gallyaz¹ ts ige (tárgy n. is)

’〈élő fát〉 száraz, beteg v. felesleges gallyaitól (és ágaitól) megtisztít, ill. 〈kivágott fát〉 ágaitól és gallyaitól megfoszt vki’ ❖ [A gyertyánfát] gajjazni lehet 15-16 esztendőben nagy haszonnal (1805 Pethe Ferenc 8364019, 584) | [Gvadányi] minden reggel itt [ti. a kertjében] mozgott és motozott, ültetve, gyomlálva, nyesegetve, gallyazva (1894 Széchy Károly CD55) | Kipecézés, nehezen hajózható helyeken (sziklák és zátonyok között) a járviznek állandó megjelölése, mely gallyazott karóknak, cölöpöknek a talajba verése, […] kőrakásoknak vagy kő-piramisoknak emelése által, stb. eszközöltetik (1895 PallasLex. CD02) | Ha nyáron vágják a fát, az ágakat többnyire 1-2 hétig rajta hagyják […], és csak ezután gallyazzák (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 253) | Gyomlálják a parkok virágágyásait, festik a padokat, gallyazzák a díszbokrokat (1995 Magyar Hírlap CD09) | [a favágó apjuk mellett dolgozó fiúgyermekek] fokozatosan szokták meg a nehezebb munkákat, eleinte baltával, majd kisebb fejszével gallyaztak (2000 Magyar néprajz CD47).

Ö: fel~.

ÖU: le~.

Vö. CzF. galyaz; ÉrtSz.; TESz. gally; ÉKsz.

gallyaz¹ tárgyas ige (tárgy n. is)
〈élő fát〉 száraz, beteg v. felesleges gallyaitól (és ágaitól) megtisztít, ill. 〈kivágott fát〉 ágaitól és gallyaitól megfoszt vki
[A gyertyánfát] gajjazni lehet 15-16 esztendőben nagy haszonnal
(1805 Pethe Ferenc)
[Gvadányi] minden reggel itt [ti. a kertjében] mozgott és motozott, ültetve, gyomlálva, nyesegetve, gallyazva
(1894 Széchy Károly)
Kipecézés, nehezen hajózható helyeken (sziklák és zátonyok között) a járviznek állandó megjelölése, mely gallyazott karóknak, cölöpöknek a talajba verése, […] kőrakásoknak vagy kő-piramisoknak emelése által,stb.s a többi eszközöltetik
(1895 PallasLex.)
Ha nyáron vágják a fát, az ágakat többnyire 1-2 hétig rajta hagyják […], és csak ezután gallyazzák
(1949 Anyag- és áruismeret)
Gyomlálják a parkok virágágyásait, festik a padokat, gallyazzák a díszbokrokat
(1995 Magyar Hírlap)
[a favágó apjuk mellett dolgozó fiúgyermekek] fokozatosan szokták meg a nehezebb munkákat, eleinte baltával, majd kisebb fejszével gallyaztak
(2000 Magyar néprajz)
ÖU: legallyaz
Vö. CzF. galyaz; ÉrtSz.; TESz. gally; ÉKsz.

gallyaz² l. gallyazik

gallyazik tn ige  gallyaz

1. (rég) ’〈fa v. fás szárú növény〉 gallyakat hajt, gallyasodik’ ❖ Gallyasodni, Gallyazni. Frondere, Frondescere (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 116) | Amott […] eggy domb ül ’a völgy’ kezdeténn, ’s ezenn parányi kis tanyám. […] Eltte nagy tölgy gallyazik, hol sok madárſzó hangozik (1806 Verseghy Ferenc C4430, 180) | Gallyazik, k. Zweige treiben (1838 Magyar és német zsebszótár C2979, 263).

2. (Vad v. Mezőg) ’〈madár〉(éjszakára) vmely fára, faágra mint magasan levő védett helyre telepszik, ill. azon ül, ott tartózkodik’ ❖ [a császármadár] mindig közelebb gallyazva, ép azon fára kap, melly alatt mozdulatlanúl állunk (1863 Havas Sándor C2039, 46) | Barma galyaz szilfán (1865 Bodon Ábrahám ford.–Vergilius C1126, 51) | Galyazik a fáczán. […] A nyílások szélén meglapul, körülnéz, s ha csak legkisebb gyanúja támad is: berregve rebben ki s máshol keres magának galyat az éji pihenésre (1895 Bársony István C0835, 187) | [a sas] pár pillanat múlva a közeli fák egyikére gallyazott (1901 Fővárosi Lapok C8104, 187) | Ha tovább tartózkodik valaki a telepen, akkor [a gémek] a szomszédos erdei fenyvesbe repülnek és annak a felső ágain gallyaznak addig, míg veszedelmet sejtenek (1937 Homonnay Nándor C7962, 674).

Ö: fel~.

Vö. CzF. galyazik

gallyaz² lásd gallyazik
gallyazik tárgyatlan ige
gallyaz
1. (rég)
〈fa v. fás szárú növény〉 gallyakat hajt, gallyasodik
Gallyasodni, Gallyazni. Frondere, Frondescere
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Amott […] eggy domb ül ’a völgy’ kezdeténn, ’s ezenn parányi kis tanyám. […] Eltte nagy tölgy gallyazik, hol sok madárſzó hangozik
(1806 Verseghy Ferenc)
Gallyazik, k.középige Zweige treiben
(1838 Magyar és német zsebszótár)
2. (Vad v. Mezőg)
〈madár〉 (éjszakára) vmely fára, faágra mint magasan levő védett helyre telepszik, ill. azon ül, ott tartózkodik
[a császármadár] mindig közelebb gallyazva, ép azon fára kap, melly alatt mozdulatlanúl állunk
(1863 Havas Sándor)
Barma galyaz szilfán
(1865 Bodon Ábrahám ford.Vergilius)
Galyazik a fáczán. […] A nyílások szélén meglapul, körülnéz, s ha csak legkisebb gyanúja támad is: berregve rebben ki s máshol keres magának galyat az éji pihenésre
(1895 Bársony István)
[a sas] pár pillanat múlva a közeli fák egyikére gallyazott
(1901 Fővárosi Lapok)
Ha tovább tartózkodik valaki a telepen, akkor [a gémek] a szomszédos erdei fenyvesbe repülnek és annak a felső ágain gallyaznak addig, míg veszedelmet sejtenek
(1937 Homonnay Nándor)
Vö. CzF. galyazik

Beállítások