elvarázsol ts ige 6a

1. (átv is) ’〈kül. mesékben v. a népi hiedelemvilágban: vmely ártó lény〉 varázslattal, bűbájossággal vmely tulajdonságtól, képességtől stb. megfoszt v. azzal felruház, ill. átváltoztat (vmivé) vmit, vkit’ ❖ a’ h csillagok elvarázsolák lábaimat, ’s a’ Cziprus’ ölébe vezettek (1829 Uránia C0422, 210) | [a nép] áhítatos bámulattal nézte, hogyan varázsolja el csodatevő szerré a tiszta vizet az ég küldötte asszony, pusztán azáltal, hogy a kezét háromszor belemártja (1884 Jókai Mór CD18) | a mesék jutottak eszébe, amelyekben a tündérkirálylány keresztelőjére meg nem hívott boszorkány elvarázsolja az óperenciás birodalmat s a kóborló királyfi dehogy tud ráismerni a kacsalábon forgó várra, mikor csak romot lát maga előtt (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 130) | A csúf békává elvarázsolt daliás királyfi (2000 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈megszokott, mindennapi tárgyat, dolgot〉 elbűvölővé, varázslatossá tesz vmi(vel vki v. vmi)’ ❖ Egy kellemes májuseste a’ csillagsereg magos örömragyogásaival elvarázslá az andalgó természetet (1818 Thewrewk József C4150, 6) | esti lámpák fénye varázsolja el a körutat (1939 Halász Gábor¹ CD10) | nem ez az első lakás, amelyet így [ti. a berendezéssel] elvarázsolt (1998 Lakáskultúra CD39) | A legegyszerűbb bútort, párnát és függönyt is képes elvarázsolni a jól megválasztott díszbojt vagy paszomány (2000 Lakáskultúra CD39).

2. (túlzó is) ’varázserővel v. ügyességgel, trükkel (látszólag) eltüntet, eltávolít (vhonnan v. vhova) vkit v. vmit’ ❖ Egy Vará’sló Aſzſzony ígéri ſokaknak, hogy az Iſtennek haragját ſokakról el-vará’solná (1776 Esopus meséi ford. C1642, 62) | nem hiszem, hogy ha Windischgrätznek sikerülne egy lehelettel elvarázsolni utjából Görgeit, s Pestig nyomulhatna […], hogy fehér zászlóval ne üdvözöltetnék (1848 Március Tizenötödike C3027, 929) | a bűvész vesszejének Legyintése elvarázsol Pálmák ernyős ligetébe A sivatag pusztaságból (1881 Bartók Lajos C0870, 48) | szakálla, mintha elvarázsolták volna, eltűnt arcáról (1935 Déry Tibor CD10) | [a kapus] elvarázsolta a labdát az egyedül lévő Bayern-játékos elől (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (tárgy n. is) (irod v. vál) ’〈meglepő volta, ill. megnyerő tulajdonsága(i) v. teljesítménye révén〉(bámulatba ejtve) lenyűgöz, elbűvöl vkit, vmit’ ❖ el vagyok varázsolva a’ gyönyörű ’s hatalmas levelektől (1817 Szemere Pál C2568, 179) | [Arnould Zsófia] mint operaénekesnő elbájoló hangjával, szellemes ötleteivel, szép játékával és sikamlós pikantériáival varázsolta el nézőit (1893 PallasLex. CD02) | a lányka illata s a felhőcske árnyéka leng körülöttem s a fán madár dalol hogy megejtsen és elvarázsolja szívemet (1939 Kassák Lajos 9314077, 18) | megnyugtat és elvarázsol a pannon táj szépsége (2000 Új Könyvek CD29).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elvarázsol ❖ tárgyas ige ◦ 6a ◦
permalink
1. (átv is)
〈kül. mesékben v. a népi hiedelemvilágban: vmely ártó lény〉 varázslattal, bűbájossággal vmely tulajdonságtól, képességtől stb. megfoszt v. azzal felruház, ill. átváltoztat (vmivé) vmit, vkit
a’ h csillagok elvarázsolák lábaimat, ’s a’ Cziprus’ ölébe vezettek
(1829 Uránia)
[a nép] áhítatos bámulattal nézte, hogyan varázsolja el csodatevő szerré a tiszta vizet az ég küldötte asszony, pusztán azáltal, hogy a kezét háromszor belemártja
(1884 Jókai Mór)
a mesék jutottak eszébe, amelyekben a tündérkirálylány keresztelőjére meg nem hívott boszorkány elvarázsolja az óperenciás birodalmat s a kóborló királyfi dehogy tud ráismerni a kacsalábon forgó várra, mikor csak romot lát maga előtt
(1935 Hegedüs Lóránt)
A csúf békává elvarázsolt daliás királyfi
(2000 Új Könyvek)
1a.
〈megszokott, mindennapi tárgyat, dolgot〉 elbűvölővé, varázslatossá tesz vmi(vel vki v. vmi)
Egy kellemes májuseste a’ csillagsereg magos örömragyogásaival elvarázslá az andalgó természetet
(1818 Thewrewk József)
esti lámpák fénye varázsolja el a körutat
(1939 Halász Gábor¹)
nem ez az első lakás, amelyet így [ti. a berendezéssel] elvarázsolt
(1998 Lakáskultúra)
A legegyszerűbb bútort, párnát és függönyt is képes elvarázsolni a jól megválasztott díszbojt vagy paszomány
(2000 Lakáskultúra)
2. (túlzó is)
varázserővel v. ügyességgel, trükkel (látszólag) eltüntet, eltávolít (vhonnan v. vhova) vkit v. vmit
Egy Vará’sló Aſzſzony ígéri ſokaknak, hogy az Iſtennek haragját ſokakról el-vará’solná
(1776 Esopus meséi ford.)
nem hiszem, hogy ha Windischgrätznek sikerülne egy lehelettel elvarázsolni utjából Görgeit, s Pestig nyomulhatna […], hogy fehér zászlóval ne üdvözöltetnék
(1848 Március Tizenötödike)
a bűvész vesszejének Legyintése elvarázsol Pálmák ernyős ligetébe A sivatag pusztaságból
(1881 Bartók Lajos)
szakálla, mintha elvarázsolták volna, eltűnt arcáról
(1935 Déry Tibor)
[a kapus] elvarázsolta a labdát az egyedül lévő Bayern-játékos elől
(1999 Magyar Hírlap)
3. (tárgy n. is) (irod v. vál)
〈meglepő volta, ill. megnyerő tulajdonsága(i) v. teljesítménye révén〉 (bámulatba ejtve) lenyűgöz, elbűvöl vkit, vmit
el vagyok varázsolva a’ gyönyörű ’s hatalmas levelektől
(1817 Szemere Pál)
[Arnould Zsófia] mint operaénekesnő elbájoló hangjával, szellemes ötleteivel, szép játékával és sikamlós pikantériáival varázsolta el nézőit
(1893 PallasLex.)
a lányka illata s a felhőcske árnyéka leng körülöttem s a fán madár dalol hogy megejtsen és elvarázsolja szívemet
(1939 Kassák Lajos)
megnyugtat és elvarázsol a pannon táj szépsége
(2000 Új Könyvek)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások