csemcseg ige 2bcsömcsög (rég)

1. tn (tárgyragos határozóval is) (kissé rég) ’〈szájával v. annak vmely részével〉(tetszésnyilvánításként) cuppogó, csettenő hangokat hallat’ ❖ [a buja ember] szemei mosolygók, száját gyakran nyaldossa és ajakaival csemcseg, nyájas, járása ugráló és asszonyias, kedvencz beszédtárgya a bujálkodási kalandok és tréfái is arra czélzók (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ő nagysága nyelvével csemcsegett, a fogai közt akadt reggeli maradványokat tisztogatván (1863 Kazár Emil C2509, 89) | [A kocsmáros] kövér szájával jóízűen csemcsegett, amint elmondta: – A böjt a halak napja. Ajánlanék gyönge, ikrátlan hallevest, hal nélkül (1907 Krúdy Gyula CD54) | Koccintottak, lekortyogtatták a poharakat fenékig. – Ech de jól esett. Csencsegett nagyokat az öreg. – Tiszta vérré vált bennem (1919 Kertész István CD10) | Jöttek kiabálós nénik, akik [a csecsemőnek] cuppogtak és csemcsegtek, főként volt egy köztük, aki mindig azt kiabálta: – Jujj, meg kell enni! (1978 Török Sándor 1157001, 27).

2. tn (vál) ’〈nem teljesen zárt száj, ill. ember, állat ilyen szájjal〉(mohó evés, rágás közben) csettenő hangokat hallat’ ❖ ? [ha befogod a méhrajt,] nézd-meg valójában, Hajtsd közel füledet, mert Kosár’ tsúpjában [= csúcsos tetejében] Meg-hallod hogy tsemtseg, mint rák tariſznyában, Jele hogy meg-marad újj Palotájában (1774 Vesmás Márton C4461, 61) | Tsemtsegni: (tsamtsogva enni) (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 242) | [a házmesterné] kaczér, elhízott asszony volt, öt-hat szál hajjal, de az ételek miatt örökké csömcsögő szájjal (1887 Tolnai Lajos C4194, 246) | [a patkány] nyugodtan csemcsegett (1898 Csapodi István ford.–Tissié C1253, 243) | [A cukorkával Róza] teletömte száját, szopogatta, rágta, ropogtatta, csemcsegett és mérge is elolvadt (1930 Beczássy Judit CD10) | [Péter] csemcsegve habzsolta a sültet (1957 Rónay György C3638, 194).

2a. ts (ritk, átv is) ’ilyen hangokat hallatva mohón eszik vmit’ ❖ Hogy csemcsegte, rágta, cuppantotta mindenik a maga Ady-koncát (1923 Szabó Dezső 9623015, 53) | [a báró többnyire] csirkemelleket majszolt, édes tésztákat csemcsegett (1924 Krúdy Gyula CD54) | a csárdára törő gyülevész banda mást se talált a háznál, csak kenyeret, egy bödön mézet és […] diót. Ezt falják, csemcsegik (1964 Urbán Ernő C5279, 1262).

3. tn ’kéjesen, hosszasan részletezve beszél vmiről, ill. így elmondva élvezkedik vmin’ ❖ [történnek] dolgok, amiről darab ideig csemcsegve beszélgetnek az emberek (1923 Krúdy Gyula CD54) | [ha a magyar sajtó Putyinnak, a frissen megválasztott orosz elnöknek nem a] hírszerzői múltján és a Jelcin rokonság adóügyein csemcsegett volna, tudhatná, hogy a negyvennyolc éves jogász […] elnökölte a föderációs jogalanyok és a központi hatalom közötti hatalommegosztást előkészítő elnöki bizottságot (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts (ritk) ’élvezettel mond, ill. így részletezve taglal vmit’ ❖ A főnök letörülte bajuszáról a habot, s a jólét és a biztonság röfögő kéjével csemcsegte még egyszer: – A magas minisztérium (1912 Kosztolányi Dezső C2753, 182) | Ady zseni, – mosolygott Alfréd – s én az intelligens embereket szeretem – s boldogan csemcsegte Laci fölháborodását, hisz a saját fölényes álláspontját látta a túlfelin (1928 Németh László² 9485038, 195).

Sz: csemcsegés, csemcseget.

Vö. CzF. ~, csömcsög; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csemcseg ige 2b
csömcsög 2c (rég)
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (kissé rég)
〈szájával v. annak vmely részével〉 (tetszésnyilvánításként) cuppogó, csettenő hangokat hallat
[a buja ember] szemei mosolygók, száját gyakran nyaldossa és ajakaival csemcseg, nyájas, járása ugráló és asszonyias, kedvencz beszédtárgya a bujálkodási kalandok és tréfái is arra czélzók
(1856 Vasárnapi Újság)
Ő nagysága nyelvével csemcsegett, a fogai közt akadt reggeli maradványokat tisztogatván
(1863 Kazár Emil)
[A kocsmáros] kövér szájával jóízűen csemcsegett, amint elmondta: – A böjt a halak napja. Ajánlanék gyönge, ikrátlan hallevest, hal nélkül
(1907 Krúdy Gyula)
Koccintottak, lekortyogtatták a poharakat fenékig. – Ech de jól esett. Csencsegett nagyokat az öreg. – Tiszta vérré vált bennem
(1919 Kertész István)
Jöttek kiabálós nénik, akik [a csecsemőnek] cuppogtak és csemcsegtek, főként volt egy köztük, aki mindig azt kiabálta: – Jujj, meg kell enni!
(1978 Török Sándor)
2. tárgyatlan (vál)
〈nem teljesen zárt száj, ill. ember, állat ilyen szájjal〉 (mohó evés, rágás közben) csettenő hangokat hallat
?
[ha befogod a méhrajt,] nézd-meg valójában, Hajtsd közel füledet, mert Kosár’ tsúpjában [= csúcsos tetejében] Meg-hallod hogy tsemtseg, mint rák tariſznyában, Jele hogy meg-marad újj Palotájában
(1774 Vesmás Márton)
Tsemtsegni: (tsamtsogva enni)
(1792 Baróti Szabó Dávid)
[a házmesterné] kaczér, elhízott asszony volt, öt-hat szál hajjal, de az ételek miatt örökké csömcsögő szájjal
(1887 Tolnai Lajos)
[a patkány] nyugodtan csemcsegett
(1898 Csapodi István ford.Tissié)
[A cukorkával Róza] teletömte száját, szopogatta, rágta, ropogtatta, csemcsegett és mérge is elolvadt
(1930 Beczássy Judit)
[Péter] csemcsegve habzsolta a sültet
(1957 Rónay György)
2a. tárgyas (ritk, átv is)
ilyen hangokat hallatva mohón eszik vmit
Hogy csemcsegte, rágta, cuppantotta mindenik a maga Ady-koncát
(1923 Szabó Dezső)
[a báró többnyire] csirkemelleket majszolt, édes tésztákat csemcsegett
(1924 Krúdy Gyula)
a csárdára törő gyülevész banda mást se talált a háznál, csak kenyeret, egy bödön mézet és […] diót. Ezt falják, csemcsegik
(1964 Urbán Ernő)
3. tárgyatlan
kéjesen, hosszasan részletezve beszél vmiről, ill. így elmondva élvezkedik vmin
[történnek] dolgok, amiről darab ideig csemcsegve beszélgetnek az emberek
(1923 Krúdy Gyula)
[ha a magyar sajtó Putyinnak, a frissen megválasztott orosz elnöknek nem a] hírszerzői múltján és a Jelcin rokonság adóügyein csemcsegett volna, tudhatná, hogy a negyvennyolc éves jogász […] elnökölte a föderációs jogalanyok és a központi hatalom közötti hatalommegosztást előkészítő elnöki bizottságot
(2000 Magyar Hírlap)
3a. tárgyas (ritk)
élvezettel mond, ill. így részletezve taglal vmit
A főnök letörülte bajuszáról a habot, s a jólét és a biztonság röfögő kéjével csemcsegte még egyszer: – A magas minisztérium
(1912 Kosztolányi Dezső)
Ady zseni, – mosolygott Alfréd – s én az intelligens embereket szeretem – s boldogan csemcsegte Laci fölháborodását, hisz a saját fölényes álláspontját látta a túlfelin
(1928 Németh László²)
Sz: csemcsegés, csemcseget
Vö. CzF. ~, csömcsög; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások