csapó fn 1A

1. (rég)(szűrnek való) vastag posztót készítő iparos’ ❖ Minek elötte bé-állíttatik a’ gyermek, jól öſzve kell nézni, mellyik meſterség ád bizonyoſobb, álhatatosbb kenyeret. A’ kovátsot a’ tsizma-varróval, a’ ſzappanyost a’ ſzütsel, a’ kömiveſt az átsal, az óráſt az ötvöel, a’ tsápót a’ poſztó-méttövel egybe kell vetni (1776 Molnár János C3199, 78) | Eger’ vidékén keresztűl foly az úgynevezett Egervize […]. Ezen vizen van kallómalom is a’ posztósok és csapók’ számára (1845 Hetilap 8636002, 23) | [Rimaszombatban] sűrűn laktak cserzővargák, csapók, kékfestők, csutorások s más mesteremberek (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 213) | A debreceni csapók a vidék juhállományának gyapjúhozadékából biztosították a nyersanyagot (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (rég, ritk) ’legyek agyoncsapására való, hosszú nyélre erősített bőr-, posztó- v. műanyag lapból álló eszköz; légycsapó’ ❖ Más dolga sincsen, mint beszedni A lakbért, ha jő a negyed. Aztán pipázni nagy csibukból S ütni csapóval a legyet (1877 Arany János CD01).

3. (nyj)(karikás) ostor, ill. ennek csattanó hangot adó, fonott vége; ostorcsapó’ ❖ Tsapó: […] súgár [= fonott szíj] az ostoronn (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 239) | a mint a szerencsétlen nyúl nyakáról ostorom csapóját letekerem, óvatosan nézegettem, ha vajjon meg van-e valahol sértve (1880 Turul Ferenc C4330, 186) | neked ajándékozom a karikás ostoromat is. Fonj a végére csapót (1936 Bibó Lajos 9057001, 128) | Az egyre vékonyodó fonás végére vastagabb szíjat, majd a lószőrből, újabban rafiából készített csapót kötik (1980 NéprajziLex. CD47).

3a. (nyj) ’játék, amelyben az összefogódzkodó gyerekek közül a sor egyik végén levők meglendítik a sort, amitől a sor másik végén futók kanyarodáskor kivágódnak; ostor’ ❖ csapó […] Kedvelt diákjáték, mely abból áll, hogy 10-20 fiú összefogódzik, az első rendszerint a legerősebb, helyéből nem mozdulva, csupán sarkán fordulva, teljes erejéből rándítja az egész sort; a második, harmadik már nagyobbat fordul, míg az utolsó egész széles kört ír le, ha ugyan a rángatásnak mind nagyobbodó erejétől hanyatt nem vágódik (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 95).

3b. (nyj) ’csiga formájú gyermekjáték megpörgetésére haszn. (ostorszerű) eszköz’ ❖ Népies játékszerek, mint gyökérkarikák és csapók, lapdák, csigák, búgók (1892 Ethnographia C0131, 308).

4. (nyj) ’aratáskor a kasza nyelére erősített egy v. két hajlított vessző, amely a levágott gabona egyenletes dőlését biztosítja; kaszacsapó’ ❖ csapó: a kasza nyelén levő görbe fácska (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 27) | Az emberek pedig megkalapálták a kaszát, új csapókat tettek fel, aratáshoz valót, a gaz [= gabona] nagysága szerint (1941 Veres Péter 9771013, 105).

5. (rég v. nyj) ’gabona mérésekor a teli véka fölöslegének lehúzására haszn. falap; csapófa’ ❖ A’ Selindi Gazda csapta mindég a’ vékát, ’s meghagytam, hogy soha a véka száma ne mondattassék máskor ki, hanem éppen akkor, a’ mikor a’ csapóval elvonja (1806 Kazinczy Ferenc C0222, 342).

6. (rég v. nyj) ’vminek a nyílását elzáró, csattanó hanggal csukódó fedél’ ❖ A’ galambházamnak tsapójából, mellyre 120 garáditson járunk, szépen meg lehet külömböztetni az ágyú lövések tsillámlását (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 205) | jobb oldalt a kemenczét látjuk, rajta nyilt tűzhely, s e fölött a tetőbe vágva egy csapóval zárható kerek nyilás, a füstlyuk (1890 Vikár Béla C0130, 241) | A kalitkába egy madarat zárnak, ez odacsal egy másik madarat, s ha az odacsalt madár rászáll a kalitka azon részére, melyen a csapó van, a madár beesik a kalitkába, s a csapó visszacsapódik (1905 Magyar Nyelv C0357, 143).

6a. (rég v. nyj) ’állatok megfogására való le- v. összecsapódó szerkezet, csapda’ ❖ Eledelt hint a’ madarász turbékoltatva a’ galamboknak, de tőr fölé vagy csapó alá (1834 Vajda Péter C4668, 115) | az ostobácska [egér] a csapó alá ment (1857 Májer István C3010, 22) | csapó (= „kaliczka” alakú galambfogó) (1881 Szeged népe C2481, 215) | Fogásra kész, v. fogásra állított a háló, fogó, csapó, verem és hurok akkor, ha oly állapotban vannak, hogy a vad beléjök kerülvén, megfogható (1894 PallasLex. CD02).

7. (msz-szerűen is) (Film) ’〈jelenet felvételének elkezdésére vonatk. utasításként is:〉 filmforgatáson a felvett jelenetek utólagos azonosítására való, két részből álló, összecsapható tábla, amelyre felírják a felveendő jelenet adatait’ ❖ égtek a lámpák, forgott a film, csattant a csapó és újravették a jeleneteket (1995 Magyar Hírlap CD09) | Felvétel indul, csapó, tessék (1998 Magyar Hírlap CD09).

7a. (Film) ’az ezt kezelő személy’ ❖ hallotta a műterem lármáját, a dudát, ahogy csattan a csapó táblája (1967 Mándy Iván 9420016, 212) | ha valaki ott lehet egy amerikai forgatáson, akár csak csapóként, annyit tanulhat, ami felér egy szemeszterrel a főiskolán (1997 Magyar Hírlap CD09).

8. (rég) ’rendsz. tapasztásra haszn. sárga v. szürkésfehér agyag’ ❖ a padka egészen fehér volt, a gyermekektől nem volt óva sem sárga csapóval, sem fekete földmázzal (1872 Abonyi Lajos C0487, 32) | Fiatal menyecskék vig énekszóval hordják a meszet és csapót (1875 Beöthy Zsolt C1018, 77).

Ö: alul~, felül~, kasza~, légy~, ostor~, szűr~.

ÖU: guba~, pokróc~, szél~.

ÖE: ~háló, ~kalitka, ~szelep, ~szíj.

Vö. CzF. csapó¹; ÉrtSz.; TESz. csap¹; ÉKsz.; SzT. csapó²; ÚMTsz.

csapó főnév 1A
1. (rég)
(szűrnek való) vastag posztót készítő iparos
Minek elötte bé-állíttatik a’ gyermek, jól öſzve kell nézni, mellyik meſterség ád bizonyoſobb, álhatatosbb kenyeret. A’ kovátsot a’ tsizma-varróval, a’ ſzappanyost a’ ſzütsel, a’ kömiveſt az átsal, az óráſt az ötvöel, a’ tsápót a’ poſztó-méttövel egybe kell vetni
(1776 Molnár János)
Eger’ vidékén keresztűl foly az úgynevezett Egervize […]. Ezen vizen van kallómalom is a’ posztósok és csapók’ számára
(1845 Hetilap)
[Rimaszombatban] sűrűn laktak cserzővargák, csapók, kékfestők, csutorások s más mesteremberek
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
A debreceni csapók a vidék juhállományának gyapjúhozadékából biztosították a nyersanyagot
(1991 Magyar néprajz)
2. (rég, ritk)
legyek agyoncsapására való, hosszú nyélre erősített bőr-, posztó- v. műanyag lapból álló eszköz; légycsapó
Más dolga sincsen, mint beszedni A lakbért, ha jő a negyed. Aztán pipázni nagy csibukból S ütni csapóval a legyet
(1877 Arany János)
3. (nyj)
(karikás) ostor, ill. ennek csattanó hangot adó, fonott vége; ostorcsapó
Tsapó: […] súgár [= fonott szíj] az ostoronn
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a mint a szerencsétlen nyúl nyakáról ostorom csapóját letekerem, óvatosan nézegettem, ha vajjon meg van-e valahol sértve
(1880 Turul Ferenc)
neked ajándékozom a karikás ostoromat is. Fonj a végére csapót
(1936 Bibó Lajos)
Az egyre vékonyodó fonás végére vastagabb szíjat, majd a lószőrből, újabban rafiából készített csapót kötik
(1980 NéprajziLex.)
3a. (nyj)
játék, amelyben az összefogódzkodó gyerekek közül a sor egyik végén levők meglendítik a sort, amitől a sor másik végén futók kanyarodáskor kivágódnak; ostor
csapó […] Kedvelt diákjáték, mely abból áll, hogy 10-20 fiú összefogódzik, az első rendszerint a legerősebb, helyéből nem mozdulva, csupán sarkán fordulva, teljes erejéből rándítja az egész sort; a második, harmadik már nagyobbat fordul, míg az utolsó egész széles kört ír le, ha ugyan a rángatásnak mind nagyobbodó erejétől hanyatt nem vágódik
(1892 Magyar Nyelvőr)
3b. (nyj)
csiga formájú gyermekjáték megpörgetésére haszn. (ostorszerű) eszköz
Népies játékszerek, mint gyökérkarikák és csapók, lapdák, csigák, búgók
(1892 Ethnographia)
4. (nyj)
aratáskor a kasza nyelére erősített egy v. két hajlított vessző, amely a levágott gabona egyenletes dőlését biztosítja; kaszacsapó
csapó: a kasza nyelén levő görbe fácska
(1906 A debreceni nyelvjárás)
Az emberek pedig megkalapálták a kaszát, új csapókat tettek fel, aratáshoz valót, a gaz [= gabona] nagysága szerint
(1941 Veres Péter)
5. (rég v. nyj)
gabona mérésekor a teli véka fölöslegének lehúzására haszn. falap; csapófa
A’ Selindi Gazda csapta mindég a’ vékát, ’s meghagytam, hogy soha a véka száma ne mondattassék máskor ki, hanem éppen akkor, a’ mikor a’ csapóval elvonja
(1806 Kazinczy Ferenc)
6. (rég v. nyj)
vminek a nyílását elzáró, csattanó hanggal csukódó fedél
A’ galambházamnak tsapójából, mellyre 120 garáditson járunk, szépen meg lehet külömböztetni az ágyú lövések tsillámlását
(1813 Hazai és Külföldi Tudósítások)
jobb oldalt a kemenczét látjuk, rajta nyilt tűzhely, s e fölött a tetőbe vágva egy csapóval zárható kerek nyilás, a füstlyuk
(1890 Vikár Béla)
A kalitkába egy madarat zárnak, ez odacsal egy másik madarat, s ha az odacsalt madár rászáll a kalitka azon részére, melyen a csapó van, a madár beesik a kalitkába, s a csapó visszacsapódik
(1905 Magyar Nyelv)
6a. (rég v. nyj)
állatok megfogására való le- v. összecsapódó szerkezet, csapda
Eledelt hint a’ madarász turbékoltatva a’ galamboknak, de tőr fölé vagy csapó alá
(1834 Vajda Péter)
az ostobácska [egér] a csapó alá ment
(1857 Májer István)
csapó (= „kaliczka” alakú galambfogó)
(1881 Szeged népe)
Fogásra kész, v.vagy fogásra állított a háló, fogó, csapó, verem és hurok akkor, ha oly állapotban vannak, hogy a vad beléjök kerülvén, megfogható
(1894 PallasLex.)
7. (msz-szerűen is) (Film)
〈jelenet felvételének elkezdésére vonatk. utasításként is:〉 filmforgatáson a felvett jelenetek utólagos azonosítására való, két részből álló, összecsapható tábla, amelyre felírják a felveendő jelenet adatait
égtek a lámpák, forgott a film, csattant a csapó és újravették a jeleneteket
(1995 Magyar Hírlap)
Felvétel indul, csapó, tessék
(1998 Magyar Hírlap)
7a. (Film)
az ezt kezelő személy
hallotta a műterem lármáját, a dudát, ahogy csattan a csapó táblája
(1967 Mándy Iván)
ha valaki ott lehet egy amerikai forgatáson, akár csak csapóként, annyit tanulhat, ami felér egy szemeszterrel a főiskolán
(1997 Magyar Hírlap)
8. (rég)
rendsz. tapasztásra haszn. sárga v. szürkésfehér agyag
a padka egészen fehér volt, a gyermekektől nem volt óva sem sárga csapóval, sem fekete földmázzal
(1872 Abonyi Lajos)
Fiatal menyecskék vig énekszóval hordják a meszet és csapót
(1875 Beöthy Zsolt)
ÖU: gubacsapó, pokróccsapó, szélcsapó
ÖE: csapóháló, csapókalitka, csapószelep, csapószíj
Vö. CzF. csapó¹; ÉrtSz.; TESz. csap¹; ÉKsz.; SzT. csapó²; ÚMTsz.

Beállítások