ezüstáru l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

ezüst- (előtagként)

1. ’ezüstöt tartalmazó v. abból való’ ❖ ‖ ezüstér fn 5B1 | [Mexikó] leg nagyobb gazdagſága áll az arany és ezüst erekben, mellyek jobbára igen méllyen ſzolgálnak a’ föld gyomrába (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 106) | a kincstár joachimsthali bányaigazgatósága részéről kutatásokat eszközöltek Dürenberg területén, a hol már több reményt keltő urán-, kobalt- és ezüst-érre akadtak (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A XVI. században Juan Rayas öszvérhajcsár barangolt a [Guanajuatóhoz] közeli hegyekben, itt bukkant az akkori világ egyik legnagyobb ezüsterére (1980 Népszabadság jún. 1. C7830, 4) ‖ ezüströg fn 3C | [Freiberg mellett hatalmas] ezüströgöt találtak, mellynek értéke 14,000 tallér (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ezüströgök, nyers aranydarabok Pattogzanak ki ujjaim hegyén (1919 Harsányi Kálmán CD10) | Százhatvanöt kilogramm súlyú ezüströgre bukkantak Ausztrália északnyugati részén (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüsttelep fn 3B | [Dél-Magyarországon] az ezüst telepek igen szegények szoktak lenni, ’s ezekben is az ezüst nem magányosan, hanem rézásvány közé vegyülten találtatik (1831 Kacskovics Lajos C7224, 93) | [Közép-Amerika lakossága] kőfegyvereket (obszidián éllel) használt s a roppant gazdag arany- és ezüsttelepek fémanyagát inkább díszül alkalmazta (1911 RévaiNagyLex. C5697, 542) | Az észak-svédországi Jämtland tartományban nagy kiterjedésű ezüsttelepre bukkantak (1940 Népszava nov. 15. C7508, 9) ‖ ezüsttömb fn 3C1 | [a világkiállításon] az államvasúttársaság Dognácskáról, az osztrák ministerium Przibramból állítottak ki nagy ezüsttömböket (1874 Finály Henrik C7552, 210) | egy bányász egész ezüst tömböt ásott ki, ötven kilogramm sulyban (1914 Pesti Hírlap máj. 29. C5662, 39) | Tizenegy darab, egyenként egy kilogrammos ezüsttömböt próbált meg átcsempészni vasárnap a rábafüzesi határátkelőhelyen egy osztrák állampolgár (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’(részben) ezüstből készült 〈tárgy(együttes)〉’ ❖ ‖ ezüstáru fn 1A (Ker) | a’ Nákó-féle házban mintegy, tizenötezer forint értékü ezüstáruk lopattak el (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Tula Oroszországban] szamovárjairól, a külföldön ezüstárúiról híres (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 146) | A nemesfémárukra vonatkozó finomsági követelményeket felállító első jogszabály 1275-ben III. (Merész) Fülöp francia király nevéhez fűződik és az ezüst árukra vonatkozott (1999 Figyelő CD2601) ‖ ezüstcsengő fn 1C | Dús palotákba ezüst Tsengöt pengetnek (1821 Hazai és Külföldi Tudósítások C8263, [145]) | Ezüstcsengők szava jelentette a színpadi látványosság kezdetét (1913 Kaffka Margit CD10) | átvág az égen egy-két rénszarvas, ezüst csengőt hallani, hajából néhány szálat a fenyőn felejt az angyal (1996 Népszabadság dec. 14. C7846, 10) ‖ ezüstedény fn 4B | [minden] ezüſt edényeket, egyben olvaſztatánk, és […] ſzerentséſen kimenénk az Orſzág’ határán (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 43) | [a templomszolga] ügyel a zsinagógában a rendre, az arany és ezüst edényekre és a frigyszekrény hímzett kárpitjaira (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a herceg asztalához szőlőt visznek az étekfogók, szép ezüstedényt helyeznek elé, majd a többi méltóság elé is (2001 Szilágyi István² 3301004, 541) ‖ ezüstkanál fn 5A | [ha a bál után] a’ ſzámban vett kávézó ezüſt kalánaknak edgynéhány héjjak [= híjuk] talált vólna lenni, nagyon lehetne a háládatlanságon bámúlni (1788 Magyar Kurír C0313, 27) | lépj fel képviselőnek, kisütik rád akkor még azt is, hogy ezüstkanalat loptál (1900 Váli Mari 8506004, 282) | Az ezüstkanalak az eszköztartó hozzánk közel eső vízszintes részében találhatók (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1415) ‖ ezüstkancsó fn 1A | A’ vár-udvarban egyszerre puskalövések történnek, a’ kozákok székeikről talpra szöknek, az ezüst kancsókat és serlegeket asztalra ’s földre vetik (1834 Társalkodó C7971, 102) | két rőf magas, domborművekkel cifrázott ezüstkancsó (1924 Török Sophie CD10) | A Hippolytos-kancsó és az előbb említett kézmosó készlethez tartozó két kancsó a világon ismert legnagyobb ezüstkancsók a Római Birodalomból (1995 Magyar Nemzet máj. 13. C8370, 14) ‖ ezüstkehely fn 9B4 | [a Csöbörcsökön élő moldvai csángóknak] köböl vagyon a’ Templomjok […]. Vagyon ott két ezüſt Kehely: jó a’ Plébánia ház-is (1783 Molnár János C0292, 422) | [volt tanítványai] egy diszes ezüst kehelylyel fejezték ki hálájukat egykori derék nevelőjök iránt (1887 Vasárnapi Újság C7401, 17) | Ma a legtöbb erdélyi khelderash [ti. a kelderás cigány népcsoporthoz tartozó] család rendelkezik ezüstkehellyel/ezüstkannával, ám egykor csak a vajdáknak lehetett, hiszen tisztségük jelvényei közé tartozott (2009 Bari Károly C7994, 4) ‖ ezüstkés fn 4B8 | az Öcsém ezüst kését hosszas tologatás után vettem el; mert kanalat magam csináltattam (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 411) | A dolgozószobában bőrpamlag, nagy hivatalnoki íróasztal, lúdtollak, régi tollszárak, levélvágó ezüstkés (1967 Népszava nov. 26. C4831, 8) | [régen] az ezüstkések és -kanalak – majd a később megjelenő ezüstvillák – önálló darabokként készültek (2001 Lakáskultúra CD39) ‖ ezüstlánc fn 3A | [az] ezst lánczok, arany paſzomántokkal ékesített, vagy ezüsttel kivertt tsótárok igen ſzembetn bizonyságai voltak az Ásiai pompáskodásnak (1806 Hazai Tudósítások C0187, 433) | vállamon ezüstláncon lógó arasznyi elefántcsont-kürt (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 354) | A kislányok szüzességük jeleként még mindig ékes talizmánnal díszített ezüstláncot hordanak a nyakukban (1997 Természet Világa CD50) ‖ ezüstóra fn 6A | [a zsiványok] az arany és ezüst órákat, óra-lántzokat, és tzip-tsattokat el-ſzedték az úttzán men Személlyektl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 527) | régi arany, ezüst órákat, ékszereket veszek a legmagasabb árakon (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 20) | Nagy János apjával együtt sétálgatott a Múzeum körúton, és a műegyetemi óra előtt megállva, ajándékul kapott ezüstóráját állította be (2003 Népszabadság márc. 29. C7851, 40) ‖ ezüstpohár fn 5A | [Wartensleben tábornokné] nékem a minap egy ezüst poharat küldött, de azt még nem kaptam (1788 Kazinczy László C2554, 225) | Pelargus öklében behorpadt az ezüstpohár (1891 Jókai Mór CD18) | a győri Xantus múzeum kifosztásakor több millió forint értéknek – aranyozott kelyheknek, ezüstpoharaknak és kanalaknak – veszett nyoma (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstserleg fn 3B | Nagy ezüſt ſellegböl iddogálván [töltötte az időt Szókratész] (1791 Mátyus István C3071, 251) | Egy leány jelenik meg kis ezüst serlegekkel, és nagy zöld korsóval bort hoz (1913 Móricz Zsigmond CD10) | [a British Museum] a közelmúltban vásárolt mintegy kétmillió dollárért egy római ezüstserleget homoerotikus ábrával (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstszelence fn 6B | arany és ezüst szelentze (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 258) | vattával bélelt ezüst szelencében elhelyezem az oltári szentséget (1930 Nyírő József CD10) | Az asztalon ezüstszelence állt, az asszony kinyitotta, és kivett egy egyiptomi Dimitrino gyártmányú, hosszú cigarettát (1985 Hegedüs Géza 9233001, 105) ‖ ezüsttál fn 2A8 | Jer’ hozzám, aranyból iſzol ott, ’s ezüſt tálakból eſzed a’ drága étkeket (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 70) | Apródok körülhordozták a kézmosó edényeket, azután arany és ezüst tálakon bevonult a lakoma (1921 Szerb Antal CD10) | A negyedik század második felében készült ezüsttálak […] a korabeli pannon művészet stílusjegyeit hordozzák magukon (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüsttálca fn 6A | A L. [= Lendvay] urnak átnyujtott megtisztelő ajándékot egy csinos ezüst tálczán bemutatott smaragd gyürü tette (1843 Honderű C6252, 479) | Belgiumban cincéreket ettem stanicliből, Párisban pedig osztrigát ezüsttálcáról (1931 Kassák Lajos 9314010, 44) | Miközben Szatmári a másik szobában rumot és poharakat készített egy ezüsttálcára, melyet rövid megfontolás után alpakkával váltott le, látogatója az íróasztalhoz ült (1985 Eörsi István 9125029, 53) ‖ ezüsttányér fn 4A2 | más kenyeret enni nem akarna, hanem tsak a’ mellyet ezüſt tányéron nyujtanának néki (1774 Vajda Sámuel 7365003, 109) | vevődött selyemterítő az Úrasztalára, nemkülönben ezüsttányér és serleg az úrvacsorájához (1857 Jókai Mór CD18) | A hátrafelé nyilazó vadászó fejedelem a perzsa ezüsttányérok egyik igen kedvelt témája (1996 Makkay János CD58) ‖ ezüsttárca fn 6A | Az északi sarkutazók főbbjeinek ezüst tárcákban felirattal adják át az őket megillető nemzeti ajándékot (1874 Fővárosi Lapok C8090, 1216) | [Lilian] elővette kis ezüst tárcáját, cigarettát vett ki belőle, rágyújtott (1925 Szini Gyula CD10) | [a tolvaj] alig várta már, hogy a cigarettáit szépen elhelyezhesse a szőrmekereskedő ezüst tárcájába (2009 Csaplár Vilmos 3073001, 18) ‖ ezüsttárgy fn 2A | az iparos készitmények közül régi szokás szerint egyedül az arany s ezüst tárgyakra van némi ellenőrködés felállitva (1847 Hetilap CD61) | [a pénzügyminiszter] 1809-ben az „ezüstpátensben” minden ezüsttárgy beszolgáltatását rendeli el, kivételt csak kanalakkal, órákkal és pecsétnyomókkal tesz (1933 Szekfű Gyula CD42) | Bár a legutóbbi kutatások újólag valószínűsítették a Seuso-kincsek magyar eredetét, a kicsempészett ezüsttárgyak visszaszerzésére nincs sok remény (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ ezüstvilla fn 6A | Egy kis aſztalkát ez gyorsan meg terített, Ezüst villát, és kést, kanalat kéſzített (1788 Gvadányi József C1936, 79) | Az asztalon nagy kétágú ezüstvilla is feküdt, látszólag csak dísznek (1913 Barta Lajos CD10) | gravírozni többnyire sima tárgyakba szokás, az ezüstvilla nyelétől az aranyszelence tetejéig (1982 Népszava jún. 27. C7447, [16]).

3. ’ezüst- v. ezüstszínű szálakból (sodrott fonalból v. zsinórból) készült’ ❖ ‖ ezüstcérna fn 6A (átv is) | ezüst czérnával kivarrott [ernyő] (1842 Pesti Hírlap C5275, 340) | egy ér, egy ezüst cérna kiválik, mint a foszló szövetből s egyre keskenyebb, keskenyebb a Bágy (1899 Pesti Hírlap júl. 4. C5647, 2) | [a karácsonyfán] ragyognak az arany cérnán csüngő aranydiók, az ezüstcérnán csüngő ezüstdiók (1915 Az Est dec. 25. C5263, 9) | Az arany- vagy ezüstcérnával hímzett zászlószalagokat szeretem (1998 Népszava márc. 14. C5829, 8) ‖ ezüstcsipke fn 6B (jelzőként is) | [a halott] testére egy ezüst tsipkével prémezett kék posztó terítve (1813 Kazinczy Ferenc levelezése C2563, 539) | Gyönyörü szép ezüstcsipkéket engedett át Andrássy Gézáné grófné [az iparművészeti kiállításra] (1892 Budapesti Hírlap máj. 25. C4739, 2) | Az idézett rendelet […] néhány újdonságnak számító drága ruhafélét (nyusztprémes süveget, selyemövet, finom főrevalókat és a palástot) a csak nemesekhez illők közé sorolt az akkor divatba jött arany-, ezüstcsipke borításokkal együtt (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ ezüstpaszomány fn 4A | [a velenceieknek] minden Kereskedéſek poſztóból, fképen iskarlátból, ſelyem árukból, tükör üvegekbl, arany ’s ezüst paſzományból [áll] (1793 Sándor István 7287017, 62) | A diplomaták frakkja külön tanulmány, az arany- és ezüstpaszomány elhelyezése és mennyisége az illető ur rangjával áll arányban (1936 Pesti Hírlap nov. 28. C5684, [1]) | [a 18. századtól] nemcsak az anyaga, minősége, hanem egyre gazdagabb készülete: szőr-, selyemzsinórozása, ezüstpaszománya […] adta a köznép soraiban is a mente rangját (1997 Magyar néprajz CD47) ‖ ezüstrojt fn 3A1 | A’ Tiſzteknek kezekben buzogány villog; […] s kardjaiknak markolatján ezüst rojt veres és zld fonatékkal tsüng (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 711) | Kék takarót hoztak, ezüstrojtokkal, kék fátyolokat, lepleket, melyekkel bevonták a kis tisztaszobát (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 77) | [a] hölgy szűk szabású, ún. szultánnő fazonú fehér ruhát hordott égkék díszítéssel, övének végein ezüstrojtok libegtek (1991 Kristóf Ildikó CD17) ‖ ezüstsujtás fn 4A | 2 röf ezüst Paſzomán. 6 röf ezüst Sujtás (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8277, [393]) | Violába játszó, piros posztóju atilláján sürü ezüstsujtás csillogott (1900 Budapesti Hírlap aug. 21. C0055, 4) | A pruszlik világoskék, zöld stb. színű bársony vagy taft, rövid, fodros, arany vagy ezüst sujtással (1979 NéprajziLex. CD47) ‖ ezüstzsinór fn 4A1 | rongyos ezüstsinórból font övecske (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 68) | alólról fölfelé keresztben arany és ezüst zsinorok huzódtak el, a’ kárpit fölé hálóként terülvén el (1840 Athenaeum C0020, 746) | A legénységi ruhát színes gyapjúzsinór, a tisztit pedig arany- vagy ezüstzsinór díszítette (1993 A magyarság kézikönyve CD06).