csillapul tn ige 1a1

1. ’〈vmely (testi) állapot, folyamat, érzés stb.〉 mértéke, hevessége (fokozatosan) csökkenve mérséklődik’ ❖ A’ heves indúlatok és szenvedelmek, tetejöknek csútstsáról, vagy csendre csillapúlnak, vagy más szenvedelmekre olvadnak által (1825 Tudományos Gyűjtemény C5580, 65) | Elvonúl a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja (1846 Arany János 8014001, 103) | Marci megint a közelemben van, hallom lassan csillapuló lélekzetét (1981 Dénes Tibor 9812003, 169) | egy pestisjárvány idején megfogadta, hogy ha csillapul a kór, felkeresi a szent relikviát (2000 Farkas Katalin CD17).

1a. ’〈vmely természeti erő, jelenség〉 erejében, hevességében gyengül’ ❖ a fájdalom csillogó könyei A csillapult tengerbe hullanak (1876 e. Tóth Ede 8486009, 99) | lábam hirtelen szilárd talajt ért; egyidejűleg a vihar is csillapult (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 149) | még nem csillapulnak a viharos esőzések és így az áradások sem (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Fiz) ’〈rezgés v. hullám amplitúdója〉 egyre kisebb lesz’ ❖ [ha] lengő mágnestű alá jó vezetőt helyeznek, a tű lengései gyorsan csillapulnak (1915 RévaiNagyLex. C5709, 124) | Az új [autó]modellek csendesebbek lesznek, és csillapulnak a rezgések is (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈erős érzelemtől felindult ember, sokaság, ill. nyugtalan, felhevült állat〉 egyre nyugodtabbá válik, csitul’ ❖ A világtalanság első stadiuma alatt [Wesselényi] szerfelett indulatos volt, olykor a dühösségig. Holnapok teltivel rendre csillapulni kezdett (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497004, 294) | majd Beátrisz is csillapul a jó tanácsra (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | A katolikus többség most már csillapulva, döbbenve hallgat és vár (1913 Laczkó Géza CD10) | [A kutya] nem verekedett már, csak csillapulni nem tudott (1933 Kodolányi János CD10).

2a. ’〈idegek feszültsége〉 enyhül’ ❖ a férfi pipára gyújtott. Erősen pampogott, nagy füstöket eregetett, pár pillanatra csillapultak az idegei (1925 Mihály Dezső CD10) | Huszonnyolc óráig küzdött a beteg a sötétség fejedelmével; végre csillapultak idegei s ekkor kijelentette, hogy elhagyta az igaz hitet, de bánja bűnét s visszatér ősi hitéhez (1940 Bánlaky József CD16).

J: csillapodik.

Ö: le~.

ÖU: el~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csillapít; ÉKsz.; ÚMTsz.

csillapul tárgyatlan ige 1a1
1.
〈vmely (testi) állapot, folyamat, érzés stb.〉 mértéke, hevessége (fokozatosan) csökkenve mérséklődik
A’ heves indúlatok és szenvedelmek, tetejöknek csútstsáról, vagy csendre csillapúlnak, vagy más szenvedelmekre olvadnak által
(1825 Tudományos Gyűjtemény)
Elvonúl a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja
(1846 Arany János)
Marci megint a közelemben van, hallom lassan csillapuló lélekzetét
(1981 Dénes Tibor)
egy pestisjárvány idején megfogadta, hogy ha csillapul a kór, felkeresi a szent relikviát
(2000 Farkas Katalin)
1a.
〈vmely természeti erő, jelenség〉 erejében, hevességében gyengül
a fájdalom csillogó könyei A csillapult tengerbe hullanak
(1876 e. Tóth Ede)
lábam hirtelen szilárd talajt ért; egyidejűleg a vihar is csillapult
(1914 Karinthy Frigyes ford.Swift)
még nem csillapulnak a viharos esőzések és így az áradások sem
(1998 Magyar Hírlap)
1b. (Fiz)
〈rezgés v. hullám amplitúdója〉 egyre kisebb lesz
[ha] lengő mágnestű alá jó vezetőt helyeznek, a tű lengései gyorsan csillapulnak
(1915 RévaiNagyLex.)
Az új [autó]modellek csendesebbek lesznek, és csillapulnak a rezgések is
(1996 Magyar Hírlap)
2.
〈erős érzelemtől felindult ember, sokaság, ill. nyugtalan, felhevült állat〉 egyre nyugodtabbá válik, csitul
A világtalanság első stadiuma alatt [Wesselényi] szerfelett indulatos volt, olykor a dühösségig. Holnapok teltivel rendre csillapulni kezdett
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
majd Beátrisz is csillapul a jó tanácsra
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
A katolikus többség most már csillapulva, döbbenve hallgat és vár
(1913 Laczkó Géza)
[A kutya] nem verekedett már, csak csillapulni nem tudott
(1933 Kodolányi János)
2a.
〈idegek feszültsége〉 enyhül
a férfi pipára gyújtott. Erősen pampogott, nagy füstöket eregetett, pár pillanatra csillapultak az idegei
(1925 Mihály Dezső)
Huszonnyolc óráig küzdött a beteg a sötétség fejedelmével; végre csillapultak idegei s ekkor kijelentette, hogy elhagyta az igaz hitet, de bánja bűnét s visszatér ősi hitéhez
(1940 Bánlaky József)
ÖU: elcsillapul, megcsillapul
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csillapít; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások