cégeres (I. 15B II. 4B) l. cégéres

cégéres mn és fn  cégeres (rég)

I. mn 15B

1. ’olyan 〈üzlethelyiség, műhely, es. jármű〉, amelynek bejárata fölé v. tetejére az abban űzött mesterség jelvényeként haszn. cégért helyeztek, ill. ilyen üzletet, műhelyt stb. működtető 〈személy〉’ ❖ czégéres fogadó (1805 Kisfaludy Sándor C2695, 184) | [a ház] 1737-ben Stolz József czégeres vendéglős kezébe került (1873 Rómer Flóris 8395001, 138) | a cégéresen riasztgató vagy a humor bukfenceivel teleplakátozott pesti utcán (1925 Krúdy Gyula CD54) | Én, i. Balázs Antal cégéres vendégfogadós a Hűvösvölgyben, ezúton adom tudtára kinek-kinek, hogy […] disznótort tartok (1936 Nyugat CD10) | Vándor szitások, teknősök cégéres kocsija (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (pejor)(súlyos) bűnöket elkövető, hírhedt, rossz hírű 〈személy v. csoport〉’ ❖ Tzégéres gonoſz-tév (1790 Noszkó Alajos 7248005, 94) | a politikai svindlerek cégéres hadában (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | [az alkotmány eltörlését tervező személyt a közvélemény] a cégéres ateistának kijáró megrovásban fogja részesíteni (1912 Radó Sámuel CD10) | Periklész nem vállalhatta volna a rendszeres, nyilvános megjelenést egy cégéres ribanc társaságában (1998 Németh György CD17) | Milosevics cégéres tömeggyilkos (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (kissé rég, pejor) ’ilyen személyre jellemző, rá valló, kirívóan erkölcstelen, bűnös 〈cselekvés, magatartás, tulajdonság stb.〉’ ❖ Polixenának nem vált javára a’ tzégéres tselekedete (1774 Dugonics András C1484, 68) | a’ katonaság a’ czégéresebb bűntetteket még szigorúabban szokta megbüntetni, mint a’ világi hatóság (1843 Pesti Hírlap CD61) | cégéres elvtelenség (1868 Gyulai Pál CD01) | Cégéres vétek alatt azokat a bűncselekményeket értették, amelyeket általában megszégyenítő módon, pl. szégyentáblával büntettek (1981 NéprajziLex. CD47).

3. (rég, rendsz. pejor) ’vmely jellegzetes, rendsz. negatív vonással, tulajdonsággal bíró 〈tárgy, jelenség stb.〉’ ❖ Mi birt engem szint ezen [= ugyanezen] munka fordítására? […] Egyik czégéres ok az is vala, hogy ezen tréfás poemát tsak egy olly magyar fordíthatta, a ki úgy tudna francziául, mint szinte magyarúl (1796 Fekete János CD55) | A visegrádi okmány, mint az igazsággyilkolás czégéres példánya (1874 Botka Tivadar CD57) | Ilyen czégéres rossz esztendőt […] talán még az apja sem ért soha (1899 Jakab Ödön C2193, 7).

II. fn 4B (kissé rég, pejor)

’〈hírhedt, rossz hírű, alávaló, elvetemült személy megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ tzégéres: híres lotyó (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 252) | Te nem ismered, szivem, ennek a czégéresnek teljes gonoszságát (1874 Berczik Árpád ford.–Molière C3176, 22) | Böszörményiné elővette a fiát. Te ilyen meg olyan, te cégéres, te, mi van avval a jánnyal! (1911 Móricz Zsigmond CD10).

Sz: cégéresít, cégéreskedik.

Vö. CzF. czégérės, czégérėsen; ÉrtSz.; TESz. cégér; ÉKsz.; SzT. ~, cégéresen

cégeres lásd cégéres
cégéres melléknév és főnév
cégeres I. 15B II. 4B (rég)
I. melléknév 15B
1.
olyan 〈üzlethelyiség, műhely, es. jármű〉, amelynek bejárata fölé v. tetejére az abban űzött mesterség jelvényeként haszn. cégért helyeztek, ill. ilyen üzletet, műhelyt stb. működtető 〈személy〉
czégéres fogadó
(1805 Kisfaludy Sándor)
[a ház] 1737-ben Stolz József czégeres vendéglős kezébe került
(1873 Rómer Flóris)
a cégéresen riasztgató vagy a humor bukfenceivel teleplakátozott pesti utcán
(1925 Krúdy Gyula)
Én, i.iabb Balázs Antal cégéres vendégfogadós a Hűvösvölgyben, ezúton adom tudtára kinek-kinek, hogy […] disznótort tartok
(1936 Nyugat)
Vándor szitások, teknősök cégéres kocsija
(1991 Magyar néprajz)
2. (pejor)
(súlyos) bűnöket elkövető, hírhedt, rossz hírű 〈személy v. csoport〉
Tzégéres gonoſz-tév
(1790 Noszkó Alajos)
a politikai svindlerek cégéres hadában
(1878 Mikszáth Kálmán)
[az alkotmány eltörlését tervező személyt a közvélemény] a cégéres ateistának kijáró megrovásban fogja részesíteni
(1912 Radó Sámuel)
Periklész nem vállalhatta volna a rendszeres, nyilvános megjelenést egy cégéres ribanc társaságában
(1998 Németh György)
Milosevics cégéres tömeggyilkos
(1999 Magyar Hírlap)
2a. (kissé rég, pejor)
ilyen személyre jellemző, rá valló, kirívóan erkölcstelen, bűnös 〈cselekvés, magatartás, tulajdonság stb.〉
Polixenának nem vált javára a’ tzégéres tselekedete
(1774 Dugonics András)
a’ katonaság a’ czégéresebb bűntetteket még szigorúabban szokta megbüntetni, mint a’ világi hatóság
(1843 Pesti Hírlap)
cégéres elvtelenség
(1868 Gyulai Pál)
Cégéres vétek alatt azokat a bűncselekményeket értették, amelyeket általában megszégyenítő módon, pl.például szégyentáblával büntettek
(1981 NéprajziLex.)
3. (rég, rendsz. pejor)
vmely jellegzetes, rendsz. negatív vonással, tulajdonsággal bíró 〈tárgy, jelenség stb.〉
Mi birt engem szint ezen [= ugyanezen] munka fordítására? […] Egyik czégéres ok az is vala, hogy ezen tréfás poemát tsak egy olly magyar fordíthatta, a ki úgy tudna francziául, mint szinte magyarúl
(1796 Fekete János)
A visegrádi okmány, mint az igazsággyilkolás czégéres példánya
(1874 Botka Tivadar)
Ilyen czégéres rossz esztendőt […] talán még az apja sem ért soha
(1899 Jakab Ödön)
II. főnév 4B (kissé rég, pejor)
〈hírhedt, rossz hírű, alávaló, elvetemült személy megnevezéseként v. megszólításaként〉
tzégéres: híres lotyó
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Te nem ismered, szivem, ennek a czégéresnek teljes gonoszságát
(1874 Berczik Árpád ford.Molière)
Böszörményiné elővette a fiát. Te ilyen meg olyan, te cégéres, te, mi van avval a jánnyal!
(1911 Móricz Zsigmond)
Sz: cégéresít, cégéreskedik
Vö. CzF. czégérės, czégérėsen; ÉrtSz.; TESz. cégér; ÉKsz.; SzT. ~, cégéresen

Beállítások