dalmát mn és fn 

I. mn 13A

1. (Tört) ’az i. e. 1. évezred közepétől a Balkán-félsziget északnyugati részén, az Adria mellékén, a róla elnevezett Dalmatia, később az ilyen nevű provincia területén lakó hegyvidéki illír 〈népcsoport〉’ ❖ A dalmát törzsek, ugyan több alkalommal az iga alól szabadulni törekedtek (Bató és Pines vezérlete mellett), de a legiók mindannyiszor leverték őket (1893 PallasLex. CD02) | 156. Delminiumot feldúlták [a rómaiak], mire a dalmát törzsek sorra meghódoltak (1912 RévaiNagyLex. C5701, 256).

1a. ’e népcsoportból v. tartományból, es. provinciából való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ egy dalmát cohors [= a légió tizede] (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a dalmát Bato (1904 ÓkoriLex. CD28) | a sírkő a dalmát nemzetiségű 80 éves Hilarus felszabadított rabszolga és a dák nemzetiségű 70 éves vele együtt ugyancsak felszabadított felesége Sassa számára készült (1960 Visky Károly CD52).

1b. ’e népcsoport által lakott, az ókori Dalmatiához tartozó 〈terület〉, ill. e területen folytatott, működő stb.’ ❖ A Caesar és Pompejus közötti polgárháború után Salona lett a dalmát conventus [= kerület] középpontjává (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | pannon-dalmát lázadás (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Augustus szervezte a dalmát provinciát (1893 PallasLex. CD02) | a Srebrenica melletti Domavia, az összes dalmát és pannon ezüstbányászatnak székhelye (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [480-ban] a nyugati trón utolsó követelőjét Iulius Nepost a dalmát parton meggyilkolták (1935 Hóman Bálint munkái CD42).

2. ’e római tartomány területén létrejött Dalmáciában élő(, eredetileg újlatin, később a népesség keveredése folytán délszláv nyelvet beszélő) 〈nép(esség)〉, ill. abból elszármazott 〈népcsoport〉’ ❖ ? Dalmát, Dolmát, Olaſz tót, Tengeri tót. Dalmata (1808 Sokféle C1536, 224) | A X. sz. folyamában merült fel azután az a kérdés, hogy az Adrián ki uralkodjék: Velence-e, Bizanc-e, a normannnok-e, v. a dalmát szlávok? (1893 PallasLex. CD02) | dalmát hegyi törzsek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Dalmácia a 12. század elején] labda módjára hol Velence, hol Magyarország érdekszférája felé repült, mert maga a dalmát nép sem volt teljesen tisztában, hogy melyik államnak barátsága jelent reá nézve kisebb vagy nagyobb veszélyt, illetve előnyt (1929 Bánlaky József CD16) | az olasz, valamint a dalmát és az isztriai regionális kisebbségek (2000 Figyelő CD2601).

2a. ’e népességből v. népcsoportból való 〈származás, eredet〉, ill. ilyen származású (délszláv nyelvű) 〈személy, csoport〉’ ❖ a chinai vizeken jelentkezett két első austriai hajót: „Arionét” és „Robeztet” dalmát kapitányok kormányozták (1846 Hetilap CD61) | a dalmát származású Martinuzzi (Utyeszenich) (1869 Nyáry Albert¹ CD57) | Gara nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ban, (1910) 4087 német, dalmát, bunyevác és magyar lak. (1913 RévaiNagyLex. C5704, 346) | [Vojnovich József] előkelő dalmát család sarja (1969 MagyarÉletrajziLex. C6370, 1012).

2b. ’ilyen nép által v. Dalmáciában létrehozott, készített, művelt, folytatott, ill. e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Dalmáciában szokásos’ ❖ A dalmatiai események fölvilágitására szolgáljanak a következő adatok egy dalmát lap szerint (1850 Kolozsvári Lap 8645001, 66) | a tengerparti olasz szabású városokból jött át honunkba a kiváltságos városi municipalitás vágya, mit a korábbi dalmát és későbbi magyar városi privilegiumoknak több pontban összehangzó typusa bizonyít (1872 Botka Tivadar CD57) | dalmát és montenegrói népszokások (1895 PallasLex. CD02) | az annyira heterogén horvát, dalmát és magyar népléleknek (1929 Bánlaky József CD16) | [a budai borok] vetekednek a legjobb talján, dalmát és fruskagorai borokkal (1965 Jankovich Ferenc 9275030, 231).

2c. ’ilyen néppel v. Dalmáciában megeső, történő, ill. ilyen nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ A csorbákat, miket Csák Máté harcai ejtének [Zách Bódog] kardján, kifenték a dalmát villongásokban szerzett diadalok (1860 Jókai Mór CD18) | Térképvázlat az 1869. évi dalmát fölkeléshez (1942 Bánlaky József CD16) | A II. világháborút követőleg nagyszámú jugoszláv (horvát, dalmát) bevándorlás célpontja lett [Punta Arenas] (1995 Természet Világa CD50).

2d. ’a dalmáciai tengerparton és szigetein beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó kihalt 〈nyelv〉’ ❖ Délkelet-Európában a dalmát nyelve(ke)n kívül két latin mag alakult ki, az egyik Dacia Traiana provinciában, a másik pedig a Balkán-félsziget középső részén (1990 Schütz István 2004011, 467) | dalmát nyelv: az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó kihalt nyelv, amelyet a dalmát tengerparton (Rijeka és Kotor között) a 15. sz.-ig, Krk sz.-én a 19. sz. végéig beszéltek. Az utolsó, dalmát nyelven beszélő embertől M. Bartoli olasz nyelvésznek sikerült szöveget gyűjtenie (1998 MagyarNagyLex. C5819, 282).

2e. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Ratina fia, János comes okleveleit nem latinul, hanem dalmátul, az ott használatos neolatin élőnyelven állította ki Sabacius zárai jegyző (1999 Szabados György CD58).

2f. ’Dalmáciában, ill. onnan elszármazott csoportok által beszélt horvát 〈nyelv(változat)〉, ill. ehhez tartozó, erre jellemző 〈elem, sajátosság〉 v. ilyen nyelvű 〈mű, irodalom stb.〉’ ❖ Koross Mihály [bátyai pap] már 20 év óta fáradoz, hogy dalmát ajku hivei közt nyelvünket terjeszsze (1841 Pesti Hírlap CD61) | Bukovinát, a Morvákat, Dalmatiát (a mi Dalmatiánkat) mai napig is németűl kormányozzák, és soha még egy cseh, egy lengyel, egy dalmát rendeletet ki nem adtak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Verantius Faustus Velenczében 1595-ben kiadott ötnyelvű (latin, olasz, német, dalmát és magyar) szótárának újabb kiadása (1870 Szabó Károly CD57) | a dalmát tájszólások közt a spalatóit illeti meg az elsőség (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a régi dalmát és az uj horvát-szerb irodalom (1893 PallasLex. CD02) | Nyelvtörő dalmát szigetnevek (1938 Schöpflin Gyula CD10).

2g. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ az én barátom, Babiagorai Riparievich Metell, raguzai knéz; nem tud, csak dalmátul (1882 Jókai Mór CD18) | A bég előbb törökül, majd az anyanyelvén, „dalmátul”, azaz horvátul biztosította a jóindulatáról a misszionáriusokat (2000 Tóth István György CD58).

2h. ’ilyen népesség által lakott v. Dalmáciához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ [ha] alkalmas kereskedési törvényeket hoztak volna: Fiume és néhány dalmát partváros jelenleg világvásári piacz lenne (1841 Pesti Hírlap CD61) | Risánoban, a dalmat partokon is láttak egy tengeri kigyót (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Velencze mindenképen azon volt, hogy dalmát birtokait a magyar királylyal kötendő béke által magának biztosítsa (1892 Pór Antal CD55) | dalmát szigetek (1952 Horthy Miklós 1067002, 105) | a szerb, az orosz, a dalmát és a montenegrói fronton (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

2i. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is) ’e területen honos, ill. onnan származó 〈állat v. növény〉’ ❖ pettyes és más színű dalmát kutyák (1904 Ady Endre CD0801) | Apus paliidus […] dalmát sarlósfecske (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 95) | [az őrző-védő] célra alkalmas csoportba tartozik egyebek között […] a bulldog, a dalmát eb, a hovawart (1992 Szinák János–Veress István CD59) | dalmát csenkesz (Festuca dalmatica var. pannonica) (1997 Magyarország földje CD05).

2j. (tulajdonnév részeként is) ’ilyen nép által szervezett, ill. Dalmácia területén működő 〈állam v. közigazgatási egység〉’ ❖ A’ horvát, dalmát és slavon tartományok (1843 Pesti Hírlap CD61) | horvát-szlavón-dalmát bánság (1934 Szekfű Gyula CD42) | 1805 és 1809 között a tartomány felváltva hol Ausztriához, hol Franciaországhoz tartozott, majd 1816-ban Dalmát királyság címén az osztrák örökös tartományok közé sorolták (1942 Bánlaky József CD16) | novemberben pedig három dalmát megyébe szervezik üzletemberek látogatását (2000 Magyar Hírlap CD09).

2k. ’ezen állam v. ilyen nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ horvát, dalmát és slavoniai törvényhatóságok’ (1844 Pesti Hírlap CD61) | [I. Lajos királynak] az lehetett szándéka, hogy seregét velenczei vagy dalmát hajókon átszállíttatja az Adrián (1892 Pór Antal CD55) | dalmát tartománygyülés (1893 PallasLex. CD02) | [a zászlón] a magyar, dalmát és cseh címeren kívül az osztrák és a Hunyadi-ház címere is látható volt (1937 Bánlaky József CD16) | Tallóci 1435-ben szlavón, 1436-ban horvát és dalmát bán lett (1994 Engel Pál CD58).

2l. ’ilyen népre, annak vmely közösségére, tagjaira vonatk., azzal kapcs., ill. azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ [Bratich] a dalmát ügyekben igen ismeretes és járatos (1848 Pulszky Ferenc CD32) | [a bosnyák bán] Velenczének a múltban jó szolgálatot tett, s a dalmát kérdésben ezután is tehetett (1892 Pór Antal CD55) | Az Oroszországban szenvedett kudarc Kálmánt külpolitikai tekintetben elővigyázóvá és felette meggondolttá tette. Ez a vonás vonul végig ezután horvát és dalmát politikáján is (1929 Bánlaky József CD16).

II. fn 3A1

1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’az i. e. 1. évezred közepétől a Balkán-félsziget északnyugati részén, az Adria mellékén, a róla elnevezett Dalmatia, később az ilyen nevű provincia területén lakó hegyvidéki illír népcsoport’ ❖ Mivel a nép most ép a pannonok S dalmátok ellen harczba’ van; s mivel A Galliában lévő legiók Gyöngék a harczra a brit lázadókkal: E vállalatra serkentsük fel a Nemességet (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | [Gabinius] a fölkelő dalmátok és Pompeius-pártiak elől kénytelen volt Szalonába zárkózni s itt nemsokára, 47 elején meghalt (1894 PallasLex. CD02).

2. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’e római tartomány területén létrejött Dalmáciában élő(, eredetileg újlatin, később a népesség keveredése folytán délszláv nyelvet beszélő) nép, ill. e népességből elszármazott népcsoport’ ❖ [A zászlón] ott lebeg Csehország büszke oroszlánja, Jóllehet mérgében a nyelvét is hányja; Koronás fő három, mellyel bír a dalmát (1855 Arany János 8014070, 242) | A stokavac tájszólást, mely egyszersmind irodalmi nyelv is, beszélik a többi horvátok, továbbá a bosnyákok s részben a dalmátok is (1927 TolnaiÚjLex. C5724, 53) | A fejezetben a török elől a Dunántúlra és a Duna-Tisza közére menekülő, a történettudomány és a néprajz által horvátnak tekintett római katolikus vallású népcsoportokról, a nyugat-dunántúli horvátokról és a Délkelet-Dunántúlon és a Bácskában élő sokácokról, bunyevácokról, dalmátokról is olvasunk (1994 Radó Bálint CD58).

2a. ’e népességhez v. népcsoporthoz tartozó, ill. abból származó személy, kül. férfi’ ❖ Galatában keletiek és frankok, arab és olasz, szerecsen és dalmát […] a legkülönbfélébb, legfestőibb, legtarkább öltözetben tolong (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 112) | [A 18. század elején] Szegeden annyi a katolikus dalmát, hogy a kedvükért a piaristák a belvárosi templomban szerbül prédikálnak (1931 Pintér Jenő CD44) | a csont-bőr dalmátokhoz (1936 Illyés Gyula 9274057, 153) | Róma legtöbbször olaszokat, máskor dalmátokat és bosnyákokat küldött Moldvába, akik nem beszéltek magyarul (1990 Tóth István György CD17).

2b. (Nyelvt) ’a dalmáciai tengerparton és szigetein beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád újlatin ágához tartozó kihalt nyelv’ ❖ A [római] birodalom fölbomlása után az egyes tartományok fölszabadultak, nyelvileg is külön-külön irányba fejlődtek, s így hova-tova kialakultak az új-latin vagy román nyelvek: az olasz, a spanyol, a katalán, a portugál, a provanszal, a francia, az Alpesek északi lejtőin, főleg a Graubünden havasai közt beszélt rätoromán vagy ladin, a dalmát és az oláh (1937 Zsirai Miklós 9805001, 13).

2c. (Nyelvt) ’Dalmáciában beszélt horvát nyelv(változat)’ ❖ A keleti és dél-szlávsághoz tartozik az orosz (a kis-orosz dialektussal), rutén, fehér-orosz, bolgár, szerb, horvát, dalmát és szlovén (1894 PallasLex. CD02).

Vö. CzF. ~, dalmátul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz. dalmát · dalmata