fajta fn és mn 

I. fn

1. (Áll, Növ is) ’〈a biológiai rendszertan egységeként is:〉 azonos fajon belüli(, termesztés, tenyésztés folytán) hasonló jellegű, örökletes sajátosságaik túlnyomó részében azonos egyedek kategóriája’ ❖ Ha [a paraszt] egy tehént véfzen, Sok izben a’ felett blts diſcurſust téſzen, ’S huſz forintot érte nem ád mig hibáját Meg nem kérdi ’s tudja idejét, fajtáját (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 53) | [a kritika] a’ nem, faj és fajta’ megkülönböztetése dolgában, valóban alapos, de az nem egyenesen az én hibám, mert ezen megkülönböztetési fokozatok’ nevezése még nincs elhatározólag eldöntve (1843 Athenaeum C0026, 432) | Hogy a természetes fajtát vagy alfajt a mesterségessel szemben megkülönböztessük, az utóbbit válfajnak nevezhetjük. A változatot (variatio) pedig gyűjtő fogalomnak tekinthetjük (1899 Chernel István CD34) | a rövid bevezető akkurátusan definiálja a fajta és típus fogalmát (az előbbi rendszertani, az utóbbi a hasznosítás dimenziója mentén képzett csoportosítási kategória) (1994 Új Könyvek CD29).

2. ’vmely ilyen egység, ill. az abba tartozó egyedek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ Némelyik fajta kiállja a’ telet, némelyik pedig nem; némelyik korábban érik, némelyik pedig későn: e’ szerént, eggyiket nyári, másikat téli, eggyiket korai, másikat őszi káposztának lehet nevezni (1805 Pethe Ferenc 8364011, 72) | Németországban még a pomerániai ludat tenyésztették ki az itt található parlagi fajtával, szintén emdeni vér bekeresztezése által (1933 Az állatok világa ford. CD46) | rendkívüli vadalmafajtákat találhatunk Erdélyben és a román, valamint a balkáni fajták között is (1943 Főző géza CD52) | Az egyszerűség kedvéért a későbbiekben a talaj, a fajta és az agrotechnika együttes hatását agrotechnikai hatásnak fogjuk nevezni (1996 Természet Világa CD50).

2a. ’〈annak kif-ére, hogy vmely egyed, példány (vmely) ilyen egységbe tartozik, abból származik〉’ ❖ koránt érö fekete Szll, nagy ſzemü Olaſz fajta (1780 Prónay Pál 7360002, 62) | Magas, izmos, szürke ló volt, vékonylábú, száraz fejű, igen nemes fajta (1916 Nagy Zoltán CD10) | Dorle Linzenmeier évek óta foglalkozik szibériai husky tenyésztésével. Kötetében gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik ezt a kedves fajtát választják „társnak, barátnak” (1999 Új Könyvek CD29).

3. ’Az ember mint élőlény vmely (vélt) természetrajzi jellegű kategorizálásának egységeként.’

3a. ’〈a régen (nagy)rassznak nevezett földrajzi változat megnevezéseként〉’ ❖ bizonyos, hogy ebben az esetben sem azt értettem faj, illetve fajta alatt, amit Ignotus ért, hanem amit ezen az utóbbi évtizedek rasszelméleti rohamainak hatása alatt minden félreértéstől irtózó írónak értenie kellene; faj alatt az egész emberiséget mint állatfajt, fajta vagy rassz alatt pedig ennek egy öröklődő testi-lelki alkatban megnyilatkozó válfaját (1929 Szász Zoltán CD10).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely ilyen változatba tartozik, abból származik vki〉’ ❖ A mozin kívül nemigen hiányzik egy-két néger vagy más egzotikus színes fajta, hogy az érdeklődés az ott élő, igen nagy számú színjátszó afrikaira és ázsiaira is kiterjedjen (1926 Tamási Áron 9701018, 129).

3c. ’vmely néphez, népcsaládhoz, nemzet(iség)hez stb. tartozó személyek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ kérdem, mit vétettek a többi fajták és kivált a derék horvátok (1857 Széchenyi István CD1501) | [Az ún. dzsat nép] nem fogadta be a kasztrendszert, miért is a hinduk tisztátalan és barbár népnek nézik őket. Messze kiterjedésü földterületen laknak. A dzsatok erős, durva, de nemes fajta (1893 PallasLex. CD02) | csatázók voltunk, csatázó fajta, s bizony alkohol nélkül nem lehettünk volna, néha-néha, Núbia párducai. Valahány fölemelő eseménye van szép, hivatalos, magyar históriánknak, egy filozófiailag képzett borszakértőt szeretnék kihallgatni róluk, felőlük (1908 Ady Endre 9003048, 164) | Schőn Olga a zsidóság ősi, úri előkelőségéről suttogott Máthé Janinak, e daczosan nagyszerelmű és fényűző fajta finomságát ép a gyors degenerálódásból magyarázva (1917 Kaffka Margit 9290049, 183) | fajvédelem, melynek első gondja más fajta üldözése (1962 Gellért Oszkár 9180002, 375).

3d. ’〈a fajelmélet szerint:〉 az eredetükben és értékükben különböző egyes emberi rasszokba, típusokba stb. tartozó személyek (összessége) mint genetikailag meghatározottan egységes csoport’ ❖ A keletbaltit nem tartják kiváló fajtának a német rasszpszichológusok. A keletbalti ember nehézkes, lassú, zárkózott, bizalmatlan, de barátjával közlékeny (1939 Természettudományi Közlöny C7964, 283).

3e. ’annak kif-ére, hogy vmely személy vmely népből, népcsaládból, nemzet(iség)ből stb. származik’ ❖ [Gyulai Pál] belevág, nem gyáván töpreng rajta, Hajh, kivesző, de legjobb magyar fajta. Sorsunkat hordta, nem csupán a kardot (1909 Ady Endre 9003227, 18).

4. (kissé rég) ’〈élőlényeknél:〉faj’ ❖ A’ Polypusnak külömbféle fajtái tartoznak azon állatok közé, mellyek a’ böltset,’s a’ természet-visgálót bámúlással töltik bé (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 49) | sajtban a kukacz, gabonában a zsizsik, eczetben az eviczk, emberben és állatokban a giliszta, közhit szerint, eredeti azaz magukféle fajtáktól nem származott termékek (1862 Budapesti Szemle C7528, 333) | Az ember nem egyéb és nem különb, mint az állatok, maga is az állatvilágból származott s egyik fajtához közelebb, máshoz távolabb rokon (1917 ford. CD10) | [József Ágost főherceg] nevükön üdvözli az előtte fölszálló madarakat. Különösen szivéhez nőttek a Balaton nádasaiban élő, kiveszőfélben levő fajták (1940 Pesti Hírlap ápr. 28. C5688, 5) • emberi fajta ’a valaha élt, ill. jelenleg v. a jövőben élő emberek összessége; emberi faj, emberiség’ ❖ legnagyobb megdöbbenésemre kijelentette, hogy az emberi fajta két nemének viszonyáról egész hamis fogalmaim vannak (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 64).

5. ’vmely tulajdonságukban, sajátosságukban megegyező személyek (összessége) mint egységes csoport’ ❖ A tiszta világos fajta, a melyet szőke haj, kék vagy szürke szem és fehér vagy fehéres-sárga bőr jellemez (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

5a. ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely ilyen csoporthoz tartozik v. abból származik〉’ ❖ Parasztnak látszik. Csupa ránc. Fogatlan. Nézzük a kezét. Nagy csontos parasztkéz, a körme is nyiratlan, vastag. Nem lehet úri fajta (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 219) | Bocsásd meg: én magam vagyok s szenvedő, lusta fajta (1910 Somlyó Zoltán CD01) | [Bakó József] maga is a népből eredt „pörgekalapos, egyszerű fajta” (1928 Fenyő lászló CD10) | Veszekedős fajta vagy? (1962 Lengyel József 9395004, 249) | ritkán iszik az, sokat dolgozik. Olyan becsületes fajta, segít mindenkinek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A tulajdon átok, a gyűjtő pedig furcsa fajta (1997 Magyar Hírlap CD09).

6. (kissé rég) ’vmely nemzetség(hez), család(hoz tartozó személyek összessége), ill. rokonság, atyafiság’ ❖ Szaporodjatok újra, mert hát nemes fajta vagytok. Hogy könnyebben menjen a dolog, az asszonyok sohasem halnak meg ezentúl a Gaál családban (1907 Krúdy Gyula CD54).

6a. ’〈annak kif-ére, hogy vki vmely nemzetségből, családból származik〉’ ❖ [a gyermekek] ſzívnak olly tejet, melly az életet-is Táplálja; de kezdi a’ Terméſzetet-is; Olly tej az , a melly a’ Teſtben téſzen ſokat; Mert előre-kéſzít olly indulatokat, Mellyek ki-rohanván jövendőbe rajta, Megmutatják, hogy mi, ’s honnét való fajta (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 632) | Budaméri Konya, A Szécsényi törzsnek igaz vérrokona, – Címere jelenti: az oroszlán rajta Kisded keresztjével, hogy Szécsényi fajta (1853-1855 Arany János CD01) | Kár ezért a perszónáért. Azt mondják, nagyon eszes, perfektül beszél franciául, sokat olvas. – Mégis Csilléry fajta, fuzsitos – mint az apja is, a szerencsétlen (1913 Kaffka Margit 9290042, 38).

7. ’vmely közös egységbe tartozó dolgoknak, jelenségeknek vmely szempont szerint elkülönülő csoportja, osztálya, ill. vmely megjelenési formája, változata’ ❖ Különösen a hímzések eredetiségre valló fajtái keltettek méltó érdeklődést (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Szalagért voltam a boltban s egy hülye segédtől való röstelkedésemben, aki azt mondta, mikor válogattam: – ez itt igen selejtes fajta, nem fog megfelelni Őnagyságának, kétannyit adtam ki, mint szabad lett volna (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 8) | közösségi költészet: az irodalomtudomány kategóriája a költészet olyan fajtáinak megnevezésére, amelyekben a hivatásos irodalomhoz képest nem az egyéni alkotó, hanem valamely közösség játszik fontos szerepet (1980 NéprajziLex. CD47) | A festékek kínálata ma olyan óriási, hogy nem könnyű közöttük eligazodni. Ezért, a teljesség igénye nélkül, megpróbálunk áttekintést adni a főbb fajtákról (1999 Lakáskultúra CD39).

II. mn (megelőző jelzővel)

1. ’a megelőző jelzővel jelölt mennyiségű, minőségű, tulajdonságú 〈dolog, jelenség stb.〉’ ❖ e’ buta fajta madár (1787 Édes Gergely 7095002, 26) | van hátra valami. Egy csoport árjegyzék. – Miféle árjegyzékek? – Tetszik tudni. Olyan régi fajták (1867 Jókai Mór CD18) | azon fajta tény, melyre nézve Ön saját egyéniségét például hozza fel (1877 Kossuth Lajos 8250009, 185) | Az opera hibrid műfaj, paradox alkotás, ünnepe a színháznak, mert az a fajta színdarab, amely a legtöbb művészetet tudja összepárosítani (1914 Hevesi Sándor 9247004, 177) | Az csak parancsolni tudott, de szép fajta szót nemigen hallott tőle az ember! Ha mondtam neki, hogy Máté elvtárs, azért másképpen is kellene szólni, akkor már mondta is: nem karácsonyfaünnepély ez! (1964 Sánta Ferenc 9585001, 115) | a Liedl áruházban ma 13 ezer fajta áru van (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’a megelőző jelzővel jelölt nevű v. tulajdonságú rendszertani kategóriába tartozó 〈élőlény(ek csoportja)〉, ill. ilyen növénytől származó 〈szaporítóanyag, termés〉’ ❖ kinek kinek azt tanátſolnám, hogy az első nyirésbéli Juhokat, magának igyekezzék meg-szerezni; annyival inkább, hogy ennekelötte ſok esztendökkel, más Tartományokban-is, a’ hol a’ jó fajta júhok találtatnak, efféle juhoknak meg-szerzése és tartáſa, rendeltetett (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 88) | mindenféle fajból való mén lovak , mellyek különös ſzépfégek, és, néhány ezer hasonlóképpen nehéz és könyny fajta magló [= termékeny] kantzák (1789 Gvadányi József C1925, 108) | Szentiván, Szűcs és Koppán szomszéd községek német ajku lakói minden erejökből azon vannak, hogy szőleik minél több nemes fajta gyümölcscsel diszelghessenek (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Találtak teljesen egészséges, zöld, sötét levelü amerikai fajta szőlőtőt, melynek mindjárt legelső felásott gyökerén milliónyi phyilloxera hemzsegett (1874 Borászati Lapok 8607002, 219) | [az ún. oldenburgi ló] izmos idomai dacára sem versenyezhet a nemes fajta, de könnyebb telivér lovakkal (1896 PallasLex. CD02) | Milyen kedves verseny támadt abból, hogy kinek a „keze után” ered meg több nemes gyümölcsojtóág vagy ritkább fajta rózsa! (1900 Váli Mari 8506001, 14) | Különféle fajta és különféle nagyságu tyukok vannak (1920 Nagy Lajos 9472027, 64) | A kiváló minőségű Aranyalma, Margit, Gül Baba és Kisvárdai Rózsa fajta burgonyából 1300 vagonnal küldenek az ország különböző vidékein gazdálkodó termelőszövetkezeteknek (1961 Népszabadság márc. 18. C4813, 11) | A kevésbé nemes fajta apró halból legalább hat-hétfélét rétegezve leraknak, sóval, borssal, paprikával, hagymával, egyéni ízlés szerint akár mással is fűszerezik (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. ’a megelőző jelzővel jelölt néphez, népcsaládhoz, nemzet(iség)hez stb. tartozó 〈személy〉’ ❖ Egy mótz fajta oláh, ki a Belényesi havasok közzül szakat (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 491).

Ö: a -fajta címszó alatt: adó~, állat~, alma~, anyag~, áru~, burgonya~, búza~, bűncselekmény~, cigaretta~, csemegeszőlő-~, edény~, energia~, gomba~, hal~, iskola~, jövedelem~, juh~, kacsa~, kecske~, körte~, ló~, majom~, munka~, növény~, pénz~, pók~, sor~, szén~, szerződés~, szőlő~, szöveg~, tánc~, termék~, vas~.

ÖE: fajtaazonos, fajtaazonosság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-fajta¹ (fn-i utótagként)

1. ’〈állatnak, növénynek〉(örökletes) tulajdonságok alapján meghatározott (fajon belüli) rendszertani kategóriája v. más típusa, ill. az e kategóriába, típusba tartozó példánya(inak összessége, sokasága) v. annak vmely része’ ❖ ‖ állatfajta fn (átv is) | A’ külömbféle állat-fajták, mellyek a’ világnak egymással ellenkező természetű részeiből vitettek oda [ti. az ausztáliai Swan-folyó vidékére], igen jól szaporodnak (1830 Hasznos Mulatságok C8332, 75) | [A 18. században] minden műveltebb államban megindultak tehát a törekvések a régi primitív állatfajták nemesítés általi kitenyésztésére, és keresztezések által új állatfajták előállítására (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nincs gusztustalanabb állatfajta a gyáva entellektüelnél: azt tiszteli, aki bántja (1989 Bólya Péter 1023008, 158) | Őshonosság miatt védelem alá helyezett állatfajták Szarvasmarha: magyar szürke. Sertés: szőke mangalica, fecskehasú mangalica, vörös mangalica; Juh: fehér hortobágyi racka, […] cigája, cikta; Tyúk: sárga magyar, kendermagos (1995 Magyarország állatvilága CD14) ‖ almafajta fn 6A | Quĭrĭānus […]; különös alma fajta, eine besondere Art Äpfel (1818 Lexicon trilingve C3044, 927. hasáb) | A sok alma-fajta (több mint 1000) azonban véleményünk szerint már előbb elfajzott vagy hibridáció útján tetemesen előbb megváltozott, mielőtt tudományosan ismerni és megkülönböztetni elkezdették volna (1893 PallasLex. CD02) | a húsvétig is elálló, jól tárolt alma és szőlőfajták (1980 Magyar Konyha 2206013, 7) | [Cibakházán] az almafajták közül a Pogácsa, a Simonfi piros (a cigányalma), az Asztraháni, a Nyári fontos (Rétesalma, Tüköralma) […] sokáig általános volt (2001 Bagi Gábor–Szurmay Zoltán CD36) ‖ burgonyafajta fn 6A | A’ lisztes burgonya fajta jó a’ galamboknak, ha egyszersmind mageledelt is, vagy a’ burgonyát ánissal elegyitve kapják (1839 Tudományos Gyűjtemény C7317, 50) | [A rózsaburgonya] hátránya csak az, hogy csekély keményítő- és aránylag nagy viztaralma miatt nem oly ízletes és nem oly jól eltartható, mint más tömörebb húsu burgonyafajták (1897 PallasLex. CD02) | [A mezőgazdasági kiállításon] láttam tökalakú, sündisznószerű, köcsögalakú s mindenféle nagy elmélyedéssel és odaadással kitenyésztett burgonyafajtát (1937 Féja Géza 9138003, 101) | a Veszprémi Egyetemen kiváló táplálóértékű és a betegségekkel szemben jól ellenálló burgonyafajtát nemesítettek (2004 Országgyűlési Napló CD62) ‖ búzafajta fn 6A | A cseh fogyasztók részére a bácskai sárga buza fajtákat, melyek sokkal olcsóbbak mint a bánsági, örömestebb veszik, mint a többit (1858 Pesti Napló nov. 3. C8640, [1]) | [az ún. acélos búzatípusok] ma már a magyar búzaterület nagyobb részéről kiszorították a lágy búzafajtákat (1937 Kemény György 2045040, 126) | Az első termesztett búzafajta az alakor (Tr. monococcum) volt (1977 NéprajziLex. CD47) | [apám] új búzafajtákkal kísérletezett (2005 Somssich-Szőgyény Béla 3148003, 828) ‖ csemegeszőlő-fajta fn 6A | Basilicum v. Szt. Laurent. Frankhonból származó, korán érő, fehérszemü csemegeszőllő-fajta (1893 PallasLex. CD02) | A szőlők fejlődését a meleg, csapadékos időjárás kedvezően befolyásolta. A bogyók jól fejlődnek. A korai csemegeszőlőfajták már elérték teljes nagyságukat és üvegesedni kezdenek (1937 Borászati Lapok 2118001, 247) | A nyugati eredetű és új hazai csemegeszőlőfajták (Saszla, Szőlőskertek királynéja stb.) (1982 NéprajziLex. CD47) | A monoki nagykastély kertjében a 734 öles kísérleti szőlőmintatelepen hétféle bor, és huszonháromféle csemegeszőlő-fajtát telepítettek (2001 Tamás Edit CD36) ‖ gombafajta fn 6A | Nyáralla: ehető gombafajta (1883 Magyar Nyelvőr C5950, 47) | [legveszedelmesebbek a korallszirtekre] a Saproleginákhoz tartozó gombafajták, melyek már egyik ős-geologiai korszakban, a devonban is nagyban pusztítottak a korallszírtek között (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A könyv] színes rajzai és a leírások bemutatják a gombák csoportosítását, a kalapos gombák meghatározását (azokat a legfontosabb jegyeket, amelyekre figyelni kell), a csöves, a lemezes termőrétegű gombákat, a rókagombaféléket, a gerebengombaféléket, a hasadtlemezű gombákat, a laskagombákat és a többi gombafajtát (2000 Új Könyvek CD29) ‖ halfajta fn 6A | [A zoológus] Lacepede 20 esztendő előtt még 300 hal-fajtánál többet nem tudott elő számlálni; a’ Párisi Kir. gyűjteményben már most 2500 faj találtatik (1831 Hasznos Mulatságok C8334, 10) | Keményhal, az a halfajta, mely a szárazra vetve is sokáig elél, ilyen a ponty, kárász, sügér, csuka (1895 PallasLex. CD02) | A halak elfogyasztása külön tudomány volt a béke boldog éveiben, mert némely halfajtához illett késsel is hozzányúlni (1932 Krúdy Gyula CD54) | A halfajták általános szokása, hogy híven visszatérnek ősidők óta megszokott ívóhelyeikre akkor is, ha ezek földrajzi helyzete megváltozik (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 374) | A Fertőn előforduló halfajták közül közismert a ponty, csuka, sügér, compó, kárász, laposkeszeg, dévérkeszeg, pirosszemű kele, veresszárnyú koncér, balin, harcsa, menyhal, őnhal, löbőlhal (szélhajtó küsz) és a csík (1982 Zádor Alfréd CD52) ‖ juhfajta fn 6A | Ezennel a’ nemesűlt Júhfajták minden tiszteltt Kedvelőinek alázatos jelentés tétetik, hogy Harmincz egynéhány darab igazi Spanyol Merinos hágó Kosok déli Franczia Országon keresztül Magyar Országba hajtattak (1819 Hazai és Külföldi Tudósítások C8260, 44) | Az okos elővigyázat minden esetre azt javasolja, hogy az ezen betegségben [ti. az ún. merevényeskórban] szenvedő juhfajtát ki kell irtani a’ nyájból (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310011, 166) | [Az ún. keletfríz juh] tejtermelésben első az összes juhfajták közt (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Ősi juhfajtáink (racka, cigája) kis-ázsiai származásúak. Merinó a 18. század közepén került Magyarországra, csakis ezt a juhfajtát nevezték birkának (1991 Magyar néprajz CD47) | Magyarországon 12 juhfajta 200-féle egyede ismert (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ kacsafajta fn 6A | Aylesbury-kacsa (Anas domestica buckinghamensis). A legszebb kacsafajta, mely Buckingham grófság fővárosától, a Thame partján fekvő Aylesbury-tól vette nevét. Csőre az állatnak halavány rózsaszin, tollazata hófehér (1893 PallasLex. CD02) | A kacsát főleg ízletes húsáért tenyésztik, bár újabban olyan kacsafajtákat is állítottak elő, amelyek kiváló tojóknak bizonyultak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A délre röppent lúd- meg kacsafajták, a vöcskök, szárcsák helyét hidegkedvelő északvidéki rokonaik foglalták el (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 141) | A házi kacsafajták őse a hazánkban gyakori tőkés réce (1993 A magyarság kézikönyve CD06) ‖ kecskefajta fn 6A | A’ Kamel szőr bizonyos Ketske fajtától jön, melly Kis Ásiában, Angorában, Beybazárban, és Natoliában nagy falkákban tenyész (1822 Hasznos Mulatságok C0185, 1) | Angora-kecske (állat), Angorában tenyésztett kecske-fajta; fényes puha gyapjut ad, melyből finom kelméket szőnek. Jelenleg itt-ott Európában is tenyésztik (1893 PallasLex. CD02) | minden kecskefajta született egyensúlyozóművész. Hajlós ágon végigmegy a kecske, mint egy kötéltáncos […]. Sziklacsompók tenyérnyi csúcsára, irdatlan szakadékok fölött, biztosan ugrik át a kecske (1947 Tersánszky Józsi Jenő 2005100, 17) | A szarvasmarhafélék közül kerültek ki a leghasznosabb háziállatok: a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefajták (1993 BibliaiLex. CD1207) ‖ körtefajta fn 6A | A 14 kiállító közől zágrábi érsek ő excja kertészének küldeménye volt leggazdagabb, mely 72 alma- és 45 körte-fajtából állott (1856 Budapesti Hírlap jan. 11. C7814, [1]) | a legtöbb körtefajta nem önbeporzó (1943 Főző Géza CD52) | [Entz Ferenc] világosan felismerte, hogy a magyar gyümölcstermesztés egyik nagy hiánya a mi viszonyaink közé illő téli körtefajta (1980 Geday Gusztáv CD30) ‖ lófajta fn 6A | tsak úgy mehetünk nagyra, ha tulajdon Magyar Ló fajtánkat megnemesítjük (1816 Hazai és Külföldi Tudósítások C8253, 342) | A’ mit a’ Belgiumi, Dán, Angol-Cleveland, Spanyol, Normandi ’s a’ t. Lófajtákrul tudunk, csak véleményre van állítva, és mennyire vannak tisztán nevelve nemzetségekben, vagy mennyire korcsok, azt csak számos nemzések után; ha mindég magok köztt tenyésztetnének, lehetne valamelly hihetőséggel megtudnunk (1828 Széchenyi István CD1501) | Cimarones (állat), Dél-Amerikában vadon élő lófajta (1893 PallasLex. CD02) | a mátai farmon 600 pejszínű noniuszt nevelnek, hogy minél nagyobb számban tenyésszék ki ezt az edzett, erős és igénytelen lófajtát, amely nemcsak nagyteljesítményű igásállat és kiváló kocsihúzó, de elsőrangú sportló is (1955 Antalffy Gyula 1004011, 121) | a lófajtákat általában testfelépítésük, használati alkalmasságuk, valamint vérmérsékletük szerint két nagy csoportra oszthatjuk: meleg- és hidegvérű lovakra (1995 Magyarország állatvilága CD14) ‖ majomfajta fn 6A (átv is) | Mór változat [ti. embertípusé]. Keskenyre nyomult test és fő. Leginkább közelít némelly jelekben bizonyos majomfajtákhoz (1838 Athenaeum C0017, 591) | [Freud őshorda-elmélete szerint] az emberiség, mint némely emlősállat és majomfajta őshorda-szervezetben élt (1935 RévaiNagyLex. C5717, 699) | Mi más lennék, mint humanista, habár egy szikrát sem hatódom meg az ember fogalmától? Az ember nevű majomfajtától minden gyalázat kitelik (1989 Konrád György 9351007, 649) | Fultz és mtsai összehasonlították a neutralizáló ellenanyagok mennyiségét két olyan majomfajtában, a rhesusben, illetve a sooty mangebeyben, amelyek fertőzhetők SIV-vel (1991 Füst György 2037003, 1441) ‖ növényfajta fn 6A | Nagy Britanniának Indiai új birtokában ezer hatszáz negyven nyolcz, szám szerént 1648 külömbféle növény fajták találtattak, mellyek mind eddig jobbára isméretlenek (1828 Hasznos Mulatságok C8328, 29) | nemesített növényfajták (1895 PallasLex. CD02) | Nem bibelődik a gondos préseléssel nem vesződik a tetszetős ragasztással. Szár, levelek, virág összehányódnak nála. Nem törődik azzal sem, hogy ugyanabból a növényfajtából tizet-huszat is gyüjtött már (1933 Illés Endre CD10) | A különféle növényfajták kisebb-nagyobb foltokban borítják a talaj felszínét (2009 Angyalosi Gergely 3004004, [110]) ‖ pókfajta fn 6A | Vannak ugyan némely pókfajták, melyek hálót nem szőnek, […] de a nagyobb rész ezen müszer nélkül el nem élhet, mert prédáját csak ugy ejtheti el, ha az hálójában megakad (1864 Vasárnapi Újság C7378, 58) | Van egy bizonyos tengeri pókfajta, melynek a nősténye húszszor-harmincszor akkora, mint a hím (1922 Karinthy Frigyes 9309008, 49) | [Herman Ottót] fölkérték a magyarországi pókfajták monográfiájának megírására. A munka, amelyet óriási ambícióval készített, hamarosan megjelent, és a tudományos beérkezést hozta számára határon innen és túl (1971 Kósa László CD30) | A fekete özvegy az amerikai kontinensen őshonos pókfajta (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ szőlőfajta fn 6A | Némely veszedelmeknek magában a szőllőfajtában találjuk a’ fundamentomát, mikor abban vagy igen sok, vagy igen kevés a’ nedvesség, melynek a’ mozgásai rendeletlenek (1805 Pethe Ferenc 8364018, 419) | messünk ne csak „kétrügyes csapokra”, hanem aszerint, amint azt a szőlőfajta, talaj, éghajlat stb. (régi nóta szerint) kivánja, – 1, 2, 3, 4, rügyes csapokra s ennél több rügyes szálvesszőkre (1899 Borászati Lapok 8607001, 396) | Direkttermő szőlőfajták (1947 Szabad Föld máj. 18. C1537, [6]) | Világos színű bor a fehér szőlőfajtákból készíthető. Ezeknek a szőlőknek a héja éretten is zöldes, sárga színű (2005 Botos Ernő Péter et al. 3061001, 32).

2. ’〈dolog, anyag, jelenség stb.〉 vmely típusa, változata, ill. ilyen típust képviselő példánya, darabja v. egyedi megvalósulása’ ❖ ‖ adófajta fn 6A | miért kényszeritené a főváros az eladót arra, hogy a számtalan adófajták mellett ismét ujabb dijat fizessen (1893 Nemzet jan. 12. C0392, [6]) | Ez a középkori adófajta [ti. a hadiadó], mely a rendi hatalomnak a királlyal szemben legbiztosabb támasza (1928 Szekfű Gyula CD42) | A konkrét adófajták közül a fogyasztási, illetve forgalmi adó látszik a legközelebb állni ehhez az elvhez [ti. a társadalmi igazságosság elvéhez], hiszen ez személyre, illetve egyénre való tekintet nélkül, tehát a lehető legáltalánosabb és legpártatlanabb módon, a fogyasztáshoz igazítva rója ki az adót (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 105) ‖ anyagfajta fn 6A | [a kísérleti vasúti] pályát négy részre osztják és a négy részen különféle ágyazási és felépitményi anyag lesz elrendezve és pedig ugy, hogy mindegyik anyagfajtából egy rész egyenesben, egy rész pedig görbében fekszik (1906 Vasúti és Közlekedési Közlöny C8434, 680) | a keletkezett Na²⁺-ion oly rendkívül reakcióképes, oly nagy erővel ragad magához egy elektront minden lehető forrásból, hogy kémiai folyamatokban még átmenetileg sem szerepelhet, csak igen kis nyomású gázban állítható elő, mint rendkívül aktív, igen rövid átlagos élettartamú anyagfajta (1960 Magyar Tudomány C5225, 479) | az egyes anyagfajtákhoz tartozó mosási hőfoktartomány (1999 Lakáskultúra CD39) | hulladéknak azokat az anyagokat nevezzük, amelyek keletkezésük helyén (gyárak, háztartás, mezőgazdaság) ugyan haszontalanná váltak, de anyagfajtánként különválogatva még másodlagos nyersanyagként újrahasznosíthatók (2009 Ferentzi Tünde 3259002, 12) ‖ árufajta fn 6A | A kivitel az ausztriai birodalom vámterületének minden részeiből az összehasonlitandó 1847 és 1850-diki években következő árufajtákat foglalt magában: Természeti és mezőgazdasági termesztmények […] Ipartárgyak (1852 Pesti Napló febr. 26. C8634, [1]) | Az összes költségek közül tehát a súlyköltségek az értékek szerint, a többi költségek pedig valamely megfelelőnek mutatkozó kulcs szerint osztandók el az egyes árufajták terhére (1895 PallasLex. CD02) | egy kereskedelmi vállalat egy árufajtából valamely okból túl nagy készletet halmozott fel (1979 Varga György 1160001, 19) | A blokádnak létezik egy olyan változata is, amely nem egy bizonyos árufajtára, hanem egy szűk területre korlátozza a zárást (2007 Kaiser Ferenc 3001001, 50) ‖ bűncselekményfajta fn 6A | a kultúra fejlődése nem hogy a bűncselekmények kipusztulását vonhatná maga után, hanem egyes bűncselekményfajták éppen a kultúra emelkedésével szaporodnak. Nem is szólva az államellenes bűncselekményekről (1934 Pesti Napló márc. 17. C8712, 7) | a közlekedésrendészet hivatalból eljár az adott bűncselekményfajta – szándékos közúti veszélyeztetés, testi sértés vagy garázdaság elkövetője ellen (1995 Magyar Hírlap CD09) | Farrington (1995) 400 fiúra kiterjedő longitudinális vizsgálatában kimutatta, hogy 10 és 20 éves kor között a legaktívabbak a fiatalkorú bűnelkövetők, nemcsak az elkövetések gyakoriságának tekintetében, hanem a különböző bűncselekményfajták válogatás nélküli megvalósításában is. A leggyakoribb bűncselekményfajták a betörés, bolti lopás, autó- és autóból lopás, rongálás és garázdaság voltak (2003 Boros János 3224001, 284) ‖ cigarettafajta fn 6A | egy pár év mulva uj szivar- vagy cigaretta-fajtát kell kibocsátani, mert a régit nem kivánja senki sem (1891 Budapesti Hírlap dec. 19. C4738, 7) | Jellemző rá [ti. Gróh doktorra], hogy még egy cigarettafajtához sem ragaszkodott; amit a trafikban meglátott, azt megvette (1967 Örkény István 9500027, 142) | a nikotin- és kátrányszegény light cigarettafajták forgalma (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ edényfajta fn 6A | [Képaláírásként:] bronz-edényfajták Tirolból (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az egyszerű agyagedényekben van] az igazi ősforrás a valamennyi formában és technikában előállított edényfajták számára (1939 Horváth Henrik CD43) | Funkciójuk szerint többféle edényfajtát különböztetünk meg. Általában beszélnek vizes-, mustmerigető, tejes-, főző-, boros- stb. edényekről. A muzeológia szakterminusai pedig tejtartó, tároló-, fejő- stb. edényt különböztetnek meg (1977 NéprajziLex. CD47) | a török hódoltsággal, a XVI -XVII. században több új étellel és edényfajtával gazdagodott a magyar konyha (1981 Fehér Géza 2206035, 6) ‖ energiafajta fn 6A | [Ostwald] a lelki élet jelenségeinek magyarázására egy külön energiafajtát, „szellemi energiát” vesz fel (1909 Lánczi Jenő CD10) | Motor alatt értenek általánosságban minden olyan gépi berendezést, mely valamilyen energiafajtát mozgási energiává alakít át s így munkát képes végezni (1928 TolnaiÚjLex. C5729, [183]) | Villamos hajtásra többféle alternatív energiaforrás hasznosítható. A perspektíva a megújuló energiafajtáké (2009 Petrók János 3168001, 38) ‖ iskolafajta fn 6A | nyári szünidő vagy nagy szünet (vakáció), amely hazánkban 2-3 hóra terjed az iskolafajták szerint (1897 PallasLex. CD02) | Ebben az iskolafajtában [ti. a mezőgazdasági szakiskolában] a számtan, természethistória, egészségtan, földleírás és más tantárgyak csak mintegy alátámasztják a középpontban álló mezőgazdaságtudományi oktatást (1970 Tilkovszky Loránt CD30) | Az adott társadalmi, politikai helyzethez való alkalmazkodásból és az említett igények kielégítése céljából [ti. az egyetemek pótlására] jött létre Magyarországon az az igen tartósnak bizonyult iskolafajta, amelyet a szakirodalom kollégium típusú iskolának nevez. E főiskolai tagozatokkal is rendelkező iskolák elnevezése a reformátusok esetében kollégium, az evangélikusoknál legtöbbször líceum, míg a katolikusoknál – főleg a jezsuita iskolák esetében – az akadémia volt (1996 Természet Világa CD50) ‖ jövedelemfajta fn 6A | a mezőgazdaságból származó jövedelem három világosan elkülönithető részre bontható föl. 1. A tiszta földjáradékjövedelem. 2. Az alkalmazott tőke profitja. 3. A munkajövedelem. A saját munkaerejével saját földjén dolgozó földmunkásnál ez a három jövedelemfajta természetesen egybefolyik. […] Világosan elkülönitődik azonban ez a három jövedelemfajta a bérbeadott nagybirtoknál (1918 Népszava dec. 22. C7486, 9) | A hatályos személyi jövedelemadó-törvény összevont adóalapja három jövedelemfajtából áll. Ide tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelem (1998 Magyar Hírlap CD09) | az oszmán állam egyik legfontosabb bevételi forrását a keresztények fejadója alkotta. […] Az összes bevételnek 1523–24-ben 35%-a, […] 1582-ben minimum 15%-a származott dzsizjéből [ti. e fejadóból], amely ezzel végig a legnagyobb egyedi tétel lett valamennyi jövedelemfajta közül (2006 Fodor Pál 3106002, 190) ‖ munkafajta fn 6A | A modern munkafajták legintenzivebbje, legszövevényesebbje, leglázasabbja, a gyári munka minden nagyszerüséges borzalma lép itt [ti. Zola Munka című regényében] elénk (1900 Pesti Napló dec. 2. C8682, [4]) | Látni kell, hogy e [technikai] fejlődés nem egyszerűen azáltal fejti ki hatását, hogy bizonyos adott ipari munkákat (legyen az esztergálás, lemezegyengetés, acélöntés, hengerlés vagy éppen kubikolás, falazás) tartalmilag módosít, hanem hogy bizonyos munkafajták jelentőségét, súlyát, elterjedtségét is módosítja, sőt egyeseket megszüntet, újakat létrehoz (1975 Héthy Lajos–Makó Csaba 2056003, 32) | Ahogyan a munkafajták áttolódnak a szellemi munkák, a legkülönbözőbb, a termeléshez is kapcsolódó szolgáltatások felé (ilyen a kereskedelem is), úgy a szükséges szervezeti formák is változnak, s ezek irányítási módjai is (1988 Tények könyve CD37) | Az egyszerűbb fizikai munkafajtáknál a munkavégzés sikeressége kevésbé függ az egész társadalom együttműködésétől (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 105) ‖ pénzfajta fn 6A | Az a Reichsschatzschein derék egy pénzfajta volt. Arannyal és ezüsttel volt nyomtatva. (Ez volt az egész ércalapja.) A birodalom minden nemzeteinek a nyelvén olvasható volt rajta, hogy aki ezt a bankót el nem fogadja, miféle büntetéssel sújtatik (1903 Jókai Mór CD18) | A modern értelemben vett tőzsdei kereskedelem nem az árukereskedelem, hanem az értékpapírok és pénzfajták természetüknél fogva tipizálhatók és standardizálhatók (1992 Székely Katalin 2022004, 22) | A többi, [a 16. századi soproni pénzforgalomban] egyébként ritkán felbukkanó pénzfajták közül két lengyel pénzt érdemes megemlíteni: a lengyel hármasgarast […], illetve a néha felbukkanó ort nevű, egynegyed számítási forint (25 denár) értékű pénzt (2004 Kálnoki-Gyöngyössy Márton CD52) ‖ sorfajta fn 6A | Nincs sorfajta, melynél a prózává kopás veszélye nagyobb lenne, mint a magyar tizenkettesnél (1940 Rónay György CD10) | minden trocheikus sorfajta maradéktalanul beleillik valamelyik magyaros sorfajtába, mint annak szépcsengésű változata (1959 Hegedüs Géza 9233027, 116) | egyes jambusi sorfajták „drámaisága” (2006 Horváth Kornélia 3155001, 27) ‖ szénfajta fn 6A | Legnagyobb szükség van rá [ti. a szikrafogóra] ott, hol a tüzelés mesterségesen fokozott légvonat mellett történik (lokomobil, lokomotiv) és pedig annál inkább, minél könnyebb szénfajtával tüzelnek (1897 PallasLex. CD02) | [Wartha Vince] a hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat (1974 Korach Mór CD30) | A legfiatalabb, közcélú erőművekben elterjedten használt szénfajta a lignit, amelynek fő jellemzője a viszonylag nagy nedvességtartalom (1998 Természet Világa CD50) ‖ szerződésfajta fn 6A | A kapitalizmus áruviszonyain nevelkedett ember számára természetes, hogy az adásvétel, a vállalkozás, a bizomány s a többi szerződésfajta körében az „aki bírja, marja” elv érvényesül (1959 Világhy Miklós 2056025, 13) | A Ptk. több szerződésfajta szabályait is tartalmazza, ezek az úgynevezett nevesített szerződések (1997 Magyar Hírlap CD09) | a koncesszió mint szerződésfajta (2000 Országgyűlési Napló CD62) ‖ szövegfajta fn 6A | Kérdés, hogy az ilyen [ti. a téma és a réma viszonyára vonatkozó] elemzések milyen mértékben segítenek bennünket a különféle szövegfajtákra jellemző vonások megragadásában (1985 Balázs János² 1009001, 219) | Egy-egy kompozíción belül különböző szövegfajták határozhatók meg, amelyeknek az ismerete az értelmezés szempontjából nagy jelentőségű. A szöveglingvisztika megkülönböztet deskriptív, narratív, expozitórikus, argumentatív és instruktív szövegeket, és egyúttal meghatározza e szövegek műfaji sajátosságait (1995 BibliaiLex. CD1207) | A szövegfajtáknak – köztük a minket elsősorban érdeklő kancelláriai szövegfajtáknak – azonban nem létezik általánosan elfogadott tipológiája, ugyanazon szöveget levéltári jegyzékek más szövegfajtaként kezelhetik, mint a nyelvészeti tipológiák (2004 Németh János² CD52) ‖ táncfajta fn 6A | nem anynyira aestheticus mint sörcsarnokba való tánczfajtát [ti. az ún. Zepperl-polkát] (1856 Budapesti Hírlap máj. 31. C7814, [3]) | [Bartók bihari gyűjteménye kiadásának bevezetőjében] a hangszeres zene kategóriáján belül ír a különféle hangszerek jellegzetességeiről, megnevezi a vidék tipikus táncfajtáit; összefoglalja a román népi verselés észlelt sajátosságait (1976 Lampert Vera CD30) | Érdekes jelenség a magyar tánc történetében a verbunk kifejlődése, amikor egy meglévő táncfajta sajátos szerepkört kap. […] Eleinte a verbunk az ugrós-legényes férfitáncok jegyeit mutatta, hiszen fontos volt, hogy a katonaéletre csalogató táncba bármelyik ügyes legény bekapcsolódhasson. A 18. század végétől kapott ez a látványos, előadásszerű tánc kötöttebb formát, amit a toborzó káplár irányított, ekkor a legények körben és szólóban is táncoltak (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | a legtöbb táncfajta az egész testet megmozgatja, edzi a hasi izmokat, formálja a derekat és a csípőt (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ termékfajta fn 6A | Amit az idézett részben az egészséges és egészségtelen fogalmának magyarázataként [Oscar Wilde] előad, az nem egyéb, mint az igazi művészi termék, a tehetség természetes gyümölcse s a mesterkélt szellemi iparcikk között fennálló különbség. Kétségtelen, hogy az előbbi rokonszenves s a második hidegen hagy, ha azonban e két termékfajtát okvetlen az egészség szempontjából akarjuk megbírálni, akkor a gyakran kétségtelenül túlfeszült, sőt patologikus lelkiállapotból származó műtermék inkább illethető az egészségtelen szóval, mint a józan okoskodásból születő iparcikk (1908 Szász Zoltán CD10) | Egy zsarolási kísérlet miatt a Nestlé élelmiszerkonszern tegnap 44 dél-németországi áruházban kivonta a forgalomból termékeit. A zsarolók hétfőn érkezett levele szerint húsz különböző termékfajta közül öt darabot megmérgeztek (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a módosítás szerint] az eladó köteles lett volna a vevő szándékától függetlenül számlát adni, ha az értékesítés bármely termékfajtából eléri vagy meghaladja a rendeletben meghatározott mértéket vagy az 50 ezer forintot (2004 Országgyűlési Napló CD62) ‖ vasfajta fn 6A | a szénben lehetőleg szegény és síngyártásra alkalmas vasfajták (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 273) | A kovácsvas vagy kovácsolt vas a leglágyabb vasfajta, melynek hengerelhetőségével, hidegben és melegben való nyujthatóságával csak kevés fém vetekszik (1898 Edvi Illés Aladár 8120001, 10) | Az ötvözetlen acélfajták tulajdonságát a széntartalom és a hőkezelési állapot határozza meg. С % (1,7–4) rideg, nem kovácsolható – С % (0,5–1,7) kedvező, kovácsolható – С % (0,6–2,3) kitűnően edzhető (legszilárdabb vasfajta) – С % (0,3–0,5) hegeszthető (1995 Magyar Tudomány C8615, 1092).

-fajta² 6A (mn-ek képzőszerű utótagjaként) 

1. (fn-i előtaggal, az összetétel ritk. fn-i értékben is) (rég) ’a kiindulási szóval megnevezett néphez, népcsoporthoz tartozó, arra v. ahhoz tartozó dologra jellemző’ ❖ Ténta’-nyaló, farán ül, Tót-fajta, nagyobbnak lenni gondolta magát ama’ fegyvert fogó, talpon álló Magyar Vitézeknél (1786 Dugonics András 7087011, 320) | csak a képem meg a két kezem cigányfajta, a többi európai (1888 Jókai Mór CD18) | Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak (1906 Ady Endre 9003084, 47) | az európai népek általában és a latinfajták különösen közömbösek a szociális problémákkal szemben (1930 Pesti Napló ápr. 27. C8708, 36).

1a. (fn-i előtaggal, az összetétel ritk. fn-i értékben is) ’a kiindulási szóval megnevezett (foglalkozási) kategóriába tartozó v. annak tulajdonságait mutató’ ❖ De itt, még ſok k ſziv örl ’s katzag rajta, Ha látja hogy itt ’sott kóldúl a’ Pap-fajta (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267008, 137) | a küldöttek csakugyan partot találtak, s megtölték a hordót valami mocsárvízzel, s hoztak egy nyaláb retekfajta növényt (1851 Jókai Mór CD18) | Az ebfajta morva vagy szilezitájának, ha már vagyona nincs, legyen legalább czime és czimere (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 51) | a magyarnak egyik sem atyafia, s ezenfelül a búr kapzsi s a műveltségre dühös rabszolgatartó pásztorfajta (1907 Ignotus 9270002, 12) | Alfonz? Az uzsorásfajta (1985 Hegedüs Géza 9233001, 133).

1b. (szem nm-i v. birt szjeles fn-i előtaggal) ’a kiindulási szóval megnevezett személyhez hasonló, annak tulajdonságait mutató’ ❖ – Gyakorlaton voltunk – szólt egy katona, – s oda jött közénk [a királyfi, ti. a trónörökös] s ugy elbeszélgetett egyikünkkel, másikunkkal, mint akár csak egy mienkfajta (1889 Fővárosi Lapok C0158, 259) | lehetetlen az, hogy ezredes ur ne ismerje az enyémfajta katonákat (1899 Budapesti Napló jan. 15. C4882, 5) | Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. Ezért is jövök most hozzád kényes verssel: Én-fajta versekben az ember nem kertel (1911 Ady Endre CD10) | Azon a környéken csak afféle apámfajta félmagyarok tudtak gyarapodni (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ezen sóhajtoztak a tefajta dicső őseid (2005 Jókai Anna 3166003, 88).

2. (mn-i előtaggal) ’a kiindulási szóval megnevezett (fizikai) tulajdonsággal bíró, azt mutató v. azzal jellemezhető’ ❖ Vedd-elő a’ szép fajta birsalmákat, hámozd-meg, vágd-ki a’ magva’ fészkét, törd-öszsze egy mozsárban, és egy erős ruhán préseld-által (1846 Zelena Ferenc 8534014, 237) | Hagyja dolgát holmi gyáva, Nem a férfi, bár az alja, Hős, akármi tömpefajta! (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521004, 62) | Elképzelhetetlen, hogy ezek az esetek, – amelyek néha nem minden hozzátoldás nélkül szálltak szájról-szájra, – ne keltettek volna bizonyosfajta önkénytelen félelmet Kolomna szerény lakóiban (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418001, 43) | Különösfajta ember a szerző: meg se hallja a jót, a dicséretet, s a legnagyobb elismerés se elég nagy neki, de a legenyhébb támadás is vérig sebzi szegényt (1961 e. Bókay János 9065002, 290) | az asszonyt alig láttuk, csak néha, mikor vizet húzott a kútból, betegesfajta volt a lelkem (2010 Vincze Ferenc 3153004, 619).

2a. (mn-i mut nm-i előtaggal, az összetétel utalószóként is, ill. ritk. fn-i értékben is) ’a kiindulási szóval helyettesített tulajdonságot, sajátosságot mutató, ill. olyan típusú, kategóriájú’ ❖ hát, mikor Bánfi János uram eljött ide legyeskedni, azt gondolva, hogy asszonyom is csak amolyanfajta szalmaözvegy, hogy kiadta neki az utat! (1851 Jókai Mór CD18) | A használt gyutacs sem belföldi, és a háboru alatt ilyfajtát nálunk nem használtak (1923 Budapesti Hírlap nov. 20. C4711, 3) | Az értekezés azonban óhatatlanul elhatárolás. Ítélkezés egy olyfajta – sajnos, szükséges – magasságból, amelybe nemigen hatolnak fel a mentségek (1966 Abody Béla 9001001, 30) | A kötet az 1936-ban megjelent eredeti hasonmás kiadása, az ilyfajta kiadványok összes előnyével és hátrányával (1999 Új Könyvek CD29).

2b. (mn-i htlan, ált, es. kérdő nm-i előtaggal) ’megnevezni nem kívánt, ill. nem v. nagyon általánosan meghatározott, ritk. tudakolt típusú, kategóriájú v. tulajdonságú’ ❖ Nem szokása ugyan semmifajta dínomdánomra eljárni, de ezúttal hivatalos ürügy is kényszeríti, hogy leányát férje lakában meglátogassa (1874 Jókai Mór CD18) | nyugodtan kérdi, hogy ki és mifajta A házi úr, ki ily csufot tett rajta (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron 8002008, 171) | ének gyűlt a számra. S nem templomos ének, hanem mindenféle táncos, egyébfajta (1956 Sánta Ferenc 9585004, 43) | az ingyenesség és az adomány megvilágítására legyen szabad a régi kategóriákkal valamilyenfajta magyarázatot keresni (1986 Losonczi Ágnes 1095002, 117) | hogy a történteknek bármifajta értelmet, akceptálható magyarázatot lehetne tulajdonítani, nem hisszük (2010 Závada Pál 3153013, 937).

3. (szn-i v. szn-i nm-i előtaggal, az összetétel ritk. fn-i értékben is) ’(hozzávetőleg) a kiindulási szóval megnevezett számú típusba, kategóriába tartozó’ ❖ neki ott van őhelyette [ti. Borcsa helyett] a gyönyörűséges tündér úriasszony, meg az egész fölséges úri élet ráadásul: négy pej lovon járni, délelőtt bankót olvasni, délben hétfajta pecsenyét enni, délután húszféle bort kóstolgatni (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | ahányfajta viszketegség annyiféle vakaródzás alkalmazható kérem, de hát persze ehhez érteni kell! (1933 Déry Tibor CD10) | Szaloncukorból háromfajtát gyártanak: a piros és színes szaloncukor kilónkénti ára 22, a krém szaloncukoré 31, az úgynevezett mártott szaloncukoré pedig 67 forint lesz (1957 Népszabadság nov. 14. C1498, 8) | A százfajta füvet összegyűjtjük rendre: terüljön illatuk termeink sorára! (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788275, 46) | ennyifajta dolgot, ennyifajta tevékenységet autonóm kis csoportok, de még az eddigiekben megszokott, mondjuk tízezres nagyságrendű, ún. nagyvállalatok sem tudnak létrehozni (1987 Tények könyve CD37) | Elképesztő, [Vekerdi László] mennyi és hányfajta könyvet olvasott el, még meglepőbb, hogy olvasmányait képtelen elfeledni, mindig, mindenre emlékszik, lenyűgöző tudásának elemeivel építkezni, rendszerezni tud (2004 Természet Világa CD50).

Ö: affajta, annyi~, effajta, egy~, ilyen~, ilyes~, jobb~, jó~, kisebb~, maga~, magyar~, más~, milyen~, minden~, nagyobb~, olyan~, olyas~, régi~, sok~, több~, új~, valami~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. fajta; ÉKsz.