🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gardon¹ fn (nyj/Zene is)gardany (nyj) , gardony (nyj) , gordon

’〈a csíki székelyeknél és a csángóknál:〉 a hegedű kísérőhangszereként haszn., csellóra emlékeztető, négy v. ritk. három húrral ellátott, rendsz. D D D d hangolású népi ritmushangszer, amelynek húrjait ütővel ütve, ill. ún. csípőhúrjának csipkedésével szólaltatják meg; ütőgardon’ ❖ mozsikás nem […], se gardonyos […], se kontorás [nem lesz belőlük], szóval a hedegüt, gardonyt és nyirentyüt nem a székelynek találták föl (1905 Gencsy István C5963, 321) | Csattog a kendermadzagos gardony, mintha a szive ki akarna szakadni; a kontúráspurdé képe kipirul, Gyurka bá’ pedig lehajtja ősz fejét a hires mozsikára (1913 Pesti Napló dec. 23. C8691, 3) | milyen fáradságos munkát és milyen különös gondot igényel […] a vonóval ütött és újjal megpengetett gardon ritmusképleteinek írásban való feljegyzése (1943 Néprajzi Múzeum Értesítője C6983, 214) | [A Muzsikás együttesben] az ifjabbik Csoóri Sándor kontrázik, de játszik tekerőn, töröksípon, dudán, kobozon, gardonon, dorombon, s énekel is, különös fényű hangon (1979 Népszava márc. 3. C7444, 8) | A gyimesi „zenekar” sajátos összetétele, játékmódja és zenei anyaga különösen régies, a régi csíki székely zene leghívebb megőrzője. Egy mozsikás (hegedűs) és egy ütőgardonos játszik együtt, rendszerint a prímás a feleségével. A gardont pálcával ütik (1990 Magyar néprajz CD47).

a. (ritk) ’ennek hangja, az ezen való játék (mint szólam)’ ❖ [a Karikás együttes felvételei] közül a Kövecses víz közepibe idézi leghívebben a Kolinda hagyományait; a klarinét–hegedű szóló és a gardon izgalmas ritmusa gyimesi jellegű, (1987 Magyar Nemzet szept. 8. C8362, 6) | A gardon szinkópás ritmusát a tánc követi (1990 Magyar néprajz CD47).

Sz: gardonos, gardonozik.

Vö. ÚMTsz. gordon¹

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gardon¹ főnév (nyj/Zene is)
gardany (nyj)
gardony (nyj)
gordon
〈a csíki székelyeknél és a csángóknál:〉 a hegedű kísérőhangszereként haszn., csellóra emlékeztető, négy v. ritk. három húrral ellátott, rendsz. D D D d hangolású népi ritmushangszer, amelynek húrjait ütővel ütve, ill. ún. csípőhúrjának csipkedésével szólaltatják meg; ütőgardon
mozsikás nem […], se gardonyos […], se kontorás [nem lesz belőlük], szóval a hedegüt, gardonyt és nyirentyüt nem a székelynek találták föl
(1905 Gencsy István)
Csattog a kendermadzagos gardony, mintha a szive ki akarna szakadni; a kontúráspurdé képe kipirul, Gyurka bá’ pedig lehajtja ősz fejét a hires mozsikára
(1913 Pesti Napló dec. 23.)
milyen fáradságos munkát és milyen különös gondot igényel […] a vonóval ütött és újjal megpengetett gardon ritmusképleteinek írásban való feljegyzése
(1943 Néprajzi Múzeum Értesítője)
[A Muzsikás együttesben] az ifjabbik Csoóri Sándor kontrázik, de játszik tekerőn, töröksípon, dudán, kobozon, gardonon, dorombon, s énekel is, különös fényű hangon
(1979 Népszava márc. 3.)
A gyimesi „zenekar” sajátos összetétele, játékmódja és zenei anyaga különösen régies, a régi csíki székely zene leghívebb megőrzője. Egy mozsikás (hegedűs) és egy ütőgardonos játszik együtt, rendszerint a prímás a feleségével. A gardont pálcával ütik
(1990 Magyar néprajz)
a. (ritk)
ennek hangja, az ezen való játék (mint szólam)
[a Karikás együttes felvételei] közül a Kövecses víz közepibe idézi leghívebben a Kolinda hagyományait; a klarinét–hegedű szóló és a gardon izgalmas ritmusa gyimesi jellegű,
(1987 Magyar Nemzet szept. 8.)
A gardon szinkópás ritmusát a tánc követi
(1990 Magyar néprajz)
Sz: gardonos, gardonozik
Vö. ÚMTsz. gordon¹

gardon² l. gordon¹

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gordon¹ fn  gardon (rég, nyj) , gordony (nyj)

(Zene v. vál) ’nagybőgő mint hangszer’ ❖ módoſon gordon doromboljon (1782 Magyar Hírmondó C0270, 384) | Gardon: Brúgó. Garabó: Kosár. (Erdélyi ſzók.) (1787 Szigvárt C0790, [677]) | A’ hangászati előadásban különösen kitüntenek: Potreba János, zongorán; […] Laurincz János, bőgőn, vagy gordonon (1837 Jelenkor C8303, 273) | Kontrabasszus 1. nagybőgő vagy gordon […], mai vonóshangszereink legmélyebbje s legnagyobbja (1930 ZeneiLex. CD49) | gordon gōrdony (-nt, -nnya) fn. ’nagybőgő’ (1935 Szamosháti szótár C6654, 331) | Legutóbb a Tavaszi Fesztiválon egy koncerten belül „hozta össze” a két műfajt [ti. a klasszikus zenét és a dzsesszt] Pege Aladár. Az első részben Haydn-mű és duóban egy Beethoven-darab hangzott el úgy, hogy a csellóra írt szólamot játszotta nagybőgőn. Majd egy eredetileg gordonra készült Rossini-darabot adott elő kvartettben (2000 Népszava okt. 7. C6325, 3).

a. (Zene v. vál) ’az ezen való játék, ennek hangja, ill. az általa játszott zenekari szólam’ ❖ a’ fuvolyát Zierer, oboát Ullmann, kürtöt König, violát Holz, kobozt Merk, ’s gordont Slama urak játszák, a’ zongorát pedig maga Liszt olly tökélylyel, minővel, mióta szerzője megirta, nem játszatott (1838 Honművész C6072, 320) | gordontól a hegedű lágyabb (1918 Térey Sándor CD10) | keresztül-kasul rándulnak a vonók, zsongva, ujjongva, keresztül-kasul fonják, hálózzák a dalt, […] a mélykürtök a gordonnal perelnek (1941 Ottlik Géza 9496002, 168) | [Tibay Zoltán:] bárhol léptem fel, itthon, Bécsben, Párizsban, Londonban, mindenütt ilyen dicséreteket kaptam: a gordonom tónusát, hajlékonyságát a csellóéhoz, a brácsáéhoz hasonlították (1985 Magyar Nemzet máj. 10. C5236, 7).

b. (jelzőként is) (Isk) ’az ezen való játék mint tantárgy, ill. azt oktató (zeneiskolai) szak’ ❖ A pestbudai zenede ujon szervezett gordon (nagy bőgő) szakában f. é. február 7-kén délutáni 2 órakor kezdetik meg a tanitás (1859 Budapesti Hírlap jan. 28. C7817, [2]) | A Zeneművészeti Főiskolán rendszeresített főtanszakok: zeneszerzés, egyházi zene, orgona, ének, zongora, hegedű, gordonka, gordon, hárfa, cimbalom és az összes zenekari fúvóhangszerek (1931 ZeneiLex. CD49) | [Klafsky Henrik] a Liszt Ferenc Zeneegyesület államilag engedélyezett zeneiskolájának 1938/39. évi Értesítője szerint 1934 óta tanított az iskolában gordont (1991 Nagy Alpár–Macher Frigyes CD52) | [a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen] az előadóművészet-klasszikus gordon szakirány (A N K) alapképzési szak költségtérítése 740000 Ft/félév (2007 Népszabadság jan. 31. C7855, 14).

ÖE: ~hang, ~játék, ~művész.

Sz: gordonos, gordonozik.

Vö. CzF.; ÉrtSz. gordon¹; TESz. gordon²; ÉKsz. gordon¹

gardon² lásd gordon¹
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gordon¹ főnév
gardon (rég, nyj)
gordony (nyj)
(Zene v. vál)
nagybőgő mint hangszer
módoſon gordon doromboljon
(1782 Magyar Hírmondó)
Gardon: Brúgó. Garabó: Kosár. (Erdélyi ſzók.)
(1787 Szigvárt)
A’ hangászati előadásban különösen kitüntenek: Potreba János, zongorán; […] Laurincz János, bőgőn, vagy gordonon
(1837 Jelenkor)
Kontrabasszus 1. nagybőgő vagy gordon […], mai vonóshangszereink legmélyebbje s legnagyobbja
(1930 ZeneiLex.)
gordon gōrdony (-nt, -nnya) fn.főnév ’nagybőgő’
(1935 Szamosháti szótár)
Legutóbb a Tavaszi Fesztiválon egy koncerten belül „hozta össze” a két műfajt [ti. a klasszikus zenét és a dzsesszt] Pege Aladár. Az első részben Haydn-mű és duóban egy Beethoven-darab hangzott el úgy, hogy a csellóra írt szólamot játszotta nagybőgőn. Majd egy eredetileg gordonra készült Rossini-darabot adott elő kvartettben
(2000 Népszava okt. 7.)
a. (Zene v. vál)
az ezen való játék, ennek hangja, ill. az általa játszott zenekari szólam
a’ fuvolyát Zierer, oboát Ullmann, kürtöt König, violát Holz, kobozt Merk, ’s gordont Slama urak játszák, a’ zongorát pedig maga Liszt olly tökélylyel, minővel, mióta szerzője megirta, nem játszatott
(1838 Honművész)
gordontól a hegedű lágyabb
(1918 Térey Sándor)
keresztül-kasul rándulnak a vonók, zsongva, ujjongva, keresztül-kasul fonják, hálózzák a dalt, […] a mélykürtök a gordonnal perelnek
(1941 Ottlik Géza)
[Tibay Zoltán:] bárhol léptem fel, itthon, Bécsben, Párizsban, Londonban, mindenütt ilyen dicséreteket kaptam: a gordonom tónusát, hajlékonyságát a csellóéhoz, a brácsáéhoz hasonlították
(1985 Magyar Nemzet máj. 10.)
b. (jelzőként is) (Isk)
az ezen való játék mint tantárgy, ill. azt oktató (zeneiskolai) szak
A pestbudai zenede ujon szervezett gordon (nagy bőgő) szakában f. é.folyó év február 7-kén délutáni 2 órakor kezdetik meg a tanitás
(1859 Budapesti Hírlap jan. 28.)
A Zeneművészeti Főiskolán rendszeresített főtanszakok: zeneszerzés, egyházi zene, orgona, ének, zongora, hegedű, gordonka, gordon, hárfa, cimbalom és az összes zenekari fúvóhangszerek
(1931 ZeneiLex.)
[Klafsky Henrik] a Liszt Ferenc Zeneegyesület államilag engedélyezett zeneiskolájának 1938/39. évi Értesítője szerint 1934 óta tanított az iskolában gordont
(1991 Nagy Alpár–Macher Frigyes)
[a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen] az előadóművészet-klasszikus gordon szakirány (Aalapképzés Nnappali tagozat Kköltségtérítéses) alapképzési szak költségtérítése 740000 Ftforint/félév
(2007 Népszabadság jan. 31.)
ÖE: gordonhang, gordonjáték, gordonművész
Sz: gordonos, gordonozik
Vö. CzF.; ÉrtSz. gordon¹; TESz. gordon²; ÉKsz. gordon¹

Beállítások