fadúc fn
1. ’kül. építmény, fal alátámasztására v. megszilárdítására való, vastag, erős fagerenda’ ❖ A házak téglaépítménye keresztbe rótt gerendák közé van szorítva; a fa épületváz kilátszik, s ha a kőfal kékre van festve, akkor a fadúcok rózsaszínűre, ha a fal sárga, a gerendázat zöld (1875 Jókai Mór CD18) | A Simplon-alagút egy részén a fadúcok rendre összeroppantak, míg aztán helyettük vasoszlopokat használtak fel (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 84) | A sövényfalú házak kiugró ereszét fadúcok támogatják, a dúcok vastag talpgerendába illeszkednek, így képezve ki a pitvart (1973 Vajkai Aurél C7106, 90) | [Józsefvárosban] 111 épületben csaknem 9 ezer négyzetméternyi függőfolyosót támasztanak alá fadúcok (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. (rég) ’faoszlop v. farúd’ ❖ [a sáros földre fektetett pallót mint járdát] sok helyen u. n. fabakterek, földbevert fadúczok, választják el a’ szekéruttól (1845 Pákh Albert C3390, 69) | A város külső falát fadúcok képezhették, melyet a tatárok könnyen áttörhettek (1871 Fővárosi Lapok C8087, 355) | a faducokhoz szegezendő horganyzott kettős-szegekkel, a fonat [ti. a kerítés sodronyfonata] sima és feszes marad (1907 Budapesti Hírlap szept. 29. C4695, 44).
2. ’Fából készült nyomóforma, dúc.’
2a. ’képek, szövegek (nyomdai) sokszorosítására szolgáló, faragott pozitív v. vésett negatív mintával ellátott falap, amellyel a levonatot készítik, ill. az ilyen célra előkészített, minta nélküli falap’ ❖ együttesen eredeti faducz csak 33 van és így 133 nő ismétlések által lett illustrálva [a nyomtatványban] (1876 Rómer Flóris CD40) | [Fametszet készítésekor] a rajzot a művész tollal vagy irónnal, esetleg mechanikai úton, fényképezés útján átviszi egy csiszolt fadúcra (1925 MűvészetiLex. C6812, 224) | Európában csak a XIII. sz.-tól maradt nyoma a fadúcokkal való nyomtatásnak, főleg szentképek, gyónócédulák, játszókártyák készültek ilymódon, durva rajzzal, melyet vízfestékkel színeztek (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 266) | Czéh Sándor nyomdájának két, igen terjedelmes betűmintakönyve már 1910-ben a helyi múzeumba került, s ott őriznek a nyomda felszereléséből hatszáz fadúcot (1999 Pavercsik Ilona CD40).
2b. (Ipar) ’fából készült nyomóforma v. préselőminta’ ❖ Többszínű szövetnyomásokhoz annyi fadúcra volt szükségük, ahány különféle színnel dolgoztak (1939 Természettudományi Közlöny C7964, 162) | Turán él és munkálkodik Tóthné Zsiga Ilon néni, a népművészet mestere és ezermestere. Hímzés terveihez maga készíti fémbeütéses fadúcait, 320 előnyomó mintát fabrikált eddig (1970 Népszava ápr. 26. C4834, 9) | [csempegyártáskor] a félig megszikkadt szeletek egyik oldalát (a színét) falapockával (bök) megsimították, így helyezték a fadúcra, majd tenyérrel, s az ujjakkal jól odanyomkodták, hogy az agyaglap felvegye a dúcba vésett díszítményt (1991 Magyar néprajz CD47).
Vö. ÉKsz.