csiszol ige 1acsuszol (nyj)

1. ts (tárgy n. is) ’〈érdes, egyenetlen felületet v. ilyen felületű tárgyat〉 folyamatosan dörzsölve, simítva egyenletesre, simára, fényesre alakít’ ❖ Tsiszolni […] símíttani, simogatni, tisztíttani, fényesítteni (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 246) | [a tudós] egy darab szilárd kőszenet áttetsző vékonyra csíszol (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [a szökevények megkeresése] nem lesz nehéz – szólt a márki lába hegyével csiszolva a mozaikot (1877 Jókai Mór CD18) | remekbe csiszolt rubintok (1908 Csáth Géza 9085001, 10) | [a gyárakban] szőttek, öntöttek, faragtak, csiszoltak (1934 Hamvas Béla 9221001, 1) | [az amerikai filmszínésznő] ezüstszínűre csiszolt körmének hegyéig (1943 Ijjas Antal 9268001, 102) | Mivel [a speciális polírozókorong] rugalmasan követi az esetleges egyenetlenségeket, 20 négyzetmétert 15 perc alatt egységesen mattra csiszolhatunk vele (1998 Lakáskultúra CD39).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’dörzsölve, simítva alakít vmin’ ❖ ahhoz, hogy ezekből [a gerendákból] szép oszlopok legyenek, még nagyon sokat kell csiszolni vagy akár faragni is rajtuk (1997 Országgyűlési Napló CD62).

1b. ts ’〈anyagból, tárgyból〉 ezzel a tevékenységgel, alakítással létrehoz, kiformál vmit, ill. 〈mintát, díszt〉 ezzel a tevékenységgel kialakít’ ❖ Oly vasba lánczolák [karod], Melyből ha kardokat csiszolnak, S nem gyáva rabnyügöt: Te állsz, nem ők, dicsben ragyogva A tóváros fölött (1846 Garay János CD01) | Egy drótdarabból sikerült kulcsot csiszolni a tömlöcöm ajtajához (1908 Krúdy Gyula CD54) | Velencei tükör üvegbe csiszolt díszítéssel, címerrel (1942 Storno Miksa CD52) | Az eddig talált legnagyobb gyémánt a Dél-Afrikában lelt Cullinan, […] amelyből 9 nagy és 96 kis ékkövet csiszoltak (1996 Természet Világa CD50).

2. ts (kissé rég) ’〈tárgyat, testrészt〉 vmihez hozzányomva, -szorítva ide-oda mozgat, dörzsöl’ ❖ [arra törekszik,] hogy a tisztákhoz-is tsiszollya, kennye fennye maga rúttságát (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 117) | Az aczél a keményebb kován sebesen csiszoltatva, vékony dörzsölés közben megtüzesedett forgácsokban hullott az alatta tartott taplóra s ezt meggyujtá (1855 Vasárnapi Újság CD56) | hiába csiszolom a talpamat: sehogy sem akar észrevenni (1867 Tolnai Lajos C4213, 54) | elnézem, miként csiszolja egy Darázs fullánkját a cukros fügefán (1931 Marschalkó Lia CD10).

3. ts (átv is) ’dörzsöl(őd)ve érint, súrol(, és ezáltal simává, egyenletes felületűvé tesz) vmit vmi’ ❖ Ez a’ törvény nem eggy, két ember’ nyakát tsiszollya, hanem mindnyájunkat terhel (1790 Virágszótár C3337, 295) | [a rosszul használt fenőkő a kasza] élét vagy nem is érinti, vagy ellenkezőleg nagyon is csiszolja (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 172) | Csuszol: surol (1908 Magyar Nyelv C5850, 140) | a kezünk fényesre csiszolja a hamvas szilvákat (1919 Krúdy Gyula CD54) | [a vonatot] jégréteg borítja, amit a sebesség, mint az acélgyalu, tükörsimára csiszolt (1972 Vasadi Péter 2057030, 326).

3a. (rég, ritk) ’ilyen súrlódással kialakít, kiformál vmit vmi’ ❖ A víz a vár sziklájának az oldalát alámosva, csiszolt a maga számára egy félfedett alagutat (1877 Jókai Mór CD18) | [a sziklavágat] falán már meglátszott, hogy ott valaha emberek jártak, arról a kopásról, amit a hozzá dörgölőzött öszvérek csiszoltak rajta (1884 Jókai Mór CD18).

4. ts ’〈szellemi adottságot, kifejezőeszközt, alkotást〉 finomít, fejleszt, aprólékosan kimunkál vki, ill. azt elősegíti v. ahhoz hozzájárul vmi’ ❖ egyenes, és nem görbe utakon készek a’ nyelvet pallérozni, de nem tsiszolni (1816 Kazinczy Ferenc C2567, 32) | Hallása nincs, a hangját nem csiszolták (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 230) | [kilenc évig maradjon] a vers a fiókban; vagyis a költő folyton csiszolja, javítgassa (1895 Tóth Béla¹ C4257, 277) | [Léda Adyt] irányítja külső magatartásában is, csiszolja modorát (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 80) | A nat hosszú évek megfeszített munkájával készült. Pedagógusok tízezreinek véleménye csiszolta (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. tn (tárgyragos határozóval is) csiszol vmin ’fejlesztve, finomítva, javítva igazít, alakít vmin’ ❖ az ilyen nagy-szabású műnél az apró fogyatkozások nem egyszer nem jönnek számba; a költő […] nem csiszol eleget rajtok (1898 Széchy Károly CD55) | [a fiatal ökölvívóknak] az utóbbi téren, technikailag kell még nagyon sokat csiszolniuk az edzéseken (1958 Népszava márc. 26. C1502, 6) | A menedzser születik, ehhez genetikailag meghatározott képességek kellenek. Más vélemény szerint e képességeken sokat csiszolhat a célzott képzés (1999 Magyar Hírlap CD09).

4b. ts ’tudásában, ízlésében, modorában kifinomultabbá tesz, kiművel vkit’ ❖ párizsiasan csiszolt nevető filozófus (1922 Szini Gyula CD10) | gondolkozásában jómaga is elméleteken csiszolt, alkotóan széles távlatú […] szellemi ember (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | [a demokratikus ellenzék gondolkodói és a Magyar Szocialista Munkáspárt politológusai,] akik sok tekintetben egymást csiszolták, jól meg tudtak volna egyezni egymással (1989 Lengyel László 2024001, 6).

Ö: ki~, le~, meg~, össze~.

ÖU: át~, el~, rá~.

Sz: csiszolgat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csuszol

csiszol ige 1a
csuszol 1a (nyj)
1. tárgyas (tárgy n. is)
〈érdes, egyenetlen felületet v. ilyen felületű tárgyat〉 folyamatosan dörzsölve, simítva egyenletesre, simára, fényesre alakít
Tsiszolni […] símíttani, simogatni, tisztíttani, fényesítteni
(1792 Baróti Szabó Dávid)
[a tudós] egy darab szilárd kőszenet áttetsző vékonyra csíszol
(1855 Vasárnapi Újság)
[a szökevények megkeresése] nem lesz nehéz – szólt a márki lába hegyével csiszolva a mozaikot
(1877 Jókai Mór)
remekbe csiszolt rubintok
(1908 Csáth Géza)
[a gyárakban] szőttek, öntöttek, faragtak, csiszoltak
(1934 Hamvas Béla)
[az amerikai filmszínésznő] ezüstszínűre csiszolt körmének hegyéig
(1943 Ijjas Antal)
Mivel [a speciális polírozókorong] rugalmasan követi az esetleges egyenetlenségeket, 20 négyzetmétert 15 perc alatt egységesen mattra csiszolhatunk vele
(1998 Lakáskultúra)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
dörzsölve, simítva alakít vmin
ahhoz, hogy ezekből [a gerendákból] szép oszlopok legyenek, még nagyon sokat kell csiszolni vagy akár faragni is rajtuk
(1997 Országgyűlési Napló)
1b. tárgyas
〈anyagból, tárgyból〉 ezzel a tevékenységgel, alakítással létrehoz, kiformál vmit, ill. 〈mintát, díszt〉 ezzel a tevékenységgel kialakít
Oly vasba lánczolák [karod], Melyből ha kardokat csiszolnak, S nem gyáva rabnyügöt: Te állsz, nem ők, dicsben ragyogva A tóváros fölött
(1846 Garay János)
Egy drótdarabból sikerült kulcsot csiszolni a tömlöcöm ajtajához
(1908 Krúdy Gyula)
Velencei tükör üvegbe csiszolt díszítéssel, címerrel
(1942 Storno Miksa)
Az eddig talált legnagyobb gyémánt a Dél-Afrikában lelt Cullinan, […] amelyből 9 nagy és 96 kis ékkövet csiszoltak
(1996 Természet Világa)
2. tárgyas (kissé rég)
〈tárgyat, testrészt〉 vmihez hozzányomva, -szorítva ide-oda mozgat, dörzsöl
[arra törekszik,] hogy a tisztákhoz-is tsiszollya, kennye fennye maga rúttságát
(1803 Baróti Szabó Dávid)
Az aczél a keményebb kován sebesen csiszoltatva, vékony dörzsölés közben megtüzesedett forgácsokban hullott az alatta tartott taplóra s ezt meggyujtá
(1855 Vasárnapi Újság)
hiába csiszolom a talpamat: sehogy sem akar észrevenni
(1867 Tolnai Lajos)
elnézem, miként csiszolja egy Darázs fullánkját a cukros fügefán
(1931 Marschalkó Lia)
3. tárgyas (átv is)
dörzsöl(őd)ve érint, súrol(, és ezáltal simává, egyenletes felületűvé tesz) vmit vmi
Ez a’ törvény nem eggy, két ember’ nyakát tsiszollya, hanem mindnyájunkat terhel
(1790 Virágszótár)
[a rosszul használt fenőkő a kasza] élét vagy nem is érinti, vagy ellenkezőleg nagyon is csiszolja
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Csuszol: surol
(1908 Magyar Nyelv)
a kezünk fényesre csiszolja a hamvas szilvákat
(1919 Krúdy Gyula)
[a vonatot] jégréteg borítja, amit a sebesség, mint az acélgyalu, tükörsimára csiszolt
(1972 Vasadi Péter)
3a. (rég, ritk)
ilyen súrlódással kialakít, kiformál vmit vmi
A víz a vár sziklájának az oldalát alámosva, csiszolt a maga számára egy félfedett alagutat
(1877 Jókai Mór)
[a sziklavágat] falán már meglátszott, hogy ott valaha emberek jártak, arról a kopásról, amit a hozzá dörgölőzött öszvérek csiszoltak rajta
(1884 Jókai Mór)
4. tárgyas
〈szellemi adottságot, kifejezőeszközt, alkotást〉 finomít, fejleszt, aprólékosan kimunkál vki, ill. azt elősegíti v. ahhoz hozzájárul vmi
egyenes, és nem görbe utakon készek a’ nyelvet pallérozni, de nem tsiszolni
(1816 Kazinczy Ferenc)
Hallása nincs, a hangját nem csiszolták
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
[kilenc évig maradjon] a vers a fiókban; vagyis a költő folyton csiszolja, javítgassa
(1895 Tóth Béla¹)
[Léda Adyt] irányítja külső magatartásában is, csiszolja modorát
(1980 Kovalovszky Miklós)
A natnemzeti alaptanterv hosszú évek megfeszített munkájával készült. Pedagógusok tízezreinek véleménye csiszolta
(2000 Magyar Hírlap)
4a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) csiszol vmin
fejlesztve, finomítva, javítva igazít, alakít vmin
az ilyen nagy-szabású műnél az apró fogyatkozások nem egyszer nem jönnek számba; a költő […] nem csiszol eleget rajtok
(1898 Széchy Károly)
[a fiatal ökölvívóknak] az utóbbi téren, technikailag kell még nagyon sokat csiszolniuk az edzéseken
(1958 Népszava márc. 26.)
A menedzser születik, ehhez genetikailag meghatározott képességek kellenek. Más vélemény szerint e képességeken sokat csiszolhat a célzott képzés
(1999 Magyar Hírlap)
4b. tárgyas
tudásában, ízlésében, modorában kifinomultabbá tesz, kiművel vkit
párizsiasan csiszolt nevető filozófus
(1922 Szini Gyula)
gondolkozásában jómaga is elméleteken csiszolt, alkotóan széles távlatú […] szellemi ember
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
[a demokratikus ellenzék gondolkodói és a Magyar Szocialista Munkáspárt politológusai,] akik sok tekintetben egymást csiszolták, jól meg tudtak volna egyezni egymással
(1989 Lengyel László)
ÖU: átcsiszol, elcsiszol, rácsiszol
Sz: csiszolgat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csuszol

Beállítások