egyedülálló mn 17A1

1. ’olyan 〈személy〉, aki nincs házastársi, élettársi stb. kapcsolatban (és nem eltartott)’ ❖ Róza néni már meglehetősen távoli rokonunk, de egyedül álló öreg asszony, a ki jövedelmének a tizedrészét sem tudná elkölteni, ha ugyan mindenáron el akarná költeni (1908 Ambrus Zoltán C0599, 158) | Keresek két személyhez komoly, egyedülálló, idősebb nőt, aki tökéletesen főz és könnyebb háztartási munkát is vállal (1942 Déli Hírlap 2121001, 11) | Zürichben csakúgy, mint Párizsban a lakosok fele egyedülálló (1991 Veress Anna 2003056, 42) | elvált, egyedülálló férfi (2006–2007 Tábori Zoltán 3305002, 152).

1a. ’magányos, társtalan, ill. magára hagyott 〈személy〉’ ❖ [A Kárpátok magaslatain barangolva] az ember elhagyottnak, tökéletesen egyedülállónak érzi magát (1891 Budapesti Hírlap aug. 31. C4738, 2) | Élet, hangulat lüktetett a szürke levegőben, és Hanna mégis oly egyedül állónak érezte magát (1897 Krúdy Gyula C2846, 20) | a dolgozó ember nem érezheti magát elhagyottnak és egyedülállónak (1948 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv ford. C6906, 172).

2. (vmilyen szempontból) egyedüli, egyetlen, ill. a többi azonos típusútól különböző (és azok közül kiemelkedő) 〈dolog, személy〉’ ❖ ? [a magyar nemzet] annak adta a világ történeteiben talán egyedülálló példáját, hogy önmagát tagadta ki jogok élvezéséből, koronája birtokának oly részeiben, melyek lakosainak a maga tág határaiban minden jogokban osztályt engedett (1841 Kossuth Lajos CD32) | A hajdani ötvös-készítmények mind önálló darabok voltak, minden kehely, minden násfa, minden öv, gyűrű stb. egyedül álló volt (1880 Deák Farkas CD57) | [Mozart] egyedülálló csoda a zene történetében (1956 Kodály Zoltán 9341018, 402) | Magyarországnak Európában egyedülállóan gazdag a madárvilága (1991 Lövei Gábor 2037026, 1533) | egyedülálló teljesítmény (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117001, 47) | Az olaszliszkai eset sajnos nem egyedülálló (2006 Népszava okt. 18. C7469, 12).

Vö. ÉrtSz. egyedül, ~; ÉKsz.

egyedülálló melléknév 17A1
1.
olyan 〈személy〉, aki nincs házastársi, élettársi stb. kapcsolatban (és nem eltartott)
Róza néni már meglehetősen távoli rokonunk, de egyedül álló öreg asszony, a ki jövedelmének a tizedrészét sem tudná elkölteni, ha ugyan mindenáron el akarná költeni
(1908 Ambrus Zoltán)
Keresek két személyhez komoly, egyedülálló, idősebb nőt, aki tökéletesen főz és könnyebb háztartási munkát is vállal
(1942 Déli Hírlap)
Zürichben csakúgy, mint Párizsban a lakosok fele egyedülálló
(1991 Veress Anna)
elvált, egyedülálló férfi
(2006–2007 Tábori Zoltán)
1a.
magányos, társtalan, ill. magára hagyott 〈személy〉
[A Kárpátok magaslatain barangolva] az ember elhagyottnak, tökéletesen egyedülállónak érzi magát
(1891 Budapesti Hírlap aug. 31.)
Élet, hangulat lüktetett a szürke levegőben, és Hanna mégis oly egyedül állónak érezte magát
(1897 Krúdy Gyula)
a dolgozó ember nem érezheti magát elhagyottnak és egyedülállónak
(1948 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv ford.)
2.
(vmilyen szempontból) egyedüli, egyetlen, ill. a többi azonos típusútól különböző (és azok közül kiemelkedő) 〈dolog, személy〉
?
[a magyar nemzet] annak adta a világ történeteiben talán egyedülálló példáját, hogy önmagát tagadta ki jogok élvezéséből, koronája birtokának oly részeiben, melyek lakosainak a maga tág határaiban minden jogokban osztályt engedett
(1841 Kossuth Lajos)
A hajdani ötvös-készítmények mind önálló darabok voltak, minden kehely, minden násfa, minden öv, gyűrű stb.és a többi egyedül álló volt
(1880 Deák Farkas)
[Mozart] egyedülálló csoda a zene történetében
(1956 Kodály Zoltán)
Magyarországnak Európában egyedülállóan gazdag a madárvilága
(1991 Lövei Gábor)
egyedülálló teljesítmény
(2002 Gedeon Béla ford.Adams)
Az olaszliszkai eset sajnos nem egyedülálló
(2006 Népszava okt. 18.)
Vö. ÉrtSz. egyedül, ~; ÉKsz.

Beállítások