tölgyfaerdő l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-erdő (utótagként)

1. ’〈jellemzően vmely fajba v. más taxonba tartozó fás(odó) szárú növény〉 példányai alkotta nagy(obb) kiterjedésű növénytársulás’ ❖ ‖ akácerdő fn 6C1 | jobbra a földmívesek nyomorú lakjaikat ákácerdő fedi el (1828 Kazinczy Ferenc 7163030, 539) | a fövenyi ákácerdő virágai kellemes illattal töltik el a levegőt (1881 Boross Mihály C1152, 205) | Fakitermelők! A Hőgyészi Állami Gazdaság bérmunkát ajánl akácerdeinek kitermelésére (1986 Népszabadság febr. 10. C7836, [10]) | Ezen a környéken legfeljebb vadmadár fészkel, a tüskés bozótban rókák hajszolnak üregi nyulakat, méhészeknek viszont az akácerdő kész paradicsom (2008 Szabad Föld szept. 12. C8394, 14) ‖ babérerdő fn 6C1 | [a dicsőség allegorikus alakja Károlyi Józsefet] egy babérerdőnek viszi egyenesen, Melly a’ gyémántokkal fénylő falak mellett Örök tiszteletű árnyékkal zőldellett (1794 Csokonai Vitéz Mihály C1320, 206) | A babérerdő sűrü árnyékolása és száraz, barna levelekből álló avarja által élénken emlékeztet a bükkfaerdőre (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A babérerdőben egy patakocska mentén felfelé vezető utat követve, négy babérfajnak a Földközitenger vidékén honos nemes babérfajéhoz hasonló, de jóval hatalmasabb fáin kívül természetesen más érdekes keménylevelű, főleg bennszülött fák […] tekintélyes példányaiban is gyönyörködhetik az ember (1937 Kieselbach Gyula C7962, 274) | [Tajvanon a Tarokó-szurdokhoz] közeli tengerparton mangroveerdők, a part menti síkságon örökzöld babérerdők, és szinte áthatolhatatlan bambuszdzsungelek váltják egymást (2004 Természet Világa CD50) ‖ bambuszerdő fn 6C1 | [címként:] A bambuserdő (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A fennsíkot, amelyre följutottunk, sűrű bambuszerdő borította, […] alig láttam egy-két lépésre magam elé (1922 Torday Emil CD10) | [a pandamedve] csak Dél-Kína középső részeinek hűvös, csapadékos hegyvidékein, az 1200–4000 méter magasságban található bambuszerdőkben él (2008 Népszava okt. 28. C7471, 13) ‖ bükkerdő fn 6C1 | [a naspolya] a’ nagy bük erdken mint a’ tsereſznye fürtönként term vad gyümlts (1787 Mátyus István 7222019, 365) | Mindig följebb, följebb megyünk. A tölgy- és bükkerdő elmarad, következnek a fenyvesek (1851 Jókai Mór CD18) | azon falvaknak van mások erdeire […] szüksége, akiknek nincs makkoltatásra való bükkerdejük (1995 Binder Pál CD58) ‖ cédruserdő fn 6C1 | [a tisztást] mindenfelől sötét czedruserdő zárá körül (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Pyrker C2544, 112) | [A Libanoni-hegységben] a Timarun lábánál vezet az út Tripoliszból Damaszkuszba […]. Ezen helytől mintegy 400 m.-nyire lejebb, egy kis maronita-kápolna körül egészen kopár vidéken vannak amaz egykori gazdag cédruserdőnek maradványa (mintegy 400 fa, köztük 12 egészen régi), amely a zsidók és feniciaiak nagy középületeihez és ez utóbbiak hajóihoz a fát szolgáltatta (1895 PallasLex. CD02) | valamikor a középkor táján cédruserdők éltek a Balatonfelvidéken (1998 Lakáskultúra CD39) ‖ cipruserdő fn 6C1 | Tziprus Erdőt űltess! (1786 Főldi János 7112006, 132) | A cipruserdőben várnak reám, a Malmoktul délre, hozz majd hírt oda (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366450, 260) | A napsütötte cipruserdők övezte krími üdülő, a kékszín ezernyi árnyalatában csillogó tenger partján (1953 Magyar Nemzet nov. 7. C4793, 2) | a [Bükkábrány mellett megtalált 7,5 millió éves] cipruserdő maradványának megmentésére a tárca hárommillió forint gyorssegélyt utalt át a mentést végző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságának (2007 Népszabadság aug. 28. C7855, 21) ‖ csereerdő fn 6C1 (rég) | [A laskagomba] a’ srü bik és tsere-erdken a’ le-hullott, és a’ földen el-rothadt fákból kés ſzſzel láb nélkül egéſz teſtel nv-ki (1787 Mátyus István C3068, 484) | régen a Nyárád mentén nagy csere-erdők voltak (1870 Orbán Balázs CD22) | A szőlő a nagy csere-erdővel volt határos (1897 Petelei István C3491, 216) ‖ csererdő fn 6C1 | vajha Lábra tehetnk még amaz ékes régi Tser-erdt (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 126) | Völgyek, magaslatok különfélekép váltják fel egymást itten, koszoruzva sugár csererdők lombjaival (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szálas csererdő (1934 Hegedüs Lóránt CD10) | [A Káli-medencében] a természetes növénytakaró a déli vízszegényebb hegyvonulatokon alacsony tölgy- és csererdő, borókafenyves, a berekföldön náddal, sással váltakozó rét, északabbra sűrű bozót (1996 Természet Világa CD50) ‖ égererdő fn 6C1 | gazdag tölgyfa- és égererdők (1869 Jókai Mór CD18) | [a Dráva] helyenként buja fűzesek, rekettyések és égererdők közt hömpölygeti gyakran áradó, iszapos vizét Légrád felé (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a gyógytó körüli égererdőt a századfordulón telepítette a Festetics Hitbizomány (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ eukaliptuszerdő fn 6C1 | [Ausztráliában] csak a tropusok alatt vannak sürübb, kuszónövények által járhatatlanná tett erdők; egyebütt árnyéktalanok. Különösen sajátságosak e tekintetben az eukaliptusz-erdők, amelyek óriási, 100–150-160 méter magas, egyenes fákból állanak és átengedik a nap sugarait (1893 PallasLex. CD02) | óriási baromfitenyészettől kezdve telepített eukaliptusz erdőig volt itt [ti. Jack London birtokán] minden, amit amerikai gazda kieszelhet (1925 Harsányi Zsolt CD10) | Az eukaliptusz leveleiből tízféle mérgező anyagot mutattak ki, köztük fenolszármazékokat is. Az eukaliptuszerdő – Ausztráliát kivéve – valóban ökológiai sivatag (1999 Természet Világa CD50) ‖ fenyőerdő fn 6C1 | ollyas helyeken a’ hol sürö fenyö Erdök vannak itélik némellyek, hogy Sz. Jakab havának [= júliusnak] közepén a’ fenyöfának meg törett hejával lehet a’ juhokat étetni (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 37) | az északi Fork nevü folyam dereka táján terjedt fenyőerdőkre akadtak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a jávorszarvas télen] az égerfás ingoványokból elvonul a magasan fekvő fenyőerdőkbe (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A délnyugati területek korábbi gyepes növényzetét mára felváltották a telepített akácosok, nyárasok és fenyőerdők (2001 Böőr László–Szabó Attila CD36) ‖ fűzerdő fn 6C1 | Fen-marad [apám] emlékezete azon Füz-erdöben-is, mellyet a’ Szilléren innet a’ Városnak mind díſzſzére, mind haſznára ültettetett (1780 Dugonics András 7087026, [XIII]) | mintha a földből támadnának elő, jobbról-balról új csapatok rohannak elő a fűzerdőkből Báthory lovasságára (1860 Jókai Mór CD18) | [Labrador] tűlevelű, jegenye- és fűz-erdői az 57° é. sz.-ig felérnek (1915 RévaiNagyLex. C5708, 405) | nyugat felé esett a szőlőföld és a rét, délre a szilvás és fűzerdő (2000 Tóth Ferenc CD36) ‖ gesztenyeerdő fn 6C1 | Vagyon itt geſztenye erd (1775 Kazinczy Ferenc C2534, 22) | E’ [ti. a Nagybánya körüli] hegyek alját dús gesztenye erdők boritják, hűsejükben buzognak a’ hirtelen gyógyerejü borkutak (1848 Életképek C0107, 460) | [a 19. század eleji császári irat] kiemeli Sopron megye gesztenye erdőit is (1999 T. Mérey Klára CD52) ‖ hárserdő fn 6C1 | a hárserdő árnyékában (1844 Császár Ferenc ford.–Foscolo C0625, 35) | a hárserdő, mint ezüst vértezetű hősök tábora állt, és folyton az ég felé látszott nőni a nap tüzében (1913 Barta Lajos CD10) | A méhcsaládokkal az akácosokba, hárserdőkbe való vándorlás […] csak a 20. század elejétől terjedt el (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ nyárerdő fn 6C1 | [kilovagolok] Sebeshelyre, a nyárerdők, és kőszirtek vadgalambjához (1847 Kemény Zsigmond C2597, 43) | [a Kiskunság] szíkes fekete agyagját buczkás homok-lánczok (nyár-erdőkkel vagy kopaszan), szénatermő lapályok, szíkes-tavak s rengeteg nádasok váltogatják (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | 316 hektár terület égett, ebből 200 hektár fenyves, 116 hektár pedig vegyes, akácos és nyárerdő (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyírerdő fn 6C1 | [a palota] eggy kisded nyírerdő által vala elfedve (1816 Kazinczy Ferenc ford.–Wieland C2530, 96) | [A repülő mókus] többnyire magánosságban él Sziberiának és Oroszországnak nyírerdeiben (1847 Peregriny Elek 8360008, 89) | Lejjebb, a tölgyesek és bükkösök között, ahol erősen savanyúak a talajok, […] fekete áfonyával díszített nyírerdők is élnek (1997 Magyarország földje CD05) ‖ pálmaerdő fn 6C1 | Mikor a’ Persiai tenger kebelnél a’ meleg el-ſzenvedhetetlen, ’s a’ pálma gyümltsök meg-értek, egéſz városokat üresſen hagynak, el-útaznak a’ pálma erdkbe a’ lakozók, ’s ott azoknak kedves árnyékokban játék muzsika és öröm köztt tltenek-el egynéhány heteket (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 344) | [Asszuán] Egyiptomnak legdélibb városa a Nilus partján, melynek itt vannak utolsó vizesései, Elefantine szigettel átellenben, pálmaerdők között (1893 PallasLex. CD02) | gyönyörű pálmaerdő szegélyezi itt [ti. a Vai környéki természetvédelmi területen] a partszakaszt (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ tölgyerdő fn 6C1 | Féjſzétöl púſztúltt Tölgy-erdöt ſzerte heverve [látunk] (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0827, 36) | a Láposon tul, lankás dombok szilvafákkal beültetve, felettök egy fensik, óriás tölgyerdőkkel; tiszta időben tizennyolcz falunak fehér tornya látszik (1881 Teleki Sándor 8474010, 26) | pár ezer holdas, többnyire szálas tölgyerdőből álló uradalom (1912 Halász Imre CD10) | [a Balatonnál] az északi part hajdan összefüggő tölgyerdeinek ma csupán a meredek lejtőkön találjuk meg a maradványait (1997 Magyarország földje CD05).

1a. ’〈jellemzően vmely fajba v. más taxonba tartozó fa〉 példányai alkotta nagy(obb) kiterjedésű növénytársulás’ ❖ ‖ bükkfaerdő fn 6C1 | [Jablonka falu] bikkfa erdvel bvelkedik (1798 Vályi András C4337, 234) | egy sötét, bükkfaerdővel fedett meredek, sziklás hegynek oldalához ragasztva […] fehérednek a szkalkai zárdának rommá válni kezdő falai (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a mesésen fenyegető nevű bükkfaerdő, „a nagy vadon” (1986 Nádas Péter 9466002, 22) ‖ cserfaerdő fn 6C1 | [Odüsszeusznak Kalüpszó] Madarakkal tellyes cser-fa erdejében Meg-akadt kereke (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 1) | sertés a’ tserfa erdőkben sok hizlaltatik (1819 Magda Pál 8285006, 306) | a díszfenyőfák nem tudtak megélni elvegyülve a cserfaerdőkben (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | [a] Cserhát nevét a dombjait borító cserfaerdőkről kapta (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyárfaerdő fn 6C1 | Pōpŭlētum […] nyárfáshely, nyárfaerd (1818 Lexicon trilingve C3044, 695. hasáb) | A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan (1844 Petőfi Sándor 8366054, 107) | a nyárfaerdő harmatos, sárga lombtakaróján (1933 Szirmai Károly 9680001, 125) | két hektár nyárfaerdő semmisült meg abban a tűzben, amely tegnap délelőtt ütött ki Tiszakécske és Szentkirály között (2000 Magyar Hírlap CD09) ‖ nyírfaerdő fn 6C1 | A’ kinek ollyan nyírfaerdeje van, mellyet haszontalannak nevez azért, mivel’ ritka, és tsak selejtes legelőjével szolgál valamit; az méltatlanúl hagyja az erdején a’ haszontalan nevezetet, mert ez a’ nyíres annak hogy haszontalan nem oka (1805 Pethe Ferenc 8364020, 648) | sürün nőtt nyirfaerdő (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Az ún. nyírfagalóca] ehető gomba, amely ősszel, főképen nyírfaerdőkben terem (1925 RévaiNagyLex. C5714, 476) | [tapasztalati tény,] hogy a nyírfaerdőt (zavartalan körülmények között) törvényszerűen felváltja a fenyőerdő (1998 Természet Világa CD50) ‖ olajfaerdő fn 6C1 | A’ falut derék olajfaerdő kerité (1837 Athenaeum C0015, 145) | [Görögországban] a mivelhető, vagy 300 mérföldnyi szántóföldeknek csak fele része s az is elég roszul mivelt. Itt-ott egy-egy cser- vagy olajfaerdő, számos szederfa, szőllő mívelés (1870 Kecskeméthy Aurél 8231002, 128) | A zuhogó fény megbénította a tájat, mozdulatlan volt az olajfa-erdő (1939 Cs. Szabó László CD10) | Az olajfaerdőt borókák és pisztáciák teszik változatossá (1996 Természet Világa CD50) ‖ tölgyfaerdő fn 6C1 | a’ tölgyfa erdnek méllyében (1813 Verseghy Ferenc ford. C4416, 52) | [Az egér] nagyon szereti a bükk- és tölgyfaerdőket, kivált ha sok mogyoróbokorral vegyesek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A mediterrán és a mérsékelt égöv hegyvidékein, a tölgyfaerdők zónájában, gyakran összefüggő erdőségeket alkotva él [a szelídgesztenye] (2000 Lakáskultúra CD39).

2. ’〈hosszú, függőlegesen magasba v. előre nyúló, azonos dolgok〉 sokasága’ ❖ ‖ lándzsaerdő fn 6C1 | [Sempachnál] áldozta föl magát hősiesen Winkelried Arnold, ki az ellenség lándzsaerdejében saját testével nyitott utat (1886 Fővárosi Lapok C8102, [1371]) | szemközti támadásnál ez a lándzsaerdő [ti. a falanxé] félelmetes harci alakzat volt (1913 RévaiNagyLex. C5703, 156) | a ködben földereng tizezer zászló föl a légbe lökve, hajnal-szinekbe lengve. Lándzsaerdő lendül velük föl és ezer sisak sziporkáz, végtelen mélységbe pajzsok sürű sora (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 25) ‖ szuronyerdő fn 6C1 | Akárhova fordultanak, mindenütt puskatüz ’s álgyugolyók üdvözlék őket, ezek mögött pedig szuronyerdő meredezett ellenök (1840 Jelenkor C8306, 12) | Az osztrák gyalogsági taktika a tömören előrerohanó szuronyerdőre, a porosz a kinyújtott és sokat lövő rajvonalra fektette a fősúlyt. Az osztrákoknak minden csata sokkal több emberükbe került (1914 Boross László CD10) | [A díszszemlén] szökellő, gyors lépésben jön a gyalogság, a hosszú szuronyerdő eltakarja az eget (1939 Cs. Szabó László CD10) | Alig három métert pottyanni (harmincévesen) [a színpadról] muzikális embernek nem nagy ügy – csak hát odalent katonásan sorakoztak az öszszecsukott kottaállványok, akár egy szuronyerdő (2006 Népszava dec. 30. C7469, 5) ‖ zászlóerdő fn 6C1 | [A nemzeti gyászhéten] az országut kevésbbé imposáns látványt nyujtott, ellenben a kerepesi-uton egész zászlóerdő sötétlett (1876 Vasárnapi Újság C7390, 90) | Diadalkapu, zászlóerdő, virágeső (1931 Hajdu Henrik CD10) | [a tömeg] egy remélt labdarúgó-részsiker köszöntésére is nemzeti színekbe öltözik és zászlóerdőbe borít egy stadiont (1995 Magyar Hírlap CD09).