csillog tn ige 2a

1. ’〈fény(forrás), ill. a ráeső fénysugarakat visszaverve vmi〉 folyamatosan fel-felvillanva ragyog, fénylik’ ❖ te ſzéles Folyó, a’ ki tsillogva ſzaladſz ama hegyek megett (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 256) | Haldoklófélben volt a hajnali csillag, Halovány sugára már csak alig csillog (1844 Petőfi Sándor 8366136, 217) | a bő harmattól csillogó füvek (1900 Váli Mari 8506003, 166) | fönn a házak ormán és élein vakító fény csillog (1926 Nagy Endre CD10) | bajuszában néhány ezüst szál csillog (1942 Hunyady Sándor 9266003, 81) | A lefolyástalan katlanokban, a berogyásos mélyedésekben kerekded tavacskák tükre csillog vörösesen a mederfenék vasas málladékától (1987 Antalffy Gyula 1004001, 70).

1a. ’〈vkinek a szeme〉 vmely (erős) érzést láthatóan kifejez, tükröz’ ❖ Martzinak a’ ſzemei ezen Beſzéd mellett örömökben tsillogtak (1795 Sándor István 7287061, 33) | az éretlen iúnak asszonyos szava most vastagabb hangúvá lészen; szemei tüzesebben csillognak; az izmok’ ereje gyarapodik (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187005, 23) | szeme sértődötten, gonoszul csillogott (1949 Radó György ford.–Gorkij 9544003, 83) | Teréza egészen fiatal. Barna szeme csillog az életkedvtől és valami huncut derűtől (1981 Dénes Tibor 9812001, 7).

1b. (vál) ’〈vmilyen érzés vkinek a szemében, es. arcán, hangjában〉 kifejeződik, tükröződik’ ❖ Szerelme bágyadó szemében melly bájos tűzzel tsillogott! (1793 Verseghy Ferenc C4441, 97) | Szemökben csillog az öröm, arczukon virit az élet (1878 Kristóffy József C2825, 33) | Gondolja? – kérdezte közönyössé tompított hangon, de e hangban öröm csillogott (1923 Karinthy Frigyes 9309032, 164) | Az arcán meglepődés csillogott (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 123) | A tisztek sápadtan néztek egymásra. Szemükben izgalom csillogott (1965 Kovai Lőrinc 9361001, 469).

2. ’〈vmely (belső) érték v. kiváló tulajdonság〉 hatásosan, erőteljesen megmutatkozik, feltűnően megnyilvánul vmiben’ ❖ Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben [ti. Aranyéban] csillog pazar fénnyel? (1847 Petőfi Sándor 8366326, 146) | Az 1814. évi hadjáratban teljes fényében látjuk megint a Napoleon genie-jét csillogni (1895 Bárczay Oszkár C0793, 416) | [Bálint Györgynek] minden mondata mögött egy egész ember hite csillog és az írástudó kristálytiszta tudata (1937 Radnóti Miklós 9543013, 521) | Az ilyen asszonyok mellett csilloghatnak, tűnhetnek ki a férfierények leginkább (1982 Lux Elvira 1099002, 113).

2a. ’〈remény, (vminek a) kedvező lehetőség(e)〉 fel-felvillan, mutatkozik’ ❖ immár csillog egy remény (1819 Vörösmarty Mihály 8524389, 39) | e gondolata mellett még ott csillogott a kisháti haszonbér is (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 197) | a horizont egyelőre elég szélesnek tűnik, mert lehetőségként ott csillog akár egy nemzeti hálózat kiépítése, a mobilszolgáltatásokba való bekapcsolódás [is] (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’külsejével, viselkedésével, vmely képességével stb. (mások elkápráztatására törekedve) környezetéből feltűnően kiemelkedik’ ❖ mondjad Fanninak, hogy szomorú leszek, ha ő azokkal a’ [könyvben található] gondolatokkal a’ társaságokban csillogni fog akarni (1799 Kazinczy Ferenc C2555, 427) | elmegy a háborúba, hogy Londonba visszatérve, katonaöltönyben csilloghasson (1870 Lévay József ford.–Shakespeare C3738, 65) | [Édesanyám] maga szeretett volna ragyogni és csillogni, de legalább a gyerekeiben (1939 Móricz Zsigmond C5087, 81) | az egyvelegben egy olasz énekesnő csillogott (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 437).

3a. (irod) ’látványos külsőségekkel járó, fényűző életet él’ ❖ a léha Pali nyilván csillogott a jólétben, mert mindig a jóléthez húzódott (1886 Mikszáth Kálmán C3157, 66) | reprezentálni pénz nélkül, csillogni a legnyomasztóbb gondok között, ez a sorsunk (1897 Thury Zoltán 8479014, 30).

ÖU: át~, fel~, ide~, keresztül~, ki~, meg~, rá~, végig~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csillog¹

csillog tárgyatlan ige 2a
1.
〈fény(forrás), ill. a ráeső fénysugarakat visszaverve vmi〉 folyamatosan fel-felvillanva ragyog, fénylik
te ſzéles Folyó, a’ ki tsillogva ſzaladſz ama hegyek megett
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Haldoklófélben volt a hajnali csillag, Halovány sugára már csak alig csillog
(1844 Petőfi Sándor)
a bő harmattól csillogó füvek
(1900 Váli Mari)
fönn a házak ormán és élein vakító fény csillog
(1926 Nagy Endre)
bajuszában néhány ezüst szál csillog
(1942 Hunyady Sándor)
A lefolyástalan katlanokban, a berogyásos mélyedésekben kerekded tavacskák tükre csillog vörösesen a mederfenék vasas málladékától
(1987 Antalffy Gyula)
1a.
〈vkinek a szeme〉 vmely (erős) érzést láthatóan kifejez, tükröz
Martzinak a’ ſzemei ezen Beſzéd mellett örömökben tsillogtak
(1795 Sándor István)
az éretlen iúnak asszonyos szava most vastagabb hangúvá lészen; szemei tüzesebben csillognak; az izmok’ ereje gyarapodik
(1829 Horváth József ford.Becker¹)
szeme sértődötten, gonoszul csillogott
(1949 Radó György ford.Gorkij)
Teréza egészen fiatal. Barna szeme csillog az életkedvtől és valami huncut derűtől
(1981 Dénes Tibor)
1b. (vál)
〈vmilyen érzés vkinek a szemében, es. arcán, hangjában〉 kifejeződik, tükröződik
Szerelme bágyadó szemében melly bájos tűzzel tsillogott!
(1793 Verseghy Ferenc)
Szemökben csillog az öröm, arczukon virit az élet
(1878 Kristóffy József)
Gondolja? – kérdezte közönyössé tompított hangon, de e hangban öröm csillogott
(1923 Karinthy Frigyes)
Az arcán meglepődés csillogott
(1931 Gelléri Andor Endre)
A tisztek sápadtan néztek egymásra. Szemükben izgalom csillogott
(1965 Kovai Lőrinc)
2.
〈vmely (belső) érték v. kiváló tulajdonság〉 hatásosan, erőteljesen megmutatkozik, feltűnően megnyilvánul vmiben
Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben [ti. Aranyéban] csillog pazar fénnyel?
(1847 Petőfi Sándor)
Az 1814. évi hadjáratban teljes fényében látjuk megint a Napoleon genie-jét csillogni
(1895 Bárczay Oszkár)
[Bálint Györgynek] minden mondata mögött egy egész ember hite csillog és az írástudó kristálytiszta tudata
(1937 Radnóti Miklós)
Az ilyen asszonyok mellett csilloghatnak, tűnhetnek ki a férfierények leginkább
(1982 Lux Elvira)
2a.
〈remény, (vminek a) kedvező lehetőség(e) fel-felvillan, mutatkozik
immár csillog egy remény
(1819 Vörösmarty Mihály)
e gondolata mellett még ott csillogott a kisháti haszonbér is
(1872 Tóvölgyi Titusz)
a horizont egyelőre elég szélesnek tűnik, mert lehetőségként ott csillog akár egy nemzeti hálózat kiépítése, a mobilszolgáltatásokba való bekapcsolódás [is]
(1999 Magyar Hírlap)
3.
külsejével, viselkedésével, vmely képességével stb. (mások elkápráztatására törekedve) környezetéből feltűnően kiemelkedik
mondjad Fanninak, hogy szomorú leszek, ha ő azokkal a’ [könyvben található] gondolatokkal a’ társaságokban csillogni fog akarni
(1799 Kazinczy Ferenc)
elmegy a háborúba, hogy Londonba visszatérve, katonaöltönyben csilloghasson
(1870 Lévay József ford.Shakespeare)
[Édesanyám] maga szeretett volna ragyogni és csillogni, de legalább a gyerekeiben
(1939 Móricz Zsigmond)
az egyvelegben egy olasz énekesnő csillogott
(1967 Szentkuthy Miklós)
3a. (irod)
látványos külsőségekkel járó, fényűző életet él
a léha Pali nyilván csillogott a jólétben, mert mindig a jóléthez húzódott
(1886 Mikszáth Kálmán)
reprezentálni pénz nélkül, csillogni a legnyomasztóbb gondok között, ez a sorsunk
(1897 Thury Zoltán)
ÖU: átcsillog, felcsillog, idecsillog, keresztülcsillog, kicsillog, megcsillog, rácsillog, végigcsillog
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csillog¹

Beállítások