rézérc l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-érc (utótagként) (Ásv v. Bánya is)

’〈vmilyen fémet〉 jelentős arányban tartalmazó ásvány, kőzet’ ❖ ‖ cinkérc fn 2B | Tzinkértz. Zincum Mineralisatum (1784 Benkő Ferenc C0959, 113) | [a cinkgálicot] közönségesen, kénköves zink értzekbl kéſzítik (1809 Gergelyffi András 8569001, 147) | A hemimorfit igen fontos cinkérc, rendesen a cinkpáttal együtt fordul elő telérekben (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 250) | [a Nagybörzsönyben] a fúrómintákon ércdúsulás, így […] ezüstásványok, ólom-, cinkércek, rézércek figyelhetők meg (2004 Természet Világa CD50) ‖ kobaltérc fn 2B | Kobáldértz. Cobaltum Mineralisatum (1784 Benkő Ferenc C0959, 122) | A kobalt-érczeket a Rajna melletti kékfesték gyárak veszik meg (1850 Pesti Napló 8658001, 2) | Főbb exportcikkek [Zairéban]: réz-, ón-, cink-, kobaltérc, gyémánt, kávé, kőolaj (1997 Tények könyve CD37) ‖ krómérc fn 2B | A Kromértz is az új értzek neméhez tartozik, fejéres ſzíne vann (1808 Varga Márton C4356, 561) | A Flisch-környék Serpentinjei Chrom-érczekben gazdagok (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a megőrölt magnezitet és krómércet formába sajtolják, szárítják, majd kiégetik (1961 Népszabadság márc. 21. C4813, 19) | A Fülöp-szigeteken sokféle, ámde szétszórtan elhelyezkedő, kicsiny érclelőhely (főleg réz-, króm- és nikkelérc) található (2008 Probáld Ferenc 3154006, 606) ‖ mangánérc fn 2B | Mangánérczek. Dél-Borneoban Pengaron közelében van egy domb, mely egészen polianitból áll. Az ércz meglehetős tiszta (1882 Posewitz Tivadar C0281, 143) | Vörhenyes mészkő mangan- és vasérczekkel (1889 Orbán Balázs CD22) | a faszén és a mangánérc feketéjét [használták az ősemberek festéknek] (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 310) | [az úrkúti Csárda-hegyi-barlangban] a jura időszakban nemcsak mészkő, hanem mangánérc is keletkezett (2004 Természet Világa CD50) ‖ nikkelérc fn 2B | [egy csoportba lehet sorolni] különböző vidékek némely réz-, nikkel- és kobaltérczeket tartalmazó teléreit (1873 Pethő Gyula ford.–Cotta C3499, 161) | 1885-ben 1.370 métermázsa nickel és kobalt érczet nyertek bennök [ti. Schwarzleothal Sonnberg két bányájában] (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az ún. pirrhotin] többnyire nikkelt is tartalmaz és pedig néha 6%-nyi mennyiségben és ekkor becses nikkelérc (1922 RévaiNagyLex. C5711, 481) | A Fülöp-szigeteken sokféle, ámde szétszórtan elhelyezkedő, kicsiny érclelőhely (főleg réz-, króm- és nikkelérc) található (2008 Probáld Ferenc 3154006, 606) ‖ ólomérc fn 2B | [a cink] nagyobb részét főképen Német Országból lehet kapni, a’ holott azt más cinket magokban foglaló értzekből p. o. ólomértzekből választják el (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 139) | Az ólomérczekben rejlő kincsek a Gail-völgy Alpeseinek és a Karavankáknak triasz-kori mészkövében vannak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Morvaországban] timsót, grafitot és ólomérceket bányásznak (1928 TolnaiÚjLex. C5729, 177) | a cink- és ólomércek kezeléséből származik [a szennyeződés a Tisza vizében] (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ rézérc fn 2B | a’ Rézértzröl azt mondja az Ember, hogy Aranysárga (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner 7036026, 52) | A rézércekből a réz száraz és nedves úton, kémiai és elektrokémiai folyamat segítségével választható ki (1897 PallasLex. CD02) | Évenként 2000-3000 mázsányi rézércet vagy durván olvasztott úgynevezett feketerezet vittek ki Magyarországból (1940 Berlász Jenő CD43) | A vulkáni tevékenység helyenként ólom-, cink- és rézércet hagyott hátra (2005 Probáld Ferenc 3265001, 120) ‖ volfrámérc fn 2B | [régi bányászati helyek] Graupen és Schlaggenwald Ón- és Wolfram-érczekkel (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [1942 után] a portugálok aranytömbökben kapták meg a náciktól a Németországba eladott volfrámércük ellenértékét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [bár Thaiföld] ércvagyona igen sokrétű, világviszonylatban csupán az ón- és a wolfrámérc bányászata tartozik az élcsoportba (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154001, 571).