elver ts ige 1b6 

1. ’〈embert, állatot, ill. azok vmely testrészét〉(vmivel) ütéseket mérve rá megver(i)’ ❖ egy Oroſz katona tsak egy bottyával-is el-tudott verni egéſz banda Lazaróniakat [= csavargókat] (1801 Molnár János 7445024, 154) | az én Cilikém az én hátamat elverte (1872 Jókai Mór CD18) | [Igali uram] egy bikacsekkel úgy elverte [Klementyt] a közleményért, hogy hordágyon kellett hazavinni (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | a kutya addig-addig huzigálja a gazdáját, míg az öreg végleg meg nem únja. Olyankor elveri a kutyát, s alaposan összeszidja (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 33) | Lúdas Matyi a magára maradt földesurat harmadszor is elveri (1980 NéprajziLex. CD47) | azért van egy bíróellenőr, hogy ellenőrizze a bírót, s történetesen verje el a kezét, ha hazugságot irkál a jelentésében (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’büntetésként kirótt vhány botütést mind végrehajt (vkin) vki’ ❖ El-verték a’ ſzázat, tsak egy ſem vólt híjja, E’ vólt a’ négy lopott lónak itt a’ díjja (1793 Gvadányi József 7125015, 81) | magam verem el rajta a’ huszonötöt (1825 Maróthy Mátyás C3037, 27) | – No elég lesz, a többit elengedjük! – szól az esküdt úr végre, miután 25 képében elveretett vagy 30-at (1846 Jókai Mór CD18) | a kirendelt katonák elverték rajta a hatvanat (1881 Boross Mihály C1152, 251).

1b. (ritk) ’〈testrészt〉 célt tévesztett ütéssel, ill. azáltal, hogy beüti vmibe, megsért, megsebesít’ ❖ Most a kova kissé megkopott, félek, hogy a körmömet is elverem ezután, míg egy szikrát ki tudok belőle csalni (1858 Tompa Mihály C0642, 437) | Elvertem én is az ujjaimat sokszor, pedig azelőtt is volt kalapács a kezemben, de hát itt mindenki így kezdi (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 28).

2. ’〈ellenséges sereget v. vezért〉 fegyveres harcban fölényesen legyőz, megver’ ❖ Ha akkor Szaladin újj lelket adott volna népének, töb’ probált ostromokban tsak ugyan el verhette vólna azt a’ hozzájok képest maroknyi Magyart (1778 Bessenyei György¹ C1094, 22) | Hunyadi nyolczvan esztendős, ’s isten’ segítségével még úgy elveri a’ törököt, hogy szinte porzik bele (1844 Vörösmarty Mihály 8524411, 19) | Jellasichot Pákozdnál (szept. 29-én) csapataink Móga vezérlete alatt úgy elverték, hogy a gőgös bán fegyverszünetért volt kénytelen lealázkodni (1893 Gracza György 8161001, 107) | a tavaszi hadjáratnál elvertük az osztrák hadsereget (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’〈versenyen, mérkőzésen csapatot v. sportolót〉 nagy előnnyel legyőz, megver’ ❖ Aki emlékszik még a három év előtti klagenfurti versenyekre, ahol (a most Mannó által levert) Sattler (Klagenfurt) – Schillinget minden távon elverte, az meg tudja becsülni Mannó mostani győzelmeinek nagy értékét (1907 Pesti Hírlap febr. 5. C5655, 18) | – Schmiedt Miklósról – amikor évekkel ezelőtt a Millenáris betonján szabályosan elverte a profeszszionista német Vanzenriedet –, úgy írtak a sportújságok, mint a jövő stéher [= motorversenyző] csillagáról (1939 Népszava jún. 11. C7507, 15) | A Dózsások azt hiszik, Hogy a Fradit elverik (1979 Kornis Mihály 1082001, 185) | Az Érseket verő Golubickij verhetetlenségi mítosza percek alatt foszlott semmivé az elődöntőben, az orosz Sevcsenko ugyanis rövid úton elverte 15:5-re (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈Annak kif-ére, hogy erős ütögetéssel vmely műveletet elvégez.〉’

3a. (rég, ritk) ’〈tojást, tésztát〉(vmely eszközzel) erősen ütögetve, verve más állagúvá tesz’ ❖ Végy’ Tojásfejérét, verd’ el azt, hogy vékony, és tiſzta légyen, elegyíts közzé óltatlan Meſzet, és reſzeltt Sajtot (1794 Uránia 7491011, 295) | Készíts egy közönséges rétes tésztát, mellybe tégy egy kevés vajat is, ha jól elverted, hagyd úgy meleg ruhával betakarva egy ideig (1846 Zelena Ferenc 8534010, 165) | Tegyünk tálba fél kiló lisztet, a közepébe csináljunk lyukat, amelybe öntsünk egy fél liter mézet, 6 egész tojást és négy deka hamuzsirt. Ezeket együtt fél óráig, kanállal jól el kell verni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 268).

3b. (nyj) ’〈gabonát〉 a szemek összegyűjtése céljából cséplésnek vet alá, kicsépel’ ❖ A búzát, rozsot már elverték, most a zabot csépelik (1956 Fekete István 9142003, 227) | [a rozsot] úgy vertík el kis csíppē (1959 Magyar Nyelvjárások C6399, 196) | Minden gazda először az értékesebb gabonafajtát vereti el. Előbb a búzát, aztán a rozsot, majd az árpát és végül a zabot (1979 Varga Gyula CD52).

4. (alany n.: rég) ’〈óra v. annak vmely része, ill. harang időpontot〉 ütéssel, kongással jelez, elüt’ ❖ hallotta is, hogy már az  halálának órája a tizenkettt is el verte néki (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 92) | szombat-est volt épen, – Már a kilenczet is elverte egy-végben (1846 Tompa Mihály 8484064, 95) | az asztalóra kalapácsa elverte a tizenegyet (1858 Kemény Zsigmond 8235013, 47) | [Gyula Lacival] volt az éjjel bizonnyal a kaszinóban, óh, már jól elverte az éjfelet, mire hazaértek! (1926 Babits Mihály C0698, 84) | A harang elverte a 8-at, itt a vége, fuss el véle (2005 Lázár Ervin 3207002, 356).

4a. (rég) ’〈dallamot, zeneművet (ütő)hangszeren〉(elejétől végéig) eljátszik vki, ill. 〈vmely tevékenységre felhívó hangjelzést〉 megszólaltat vki, vmi’ ❖ [Tappe a cimbalmon] ſokféle külömbözö-némü nótákat olly gyönyörüſégesen vér-el, hogy azt akármelly meſterségét jól tudó Múſikus-is alig vihetné jóbban véghez (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 51) | Szokása szerént egy reggeli Dítséretet vert-el Luize a’ Fortepiánón (1823 Molnár András ford. C2031, 98) | orgonán a legegyszerübb egyházi éneket sem birtam elverni (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 65) | Már a takarodót is elverték a fatáblán fabotokkal (1854 Jókai Mór CD18) | a kollégium csengettyűje is elverte a készülőt (1885 Jókai Mór CD18).

5. ’〈termést, ill. vmely termőterületet (jég)eső〉 nagy tömegben v. hosszú időn át esve súlyosan megrongál v. elpusztít, tönkretesz’ ❖ a’ Jég el-verte [a gabonát], vagy más egyébb ártalmas Idö kárt tett benne (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 67) | az én földeimet még sohá sem verte el a jégeső (1857 Hegedüs Lajos C2051, 79) | a vetéseimet elverte a jég (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | kétszer egymás után jégesővel kísért vihar söpört végig a városon, és elverte a szőlőt (1985 Grendel Lajos 1060003, 324) | A veteményt korábban az eső elverte, az árvízre ehhez már nem is volt szükség (2010 Magyar Narancs 3220002, 10).

5a. (rég) ’〈eső v. kilocsolt víz (szálló) port, havat〉 ráhullva, ill. vele elkeveredve elmos’ ❖ [Kaliforniának] vannak helyei, mellyben az esö hat eſztendeig ſe veri-el még a’ port-is (1783 Molnár János C0290, 57) | meleg eső elverte a havat (1852 Jókai Mór C2241, 131) | Ötven-hatvan, sőt száz kanta vizet is ráhord napáldozat után a Jóska gyerek, hogy ne csak a porát verje el a víz, hanem jól bele is vegye magát a szérűbe (1890 Terescsényi Gyula C4116, 75) | Gyors nyári eső esett, mely elverte az utca porát (1908 Fenyő Miksa CD10) | Kiértek a Széchenyi-térre, melynek szállongó porát elverte az eső (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 153).

5b. ’〈kedvezőtlen időjárás tervezett szabadtéri rendezvényt〉 meghiúsít, elmos’ ❖ Reggel esett az eső és az iskolában, szünet alatt a fiúk szomorúan néztek ki az ablakon. Azt hitték, az eső el fogja verni az egész csatát (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 178) | a mulatságot „elverte az eső” (1928 Népszava aug. 10. C7496, 6) | A vasárnapi előadást elverte az eső (1934 Népszava szept. 4. C7502, 5).

6. (rég, vál) ’〈szél, vihar〉 magával sodorva elhajt (vmeddig, vhova) vmit’ ❖ nagy széll támadott, ’s ismét elverte szem ell a’ hajós Sereget (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 281) | üldözőink hajóhadát is szétszórta ugyan a vihar, de minket is egész az egyiptomi partokig elvert (1852 Jókai Mór C2241, 213) | Alig verte el a szél azt a port, amit a lovag hintaja vert fel a falu végéig, midőn Maxenpfutsch úr bekocogtatott a honn maradt hölgyekhez (1862 Jókai Mór CD18) | hajóját a vihar elverte valahova az Óceánon (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 268) | a szél elveri a ködöt (1917 Móricz Zsigmond CD10).

7. ’〈ember, állat〉(vmely eszközzel) megverve v. megfenyegetve távozásra v. menekülésre kényszerít, elkerget vhonnan vkit, vmit’ ❖ ? Talám fegyvereſen jelentek-meg hogy a’ Strását el-verjék? (1772 Bessenyei György¹ ford. C1099, 26) | [a szarvasmarhának] alól bojtos farka [van], hogy azzal a’ bogarakat magáról elverhesse (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 510) | Csaplárnénak örökbevett lyánya Volt a betyár egész boldogsága. A csaplárné ezt megirigyelte, Irígységből a leányt elverte, Elverte a háztól a világba (1844 Petőfi Sándor CD01) | Azt mondták a népek, hogy ha nem szeretem a feleségemet, verjem el magamtól (1911 Móricz Zsigmond C3216, 110) | Az erős bikák különösen esős időben már szeptember elején felkeresik a sutákat, teheneket, s azok mellől a gyengébb bikákat elverve, köztük maradnak (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 17) | A vályú tele volt vízzel, annak estek neki, a kísérők korbáccsal, puskatussal ütötték az embereket, idő kellett, míg el bírták verni őket a vályútól (1977 Végh Antal 9768002, 32).

7a. ’〈katona(ság) ellenséget〉 fegyveres harcban menekülésre késztet, megfutamít vhonnan’ ❖ [Hunyadi János] Nándorfehérvár alól Mahomedet elveri s maga hatalmas tulajdonságaival hazáját megszabadítja (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 20) | Kerecsényi odabenn a várúr; Sokszor csap ki pogányra a várbúl; Űzi, hajtja, elveri azt messze (1864 e. Széll Farkas C3934, 8) | Az elesett katonáknak, a kik Krakó alól elverték az ellenséget, már a sírjaik is csak gyengébb hullámoknak látszanak a sima hótengeren (1916 Molnár Ferenc² 9453024, 102) | Börcsök: Visszajöhet az ellenség? Perczel: Csak innen a hegy lábától vertük el. De tart még a csata (1952 Illyés Gyula 2051004, 18).

7b. (rég) ’〈rendsz. nemkívánatos állatot〉 menekülésre késztet, ill. távol tart’ ❖ Meg-kenytem viaſzba olvaſztatott, kevert len-mag olajjal mindenik láda fenekét, és haſadékotskáit; tudván tapaſztaláſomból, hogy az illyen keveréknek ſzaga el-veri a’ férgetskéket (1793 Molnár János 7445007, 240) | a tűz arra is jó, hogy elveri a tenger szúnyogot s távol tartja tanyánktól a réti csikaszt (1888 Jókai Mór CD18) | A füst a tájról elverte a madarakat (1896 Tömörkény István C4316, 79).

7c. ’〈testi, lelki állapotot v. megnyilvánulást〉 elmulaszt, megszüntet (vmivel)’ ❖ Ne verjk a’ kedves reményt-el szívnkrl. Szenvedéseink kzt bátorsággal legynk (1772 Bessenyei György¹ C1076, 61) | [békés szomszédként] a’ ſok unalmat könnyen el-vernétek; Már nállad: már nálla vígan élhetnétek (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 12) | igyekezett elre el-verni álmosságát (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 70) | az oldalon csüngő széles öblü csutora eléggé érthetőn mutatja, hogy a szomjuságot szintén lesz mivel elverni (1857 Szegfi Mór 8430007, 38) | a mit láttam, elverte a mosolyt az arczomról (1878 Bodon József C1128, 59) | A német szabónak ez a tréfája s a ruha tökéletessége, a posztó finomsága, az a báj, amit a tükörbe nézve fölfedezett magában – ezek az apróságok kissé elverték Lucien rossz kedvét (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 158) | [A fogyókúrázó férfi] a rá-rátörő éhségét gyümölccsel verte el (1997 Magyar Hírlap CD09).

7d. (rég) ’〈jelen levő, ill. fenyegető eseményt, helyzetet, körülményt〉 megszüntet, ill. elhárít’ ❖ Oh szép kikelet! Verd el a’ telet (1787 Kazinczy Ferenc C2519, 10) | ha tsendünk el vagyon verve, mire vagyunk alkalmatosak? (1812 Vitkovics Mihály C2562, 526) | Azon tekintély, melyet Ön kivítt, Elverte a vészt (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière C3171, 92) | mi kinn a szabadban füstölünk a fák alatt […] tőzeggel, nyers gazzal, ami nehéz bűzt ád: az veri el a fagyot (1883 Jókai Mór CD18).

8. ’〈időt〉 haszontalanul eltölt, eltékozol (vmivel v. vhol), ill. 〈pénzt, értéket〉 meggondolatlanul elkölt, elherdál (vmire)’ ❖ [a] szerencsétlen flótás [a pénzét] – elverte (1856 Beöthy László¹ C0981, 63) | láthatja, hogy az időt nem vertem el hiába (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | A grófné hozományának kamata mindössze három milliót tesz évenként, a grófné pedig négy évi házassága alatt huszonhárom milliónál többet vert el (1900 Budapesti Hírlap nov. 8. C0055, 3) | Ezerholdas birtoka volt a határban, de az egészet elverte. A rendes uri recept szerint nőkre, italra, cigányra (1932 Nagy Lajos 9472002, 57) | Amíg az apák a kaszinóban verik el az időt (meg a pénzüket), addig gyermekeik artistaműsort nézhetnek (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elveret, elveretik, elverettet, elverettetik, elvert; ÚMTsz. ~, elveret