energia fn 6A  enerzsia (kissé rég, ritk)

1. (Fiz is) ’vmely anyagi rendszer skalármennyiséggel jellemezhető fizikai tulajdonsága, amely munkavégzés v. hőközlés révén átadható az anyagi rendszerek között, átalakítható különböző megjelenési formákba, de amely nem keletkezhet a semmiből és nem semmisülhet meg’ ❖ az Asthenia ugyan azon musculare ’s arteriosum systema [= izom- és verőérrendszer] meg-kissebbedett energiájában áll (1819 Bódogh Mihály C5511, 71) | [a gyerekek] kétszerezett energiával replicáznak a[z aggastyán által hajigált] tégladarabokra (1845 Petőfi Sándor 8366453, 34) | A potentiális energia (1877 Magyar írók élete CD27) | R. Mayer, Joule és különösen Helmholtz az energia megmaradásáról szóló elv általánosságát megismerték és a meleg és munka egyenértéküségének törvényét felállították (1893 PallasLex. CD02) | csak az ingát kell megindittanom, s az órának kölcsönzött enerzsia munkává alakul át, s mozgatni fogja az óraszerkezetet (1918 Pesti Hírlap dec. 11. C5666, 6) | Mayow már 1674. felismerte, hogy a szervezetben lassú égés megy végbe. Felbomláskor a szerves anyagok vegyi helyzeti energiája mozgási energiává, főként pedig hővé és mechanikai munkává alakul át (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 227) | [a radioaktív sugárzás] SI-egysége a gray, aminek a test 1 kg-jában elnyelt 1 joule energia felel meg (1987 Tények könyve CD37) | a szabadban tartott kutyának hidegben több energiára van szüksége (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A Föld szeizmikus energiájának döntő hányada a szubdukálódott [= másik kőzetlemez alá bukott] lemezekben szabadul fel (2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre 3323002, 115).

2. ’tetterő, ill. akaraterő, határozottság, erély’ ❖ Ő Excellentiája érdemünket felyül-haladó energiával denominált az üresen maradt hellyek el fogadására (1785 Kazinczy Ferenc C4940, 16) | Mit ér a’ nagyon erős, szép testü és nagy Ló, mellyben semmi tüz, semmi energia nincs? (1828 Széchenyi István C3887, 218) | Tibold Miklós a leány energiájától lebűvölten állt a szoba közepén (1897 Tóth Béla¹ 8485007, 176) | Ebben a fiúban vasszorgalom van. Rengeteg ambició. Enerzsia, kérem, enerzsia (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 344) | Annyi összesűrített szellemi energia áradt [Gyóni Gézából] (1956 Becht Rezső CD52) | [Hunfalvy Pál] energiáit felemésztették több esztendei utazásainak fáradalmai (1986 Paládi-Kovács Attila CD30) | elképesztő energiát fektetett abba, hogy minél kevesebbet költsön (2010 Magyar László András 3153008, 809).

3. ’vmely (művészi) megnyilvánulás hatásossága, hatékonysága, (művészi) ereje’ ❖ Nem jobb vólna itt a’ nagyra vágyás helyett […] kevélységét [!], fel-fuvalkodást vagy valamit a’ miben több energia van, tenni? (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 462) | a’ „nem” szónak energiája annyi mint romlás, pusztulás, veszély (1843 Pesti Hírlap CD61) | Még aki nem mindenben egyezik is az ő [ti. Osvát Ernő kritikusi] felfogásával, annak is el kell ismerni ítéletének energiáját és élességét (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 188) | mi a [techno] műfaj sikerének titka? A zenéből áradó elementáris energia (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈bizonyos, pl. ezoterikus felfogások v. vmely vallási hiedelem szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, láthatatlan erő, amelynek vmilyen különleges, természetfölötti hatást tulajdonítanak’ ❖ Mintha a földtől, a szent rögtől, a ver sacrumtól [= szent tavasztól] elorzott volna sok nagy isteni szikrát, csírát, energiát, teremtő erőt (1907 Juhász Gyula¹ 9284842, 111) | az Ige isteni energiája (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | [Homeopátiás szer készítésénél] a hígítással végzett potenciálás (dinamizálás) során szabadul fel az alapanyag gyógyító energiája (2000 Természet Világa CD50) | Komolyabb mágiát csak akkor alkalmazok, […] ha rá tudok állni az ügyfél energiájára (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: atom~, bio~, hulladék~, mag~, segéd~; az -energia címszó alatt: fény~, gáz~, hő~, nap~, szél~, víz~.

UB: -fajta¹, -veszteség.

ÖU: csillag~, élet~, többlet~.

ÖE: ~ár, ~áramlás, ~befektetés, ~bevitel, ~egyensúly, ~ellátás, ~felhasználás, ~fogyasztás, ~forgalom, ~gazdaság, ~hatékonyság, ~háztartás, ~hiány, ~hivatal, ~igény, ~ipar, ~költség, ~központ, ~megmaradás, ~megtakarítás, ~mennyiség, ~pazarlás, ~pazarló, ~piac, ~politika, ~rendszer, ~sűrűség, ~számla, ~szegény, ~szektor, ~szolgáltatás, ~szükséglet, ~tároló, ~tartalék, ~tartalom, ~törvény, ~ügy, ~válság.

Sz: energiás.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

energia- (előtagként) (Ipar v. Műsz is)

’vmilyen típusú energiával mint munka végzésére hasznosítható erővel kapcs. v. arra irányuló 〈tevékenység, művelet〉’ ❖ ‖ energiaátalakítás fn 4A | [a rakétában] a fúvóka v. fúvókák is kellőképpen legyenek megformálva s az energiaátalakítás minél nagyobb hatásfokú legyen (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 152) | minden energiaátalakítás veszteséggel jár (1972 e. Fonó Albert CD30) | energiaipar: ipari ágazat, amely az energiahordozók kitermelését, az energiaátalakítást és -elosztást végzi (2002 Kerényi Attila 3173004, 456) ‖ energiahasznosítás fn 4A | Az energiahasznosítás országos hatásfokának javításához szükséges teendők (1955 Szabad Nép nov. 27. C4877, 2) | Orvosi tény, hogy egyeseknél az energiahasznosítás, az anyagcsere sajátosságai, hormonproblémák […] miatt nem egyszerű dolog a fogyás (1995 Magyar Hírlap CD09) | geotermikus energiahasznosítás (1997 Országgyűlési Napló CD62) | [az épület] a passzív energiahasznosítás kritériumainak megfelelően épült, vagyis tájolása, üvegezett felületei és az alkalmazott szerkezeti anyagok miatt maga az épület is maximálisan hasznosítja a napsugárzást (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ energiatermelés fn 4B | [a nedvek mozgása a szervezetben] az anyagcserének és az energiatermelésnek egyik legfontosabb tényezője (1890 Orvosi Hetilap C8140, 536) | A század végére az atomenergia-termelés ugyanolyan szintre emelkedik, mint a szén és olaj felhasználásával működő energia-termelés (1959 Valóság ford. 2056046, 133) | [a trimetazidin nevű anyag hatására a mitokondriumokban] az energiatermelés a zsírsavak béta-oxidációja helyett a hatékonyabb glukóz-oxidációval történik (2009 Simon Éva–Bakai Judit 3272001, 255).

-energia (utótagként) (Fiz is)

1. ’〈vmely természetes energiaforrásból származó,〉 munka végzésére hasznosítható erő, energia’ ❖ ‖ gázenergia fn 6A | a szociális nyomort enyhitené a gázenergia kihasználása (1910 Pesti Hírlap dec. 15. C5658, 3) | a rendeletmódosítás egyetlen települést sem gátol abban, hogy a korszerű, gázenergiával történő fűtési rendszerre térjen át (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Magyarországon a nyolcvanas évektől állami ösztönzésre a háztartásokban általánossá vált a gázenergia használata (2007 Zalai Hírlap 3343001, 2) ‖ napenergia fn 6A | A látszólag céltalanul a térben elszéledő napenergiának hovafordításáról számtalan hipotezisünk van (1896 PallasLex. CD02) | A hozzánk sugárzással érkező Napenergiát Földünk is visszasugározza a világürbe, ha nem volna gondoskodás arról, hogy abból valamit visszafogjunk (1941 Tavaszy Ferenc C7966, 349) | A napelem a napenergiát alakítja át villamos energiává (2008 Balogh Attila–Varjasi István 3093001, 12) ‖ szélenergia fn 6A | Hazánkban az eddig felállitott nehány szélenergiát értékesitő gépszerkezet számba sem vehető kivétellel, mind toronyszerkezeten működik (1910 Pesti Hírlap nov. 13. C5658, 87) | különös jelentősége volt történelmi szempontból a szélenergiának (pl. vitorlás hajók és a nagy felfedezések) (2007 Palánkai Tibor 3225001, 205) ‖ vízenergia fn 6A | Egyenesen a dinamógéppel nem lehet a lámpákat táplálni, mert a gép feszültsége nagyon ingadozó. Az angol lap szerint az elektromos és vizenergia […] kombinációja révén igen egyenletes és biztos üzemet érhetünk el (1907 Budapesti Hírlap febr. 14. C4695, 23) | [a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer 1951 és 1963 között kialakított terveiben] az elsődleges cél a Pozsony és Nagymaros közötti Duna-szakasz vízenergiájának kihasználása volt mindenáron és a lehető legnagyobb mértékben (1997 Magyarország földje CD05) | Erdély földje – a változatos földtörténeti fejlődés következményeként – ásványi nyersanyagokban, valamint vízenergiában gazdag (2003 Természet Világa CD50).

2. ’〈vmilyen formában megjelenő, megnyilvánuló,〉 munka végzésére hasznosítható erő, energia’ ❖ ‖ fényenergia fn 6A | Újabb időben sokat foglalkoznak a gáztechnikusok a gázok melegenergiájának fényenergiává átalakítására való izzólámpákkal (1892 Székely Károly Nándor C7916, 582) | A foton oszthatatlan alapegysége a fényenergiának (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 260) | A fényenergia segítségével […] folyik szakadatlanul a lombozatban a táplálékgyártás láthatatlan vegyi munkája (1987 Antalffy Gyula 1004002, 83) | A nagy tisztaságú, majd a célnak megfelelően szennyezett szilíciumból jó hatásfokú fényelem készíthető. Elsősorban ott nyer alkalmazást, ahol a fényenergiát jó hatásfokkal kell elektromos energiává alakítani, pl. mesterséges égitestek, űrhajók, kis méretű tranzisztoros rádiók áramellátására (2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella 3326002, 215) ‖ hőenergia fn 6A | tüzelő szereinkben – kőszén, fa stb. – a Napnak hőenergiája mint chemiai energia van felhalmozva s elégetésök közben a chemiai energia ismét mint hő áll elő (1890 Természettudományi Közlöny C7914, [617]) | A hidrogénmagok egyesülésekor a jelentkező tömeghiánynak megfelelő mennyiségű hőenergia jelentkezik (1965 Öveges József 9503001, 199) | [A Földön] a teljes köpenykonvekció [= földköpenyben zajló mozgás] és lemezmozgás fenntartásához rendelkezésre álló hőenergia bőséges, de geológiai időskálán tekintve csökkenő mértékű (2010 Horváth Ferenc²–Dombrádi Endre 3323002, 121).