könnyár l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

könny- (előtagként) (irod, túlzó)

’〈bánat, fájdalom stb. jelképeként is:〉 sírás, könnyezés során távozó könny(cseppek)ből 〈bő mennyiség〉’ ❖ ‖ könnyár fn 2A4 | Bizonnyára meg-ſzánnátok Keſerves kny-árjaim’ (1774 Kónyi János ford. C2738, 24) | Mohács egy véres honfisír, Egy nemzet átka lett. […] Halotti lámpaként az ég Villáma lángola, Könyű, részvét könyárja volt Zuhongó zápora (1857 Tárkányi Béla József 8465006, 33) | kábult fejem hátra ejtve, elernyedt arcomon megered a könnyár (1925 Móricz Zsigmond CD10) | Könnyek gördültek elő Margit sötét pillái alól, nagy, kék szeme könnyárban úszott (1985 Szakonyi Károly 9635002, 31) ‖ könnypatak fn 3A1 | Óh én’ ſzerelmes Iſtenem! tégy engem is ollyan kegyeſsé! így ſohajta fel, ’s ſzemeibl könyv-patakok folynak vala (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 33) | bús könypatakot sirsz, ’s epekedve zokogsz (1840 Remény C3610, 165) | [Láttad a] lidércnyomást, amelytől hallgatag Csorran ki zárt szemen a könnypatak (1917 Kosztolányi Dezső ford. CD10) | arcán a redők kiszikkadt medrei könnypatakokkal teltek meg (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) ‖ könnytenger fn 4B | mivel nem Folyhat könyve [a Dunának Mária Terézia halála miatt], dagadt vizivel pótolja, ſzemekbl Váltig igaz köny-tengereket nyitván-meg azoknál, Kik karaját ülik (1786 Baróti Szabó Dávid C0824, 120) | az egybegyült nép […] egy szivvel és szájjal megkezdé énekelni a „Szózat”-ot, könytengerben uszó szemek ragyogása között (1860 Vasárnapi Újság CD56) | özvegyek és árvák légiója, akik könnytengert sírnak a kiontott vértenger mellé! Irtózatos (1919 Oláh Gábor 9487061, 54) | Kínban őrjöng az Anyakirályné, könnytengere árad a sárga tetemig, arca merev, mozdulatlan, ajka rebeg (1972 Weöres Sándor ford. 2021055, 1047).

könnyár - lásd alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
könny- ❖ (előtagként) (irod, túlzó)
〈bánat, fájdalom stb. jelképeként is:〉 sírás, könnyezés során távozó könny(cseppek)ből 〈bő mennyiség〉
▪ könnyár főnév ◦ 2A4
Bizonnyára meg-ſzánnátok Keſerves kny-árjaim’
(1774 Kónyi János ford.)
Mohács egy véres honfisír, Egy nemzet átka lett. […] Halotti lámpaként az ég Villáma lángola, Könyű, részvét könyárja volt Zuhongó zápora
(1857 Tárkányi Béla József)
kábult fejem hátra ejtve, elernyedt arcomon megered a könnyár
(1925 Móricz Zsigmond)
Könnyek gördültek elő Margit sötét pillái alól, nagy, kék szeme könnyárban úszott
(1985 Szakonyi Károly)
▪ könnypatak főnév ◦ 3A1
Óh én’ ſzerelmes Iſtenem! tégy engem is ollyan kegyeſsé! így ſohajta fel, ’s ſzemeibl könyv-patakok folynak vala
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller)
bús könypatakot sirsz, ’s epekedve zokogsz
(1840 Remény)
[Láttad a] lidércnyomást, amelytől hallgatag Csorran ki zárt szemen a könnypatak
(1917 Kosztolányi Dezső ford.)
arcán a redők kiszikkadt medrei könnypatakokkal teltek meg
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
▪ könnytenger főnév ◦ 4B
mivel nem Folyhat könyve [a Dunának Mária Terézia halála miatt], dagadt vizivel pótolja, ſzemekbl Váltig igaz köny-tengereket nyitván-meg azoknál, Kik karaját ülik
(1786 Baróti Szabó Dávid)
az egybegyült nép […] egy szivvel és szájjal megkezdé énekelni a „Szózat”-ot, könytengerben uszó szemek ragyogása között
(1860 Vasárnapi Újság)
özvegyek és árvák légiója, akik könnytengert sírnak a kiontott vértenger mellé! Irtózatos
(1919 Oláh Gábor)
Kínban őrjöng az Anyakirályné, könnytengere árad a sárga tetemig, arca merev, mozdulatlan, ajka rebeg
(1972 Weöres Sándor ford.)

Beállítások