített Miklós előtt (1818 Döbrentei Gábor C2569, 19) | kegyelettel csüggünk az ősi szokáson (1860 Vasárnapi Újság CD56) | miért csügg e terven oly makacsul? (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | sokan dideregtek vele együtt, mégsem csüggtek oly szívós kitartással a szabadulás reményén, mint ő [ti. a költő Nagy Imre] (1958 Somogyi Tóth Sándor 2025135, 776) | [Nehéz elítélni] azt, aki bódultan csügg egy varázsigén, jelszón, társadalmi recepten (1996 Magyar Hírlap CD09).

4c. csügg vkin, vmin (gyakr. -val/-vel ragos bővítménnyel) (vál)(tisztelettel, szeretettel v. teljes valójával) kötődik, vonzódik, ragaszkodik vkihez, vmihez vki’ ❖ a’ jobb agyagból formáltt ember egéſz ſzívvel, lélekkel csügg hazáján (1809 Kisfaludy Sándor C2686, 15) | A szülők kimondhatlan szeretettel csüggnek szülöttjeiken (1856 Vasárnapi Újság CD56) | – Még jobban elkeserít a nép, ez a szemét nép. Te láttad, mennyire csüggtek rajtam (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | Arany szinte a tanítvány odaadásával csügg a fiatalabb, de költői tevékenységében sokkal szélesebbkörű Petőfin (1954 e. Gaál Gábor 9162003, 193) | [A Pestalozzi által összegyűjtött és nevelt hajléktalan gyermekekből] csendes, fegyelmezett, szófogadó gyerekek lettek, és rajongva csüggtek „apjukon” (1996 Magyar Hírlap CD09).

J: csüng.

Ö: le~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csüng; ÉKsz.; SzT. ~, csüggő; ÚMTsz.

csügg tárgyatlan ige 3c1
1. (/ritk, irod)
vmihez rögzülve v. rögzítve, ill. vmire felakasztva v. vmin megtámasztva lóg vmi vhol, vhonnan v. vhova
Ott tsügg (tsüng) fityeg
(1792 Kisded szótár)
Rövid ſzárú pípa csüggött a’ ſzájábúl
(1804 Verseghy Ferenc)
a’ falon ruhadarabok csüggnek
(1844 Degré Alajos)
kontyárul Fekete fátyol csügg
(1854 Tompa Mihály)
előrehajolva éppen elérte a lány kezét, amely ott csüggött a szék karján
(1911 Móricz Zsigmond)
Cseresnye már csak aszva csügg a légi magasban, madárlábon járható ágakon
(1936 Babits Mihály)
haja csapzott csomókba gubancolódva csüggött vállára
(1960 Baktay Ervin ford.)
[az énekesnő] kezében csügg a hálós ezüst tarsoly
(1988 Lengyel Péter)
2. (rég, irod)
〈fej, ill. növény(i rész) tartását elveszítve, lankadtan lefelé hajlik, konyul
[a halántékán megütött zászlótartó] tüstént nyergére borúlt, szédült feje csüggvén
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[a beteg ló] feje mélyen a’ föld felé csügg
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Fejed miért csügg, férjem, mint kalász, Mely lekonyúl Ceres dús terhitől?
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
bóbiskoltam elfelejtett tudományok furcsa könyvén, ellankadva, terhesen, fejem csügge… egyre jobban…
(1918–1930 Babits Mihály ford.Poe)
2a. (rég)
〈jó tulajdonság, tevékenység〉 gyengül, hanyatlik, veszít intenzitásából
Ne haggyátok csüggni jó reménységteket
(1806 Verseghy Ferenc)
A lótenyésztés azért ha Hazánkban csügg is, nem azért csügg, mert annak úgy kell lenni
(1828 Széchenyi István)
Erőm a’ fájdalmat már csügge vihetni
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
2b. (rég, ritk)
〈személy〉 hitét, reményét, kitartását, bátorságát fokozatosan elveszíti; csügged
csügg e szíved?
(1828 Guzmics Izidor)
Ne csüggjetek! Jó, s az övénél jobb az én jogom
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
3. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, irod, átv is)
karjával ölelve v. rá támaszkodva kapaszkodik vmibe, átfog vmit
Leveled kimondhatatlan örömre fakasztott. Öleltelek, csókoltalak lélekben, ’s könnytől-fényes szemmel csüggtem nyakadon
(1815 Döbrentei Gábor)
Tepelenti megjelent az ablaknál, Eminah ott csüggött keblén
(1854 Jókai Mór)
[Dea] a nyakában csüggött Bertalannak, s a csókjai égtek az ajkain és szemein
(1888 Jókai Mór)
[A nőnek] kopasz, csunya férj csügg bal karján
(1937 Babits Mihály)
3a. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (vál, átv is)
vmit szájával szíva v. csókolva tapad hozzá
A szomjus csöcsömős csügg mellyén annyának, S kapálódzva örül kis vacsorájának
(1778 Ányos Pál)
Susie nyakamba borulva ’s ajkaimról csüggve ezer csókok között kérdezte tőlem ha én őtet igazán szeretem e
(1813 Szemere Pál)
Bánat csüggött a szívén, Mint valami nadály
(1844 Tompa Mihály)
[a legkisebb települések] az állam kiapadt, fonnyadt emlőin csüggenek
(1998 Magyar Hírlap)
4. csügg vmin, vkin (rég, irod)
〈érzékszerv(eivel vki) figyelmét vmire, es. vkire összpontosítja, ill. 〈tekintet, figyelem〉 vmire irányul
apolgatóján [= csókolgatóján] csüggöttek Kálmánnak félig elhúnyt szemei
(1805 Farkas Károly ford.La Fontaine)
mint csüggöttek a’ Fejérnép irígy tekintetei termetén!
(1824 Fáy András¹)
Elmerengve csüggök Bámuló szemekkel Hitvesednek arcán
(1845 Petőfi Sándor)
Az egész ország figyelme rajta [ti. Vilmos hercegen] csüggött
(1858 Vasárnapi Újság)
agg fülek kedvvel csüggnek szaván
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
A fél füle állandóan a tanácskozókon csüggött, hogy sorsát készítő terveikből mit csíphetne el
(1937 Németh László²)
4a. csügg vmin, vkin
(odaadó) figyelmét vmire, vkire irányítja vki
’S nem Horva volt az, a’ kiért Epedve csüggél a’ vizen, ’S ohajtva lested a’ szelet?
(1826 Vörösmarty Mihály)
Mig a gazda e gondolatokon csügg, kutyája egész csendben megy utána
(1870 Ozoray Árpád ford.Kock)
A mi kadétunk új mesébe kezd, – Sok asszony csügg szaván
(1905 Kaffka Margit)
Mindent felejtve csüggök egy zenén!
(1918 Juhász Gyula¹)
Ha hazudunk, akkor [a tévénéző] kikapcsol, és lesajnál bennünket. Ha igazat mondunk, csüggeni fog rajtunk
(1996 Magyar Hírlap)
4b. csügg vmin (vál)
kitartóan ragaszkodik vmihez, nem hajlandó lemondani róla vki
tudván mennyire csüggött Miklós az én barátságomon, engem feketített Miklós előtt
(1818 Döbrentei Gábor)
kegyelettel csüggünk az ősi szokáson
(1860 Vasárnapi Újság)
miért csügg e terven oly makacsul?
(1877 Mikszáth Kálmán)
sokan dideregtek vele együtt, mégsem csüggtek oly szívós kitartással a szabadulás reményén, mint ő [ti. a költő Nagy Imre]
(1958 Somogyi Tóth Sándor)
[Nehéz elítélni] azt, aki bódultan csügg egy varázsigén, jelszón, társadalmi recepten
(1996 Magyar Hírlap)
4c. csügg vkin, vmin (gyakr. -val/-vel ragos bővítménnyel) (vál)
(tisztelettel, szeretettel v. teljes valójával) kötődik, vonzódik, ragaszkodik vkihez, vmihez vki
a’ jobb agyagból formáltt ember egéſz ſzívvel, lélekkel csügg hazáján
(1809 Kisfaludy Sándor)
A szülők kimondhatlan szeretettel csüggnek szülöttjeiken
(1856 Vasárnapi Újság)
– Még jobban elkeserít a nép, ez a szemét nép. Te láttad, mennyire csüggtek rajtam
(1897 Mikszáth Kálmán)
Arany szinte a tanítvány odaadásával csügg a fiatalabb, de költői tevékenységében sokkal szélesebbkörű Petőfin
(1954 e. Gaál Gábor)
[A Pestalozzi által összegyűjtött és nevelt hajléktalan gyermekekből] csendes, fegyelmezett, szófogadó gyerekek lettek, és rajongva csüggtek „apjukon”
(1996 Magyar Hírlap)
J: csüng
Ö: lecsügg
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csüng; ÉKsz.; SzT. ~, csüggő; ÚMTsz.

Beállítások