cukor fn és mn 7A5

I. fn

1. ’magas cukortartalmú növényből, kül. cukorrépából v. cukornádból előállított, rendsz. fehér, kristályos, könnyen oldódó anyag, amelyet édesítőszerként, tartósításra stb. használnak, ill. annak porrá őrölt változata’ ❖ [az összetört dohány] jó féle nagy nád-mézzel (czukorral) meg-van elegyitve (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 173) | [a németek] mutattak legelősször, a’ tehénrépából fábrikai módon készűlt tzúkrot (1805 Pethe Ferenc 8364007, 521) | 6 lat szitált czukorral (1846 Zelena Ferenc 8534010, 162) | pecsétviaszt, papirost, czukrot, […] stb. töméntelen mennyiségben hoznak be külföldről Magyarországba (1891 Ferenczy József 8142001, 5) | A tejből és lisztből állandó keverés mellett pépet főzünk, ha kihűlt, hozzákeverjük a vaníliás cukrot (1980 Magyar Konyha 2206005, 11) | lekvárkészítéshez ajánlott, zselésítő anyagot tartalmazó cukor (2000 Médiafigyelő CD2603) cukorból van (rendsz. tagadó formában) ’〈annak kif-ére, hogy vki(nek vmije) (túlságosan) érzékeny, hogy könnyen árt neki vmi, kül. eső〉’ ❖ Ha megázom, megszáradok! Talán csak nem vagyok czukorból (1860 Vida József C4489, 17) | Az ő csontjai nincsenek czukorból, ázott ő eleget (1862 Jókai Mór C2263, 213) | – De én ágyban szeretnék aludni. – Hm – mordult fel Kárász uram –, talán cukorból van? (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Olga: Szeretném, ha délután kilovagolnánk. Viktor: Nem lehet, vihar lesz. Iván: Honnan tudod? Különben sem vagyunk cukorból (1987 Márton László 1107003, 142).

1a. ’ilyen anyag vmilyen alakúra sajtolva, tömörítve, ill. vmilyen kiszerelésben mint árucikk’ ❖ három-három darab czukrot helyezvén el mindegyik csészében, a kiürült czukros staniczlit erélyesen összegyűrte (1899 Szász Károly³ 8427002, 18) | törött cukor (1903 Rákosi Viktor 8387010, 21) | kávéhoz mellékelt cukrok (1974 Petri György 9530069, 145) | Az 1 kilogrammos cukor kedvezményes ára a Pannonker üzletekben – csak karácsonyra – 98 forint a 109 helyett (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen anyagból készült máz v. massza sütemény, gyógyszer stb. bevonására, díszítésére, ill. figurák formázására’ ❖ tzukorral-bé tnáltt bé-vonott ’s más afféle ſzerek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 334) | Nem látsz itt [ti. házamban] Czukorból épített tornyokat, Vagy Olasztól jegült különös fagyokat (1803 e. Fekete János CD55) | [a szolgák] czukorba öltöztetik a mandolát (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 116) | csinált először egy szép mézeskalácsos leányt, aztán egy lovaskatonát, meg egy bölcsőbeli gyermeket és szépen kiformálta, cukorral kihímezte az öreg doktor jóságos okuláréját is (1908 Fenyő Miksa CD10) | – Inkább vitamindrazsét [eszem]! – védekezett Süle. – Az nem jó – mondta Karcsi. – Az cukorral van bevonva, és a cukor hizlal (1973 Csukás István 9095021, 47).

1c. ’ilyen anyagból főzött sűrű szirup’ ❖ ha van a háznál duránczi szilva vagy meggy avagy czukorban főtt som, egy-egy kis üvegecskét szívesen elfogadok (1838 Kossuth Lajos CD32) | [A birs] gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni (1893 PallasLex. CD02) | [a cselédek] ősszel lekvárt főztek, gyümölcsöket tettek cukorba (1917 Kosztolányi Dezső 9359119, 60) | Szegfűkörte cukorban (1991 Frank Júlia CD19).

2. ’édesség, cukrászati készítmény, kül. cukorka’ ❖ Mit tselekedett itt a’ gyermek? – Mindennap apró ſzlt, mondolát, tzukrot vett sebbéli pénzén [= zsebbéli pénzén, vagyis zsebpénzén] (1805 Kis János¹ ford. 8240033, 44) | Az egészségre nagyon ártalmasak lehetnek […] a mérges festékkel készített cukrok (1876 Mayer Miksa 8302001, 26) | De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. […] Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának (1916–1917 József Attila CD01) | A ragadós Stollwerck arról nevezetes, hogy minden más cukornál tovább tart (1938 Komor András CD10) | [egy kisfiú] Zizi-cukor helyett patkánymérget evett (1997 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Kém is) ’vízben oldódó, édes ízű egyszerű szénhidrát’ ❖ Némely beteges állapotokban, több kotsonyát és tojásfejéralakot találni a’ húgyban, mintsem rendszerént; és, vérhúggyozáskor, tzúkor van abban (1795 Pethe Ferenc ford.–Davy 7264004, 268) | Tzúkor ugyan nints a’ kolompírban; hanem elkészítetése által egy része a’ keményítőnek tzúkorrá válik (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 140) | portói sörrel oltotta szomjuságát, ezzel a fekete folyadékkal, mely olyan szagú, mint a cukrától megfosztott édesgyökér (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 122) | A hasnyálmirigy nedve […] a keményítő lebontására amilázt és különböző cukrokat (tej-, nád-, malátacukor), hasító erjesztőket tartalmaz (1980 Angeli István 2206012, 55).

4. (biz) ’a vérben oldott szőlőcukor koncentrációja, ill. annak kórosan magas szintje; vércukorszint’ ❖ Beteg ember. Két hónapot se adok neki. Annyi, kérlek a cukra, hogy már nem is méreti (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 106) | közölte, hogy szép a vérképem. A süllyedés is jó. És egyáltalán, se cukor, se bánat (1983 Polgár András 1121001, 14) | huszonnyolc volt a cukra [a versenyzőnek], holott a normális négy és öt között van (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈nő kedveskedő megszólításaként〉’ ❖ „No no. Édes szentem ne dicsérd annyira X-t, mert ennél sokkal jobbakat ir Y.” „Talán csak azért czukrom, mivel a Hozzád-ot is ő irta?” (1847 Pesti Divatlap C5841, 1398) | Mi baja drága czukrom? Hol fáj? (1897 Tolnai Lajos C4193, 119) | Édes cukrom, Anyickám! (1916 Kassák Lajos CD10).

6. (szleng) ’〈a heroin megnevezéseként〉’ ❖ vajon hová jut el ez a Feri [ti. Hazai Attila regényeinek főszereplője], aki az első regény végén megtisztulva, örökre letesz a modern kor elviselésére használt, valójában gyilkos „cukor” élvezetéről (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. mn

1. (összetételek előtagjaként is) ’a cukorrépából v. más növényből kivont édes anyagból előállított, ill. cukormasszából formázott 〈cukrászati készítmény〉’ ❖ Tzukher kopokat, martzafánk [= marcipán] lovakat mi[t] hoznak az aſztalra, ötven forintba-is belé kerül, még ſem lehet belölle enni, tſak nézni kell (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 101) | ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, czukorangyalkákkal (1854 Jókai Mór C2250, 67) | cukorrózsakoszorúk egy szépen mázolt torta tetején (1937 Bohuniczky Szefi CD10) | [A gyümölcskenyeret] csokoládé helyett bevonhatjuk citromos vagy narancsos, rumos cukormázzal is (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Kopcsik Lajos számára jól jött] a moszkvai megbízás, hogy a jövendő Eszterházy cukrászda számára, a húsz méter hosszú vitrinsorba készítsen cukor remekműveket (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, biz) ’bájos, kedves, nagyon szeretetreméltó 〈ember, állat〉; cuki¹’ ❖ Ruszek egy nyájjas beszédű ’s szép tekintetű czukor ember (1816 Sárközy István C2567, 452) | A kékszemű Rudi kardjára dőlt és a sétáló hölgyeket nézegette. Néha cuppantott s azt mondta édeskés hangon: – Cukor, cukor (1930 Szitnyai Zoltán CD10) | cukor kis szőke-papagáj (1956 Urbán Ernő 2005021, 72) | A felnőttek megnézik a kisdedet, fölé hajolnak, selypegnek neki; s azt mondják, milyen édes. Milyen aranyos. Milyen cukor (1974 Galsai Pongrác 9171002, 55).

Ö: árpa~, burgonya~, giliszta~, gumi~, gyümölcs~, kandis~, kocka~, kristály~, krumpli~, maláta~, medve~, mokka~, nád~, nyers~, por~, répa~, süveg~, szalon~, szőlő~, tej~, vanillin~, vatta~, vér~.

UB: -gyár, -gyártás, -jegy, -ültetvény.

ÖU: gyógy~, jég~, keményítő~, mell~, méz~, ólom~, ón~, promincli~, selyem~, szalmiák~, táp~.

ÖE: ~adag, ~adó, ~anyag, ~anyagcsere, ~áru, ~árus, ~báb, ~bevitel, ~bonbon, ~cirok, ~csemege, ~csípő, ~csíptető, ~doboz, ~egyezmény, ~fabrika, ~fehér, ~főző, ~háztartás, ~hintő, ~import, ~ízű, ~juharfa, ~kartell, ~készítés, ~kocka, ~malom, ~mentes, ~pálma, ~papiros, ~pikszis, ~rafinéria, ~szörp, ~vám, ~vizelés.

Sz: cukortalan.

Vö. CzF. czukor · czúkor; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cukker, ~; ÚMTsz.

cukor főnév és melléknév 7A5
I. főnév
1.
magas cukortartalmú növényből, kül. cukorrépából v. cukornádból előállított, rendsz. fehér, kristályos, könnyen oldódó anyag, amelyet édesítőszerként, tartósításra stb. használnak, ill. annak porrá őrölt változata
[az összetört dohány] jó féle nagy nád-mézzel (czukorral) meg-van elegyitve
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
[a németek] mutattak legelősször, a’ tehénrépából fábrikai módon készűlt tzúkrot
(1805 Pethe Ferenc)
6 lat szitált czukorral
(1846 Zelena Ferenc)
pecsétviaszt, papirost, czukrot, […] stb.s a többi töméntelen mennyiségben hoznak be külföldről Magyarországba
(1891 Ferenczy József)
A tejből és lisztből állandó keverés mellett pépet főzünk, ha kihűlt, hozzákeverjük a vaníliás cukrot
(1980 Magyar Konyha)
lekvárkészítéshez ajánlott, zselésítő anyagot tartalmazó cukor
(2000 Médiafigyelő)
cukorból van (rendsz. tagadó formában)
〈annak kif-ére, hogy vki(nek vmije) (túlságosan) érzékeny, hogy könnyen árt neki vmi, kül. eső〉
Ha megázom, megszáradok! Talán csak nem vagyok czukorból
(1860 Vida József)
Az ő csontjai nincsenek czukorból, ázott ő eleget
(1862 Jókai Mór)
– De én ágyban szeretnék aludni. – Hm – mordult fel Kárász uram –, talán cukorból van?
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Olga: Szeretném, ha délután kilovagolnánk. Viktor: Nem lehet, vihar lesz. Iván: Honnan tudod? Különben sem vagyunk cukorból
(1987 Márton László)
1a.
ilyen anyag vmilyen alakúra sajtolva, tömörítve, ill. vmilyen kiszerelésben mint árucikk
három-három darab czukrot helyezvén el mindegyik csészében, a kiürült czukros staniczlit erélyesen összegyűrte
(1899 Szász Károly³)
törött cukor
(1903 Rákosi Viktor)
kávéhoz mellékelt cukrok
(1974 Petri György)
Az 1 kilogrammos cukor kedvezményes ára a Pannonker üzletekben – csak karácsonyra – 98 forint a 109 helyett
(1996 Magyar Hírlap)
1b.
ilyen anyagból készült máz v. massza sütemény, gyógyszer stb. bevonására, díszítésére, ill. figurák formázására
tzukorral-bé tnáltt bé-vonott ’s más afféle ſzerek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Nem látsz itt [ti. házamban] Czukorból épített tornyokat, Vagy Olasztól jegült különös fagyokat
(1803 e. Fekete János)
[a szolgák] czukorba öltöztetik a mandolát
(1862 e. Szemere Bertalan)
csinált először egy szép mézeskalácsos leányt, aztán egy lovaskatonát, meg egy bölcsőbeli gyermeket és szépen kiformálta, cukorral kihímezte az öreg doktor jóságos okuláréját is
(1908 Fenyő Miksa)
– Inkább vitamindrazsét [eszem]! – védekezett Süle. – Az nem jó – mondta Karcsi. – Az cukorral van bevonva, és a cukor hizlal
(1973 Csukás István)
1c.
ilyen anyagból főzött sűrű szirup
ha van a háznál duránczi szilva vagy meggy avagy czukorban főtt som, egy-egy kis üvegecskét szívesen elfogadok
(1838 Kossuth Lajos)
[A birs] gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni
(1893 PallasLex.)
[a cselédek] ősszel lekvárt főztek, gyümölcsöket tettek cukorba
(1917 Kosztolányi Dezső)
Szegfűkörte cukorban
(1991 Frank Júlia)
2.
édesség, cukrászati készítmény, kül. cukorka
Mit tselekedett itt a’ gyermek? – Mindennap apró ſzlt, mondolát, tzukrot vett sebbéli pénzén [= zsebbéli pénzén, vagyis zsebpénzén]
(1805 Kis János¹ ford.)
Az egészségre nagyon ártalmasak lehetnek […] a mérges festékkel készített cukrok
(1876 Mayer Miksa)
De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. […] Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának
(1916–1917 József Attila)
A ragadós Stollwerck arról nevezetes, hogy minden más cukornál tovább tart
(1938 Komor András)
[egy kisfiú] Zizi-cukor helyett patkánymérget evett
(1997 Országgyűlési Napló)
3. (Kém is)
vízben oldódó, édes ízű egyszerű szénhidrát
Némely beteges állapotokban, több kotsonyát és tojásfejéralakot találni a’ húgyban, mintsem rendszerént; és, vérhúggyozáskor, tzúkor van abban
(1795 Pethe Ferenc ford.Davy)
Tzúkor ugyan nints a’ kolompírban; hanem elkészítetése által egy része a’ keményítőnek tzúkorrá válik
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
portói sörrel oltotta szomjuságát, ezzel a fekete folyadékkal, mely olyan szagú, mint a cukrától megfosztott édesgyökér
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
A hasnyálmirigy nedve […] a keményítő lebontására amilázt és különböző cukrokat (tej-, nád-, malátacukor), hasító erjesztőket tartalmaz
(1980 Angeli István)
4. (biz)
a vérben oldott szőlőcukor koncentrációja, ill. annak kórosan magas szintje; vércukorszint
Beteg ember. Két hónapot se adok neki. Annyi, kérlek a cukra, hogy már nem is méreti
(1926 Kosztolányi Dezső)
közölte, hogy szép a vérképem. A süllyedés is jó. És egyáltalán, se cukor, se bánat
(1983 Polgár András)
huszonnyolc volt a cukra [a versenyzőnek], holott a normális négy és öt között van
(2000 Magyar Hírlap)
5. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég)
〈nő kedveskedő megszólításaként〉
„No no. Édes szentem ne dicsérd annyira X-t, mert ennél sokkal jobbakat ir Y.” „Talán csak azért czukrom, mivel a Hozzád-ot is ő irta?”
(1847 Pesti Divatlap)
Mi baja drága czukrom? Hol fáj?
(1897 Tolnai Lajos)
Édes cukrom, Anyickám!
(1916 Kassák Lajos)
6. (szleng)
〈a heroin megnevezéseként〉
vajon hová jut el ez a Feri [ti. Hazai Attila regényeinek főszereplője], aki az első regény végén megtisztulva, örökre letesz a modern kor elviselésére használt, valójában gyilkos „cukor” élvezetéről
(1998 Magyar Hírlap)
II. melléknév
1. (összetételek előtagjaként is)
a cukorrépából v. más növényből kivont édes anyagból előállított, ill. cukormasszából formázott 〈cukrászati készítmény〉
Tzukher kopokat, martzafánk [= marcipán] lovakat mi[t] hoznak az aſztalra, ötven forintba-is belé kerül, még ſem lehet belölle enni, tſak nézni kell
(1777 Bessenyei György¹)
ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, czukorangyalkákkal
(1854 Jókai Mór)
cukorrózsakoszorúk egy szépen mázolt torta tetején
(1937 Bohuniczky Szefi)
[A gyümölcskenyeret] csokoládé helyett bevonhatjuk citromos vagy narancsos, rumos cukormázzal is
(1998 Magyar Hírlap)
[Kopcsik Lajos számára jól jött] a moszkvai megbízás, hogy a jövendő Eszterházy cukrászda számára, a húsz méter hosszú vitrinsorba készítsen cukor remekműveket
(1999 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég, biz)
bájos, kedves, nagyon szeretetreméltó 〈ember, állat〉; cuki¹
Ruszek egy nyájjas beszédű ’s szép tekintetű czukor ember
(1816 Sárközy István)
A kékszemű Rudi kardjára dőlt és a sétáló hölgyeket nézegette. Néha cuppantott s azt mondta édeskés hangon: – Cukor, cukor
(1930 Szitnyai Zoltán)
cukor kis szőke-papagáj
(1956 Urbán Ernő)
A felnőttek megnézik a kisdedet, fölé hajolnak, selypegnek neki; s azt mondják, milyen édes. Milyen aranyos. Milyen cukor
(1974 Galsai Pongrác)
ÖU: gyógycukor, jégcukor, keményítőcukor, mellcukor, mézcukor, ólomcukor, óncukor, prominclicukor, selyemcukor, szalmiákcukor, tápcukor
ÖE: cukoradag, cukoradó, cukoranyag, cukoranyagcsere, cukoráru, cukorárus, cukorbáb, cukorbevitel, cukorbonbon, cukorcirok, cukorcsemege, cukorcsípő, cukorcsíptető, cukordoboz, cukoregyezmény, cukorfabrika, cukorfehér, cukorfőző, cukorháztartás, cukorhintő, cukorimport, cukorízű, cukorjuharfa, cukorkartell, cukorkészítés, cukorkocka, cukormalom, cukormentes, cukorpálma, cukorpapiros, cukorpikszis, cukorrafinéria, cukorszörp, cukorvám, cukorvizelés
Sz: cukortalan
Vö. CzF. czukor · czúkor; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. cukker, ~; ÚMTsz.

Beállítások