defenzió fn 1A

1. (/Tört)(katonai) támadással szembeni elhárító tevékenység, védekezés, ill. támadás esetén nyújtott (fegyveres) segítség, védelem’ ❖ a defenzióban veszteglő [olasz] irredentizmus kezd megint agresszióba átlépni (1913 Blaskovich Sándor CD10) | A magyarországi császári csapatok számát nem növelték, s Leslie, majd Caprara tavaszonkint ezernél alig több emberrel kezdték meg a kurucok elleni defenziót (1929 Szekfű Gyula CD42) | A defensiót Szent Péter kedvéért követeli a pápa a frank királytól s a frank király Szt. Péter iránti ragaszkodásból védelmébe veszi a pápát (1936 Váczy Péter CD42) | [a honvédsereg tisztjei] a védekezésre rákényszerültek ugyan, de a támadó defenziónak nem voltak barátai, mert szemükben az már letérést jelentett a törvényesség talajáról (1960 Valóság C7070, 97).

2. (rég, ritk) ’〈kül. bíróság előtt:〉 váddal szemben felhozott ellenérv(ek összessége)’ ❖ megvizsgáltatott mind a pretendensnek alegatiója [= a felperes állítása], mind pedig a pásztoroknak defensiója (1783 A rendtartó székely falu 7154051, 215) | „[…] Mi magunk sem tartjuk helyesnek és ekkép helybenhagyandónak ezen most divatból lökött aberratiot, mit tétova nélkül megvallunk, – de azért nem lehetünk vakok azon számtalan indokok iránt, melyek azt a „megbocsátható” tévedések sorába emelik, – mert midőn nehányak, noha nem igen, de mégis egy kissé szenvedtek, addig más részről mily szép mennyország nyilt meg sokaknak számára. […]” Ily formán kong a paripázási csekély és ekkép könynyen menthető aberrationak defensioja! (1857 Széchenyi István CD1501).

2a. (ritk, vál) ’vkit az ellene felhozott vádakkal szemben retorikai, ill. bölcseleti érvekkel védelmező irodalmi mű, ill. ez mint műfaj, védőbeszéd v. védőirat’ ❖ Az első négy [ének], mely még Esztergomban készült, retorikus költői defensio (védőirat), [Taurinus István] pártfogójának, Bakócz Tamásnak védelmére (1964 Gerézdi Rabán CD53) | A parasztháború genezisének elmondása és eseményei e defensio érdekében vannak felsorakoztatva (1964 Gerézdi Rabán CD53).

3. (rég, Isk) ’〈a középkori és kora újkori egyetemeken:〉(vita formájában megrendezett) szóbeli vizsga, amelyen a jelölt vmely tudományos tézist az opponensi véleményekkel szemben nyilvánosan megvéd’ ❖ A szegedi iskolában a nyilvános vitatkozásra (az úgynevezett defensióra) ezelőtt sokszor a tanulók honi nyelvünket használták (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a’ 2-od évi jogászok tanitói sükerrel futák le ez évi pályájokat; mert tanitványaik egy részétől – kiket a’ honi törvényből tartott „defensio”-n hallani szerencsém volt – következtetést vonva, azt kell hinnem: mikép az egész oskolai iuság törvénybeli jártassággal tért szülőihez (1841 Pesti Hírlap CD61) | az egyetemen a Mária Terézia idejében már szokásban volt „tudori vitatkozások”, az ún. defenziók rendszerét újból életbe léptették (1956 Darvas István CD52).

Vö. SzT.

defenzió főnév 1A
1. (/Tört)
(katonai) támadással szembeni elhárító tevékenység, védekezés, ill. támadás esetén nyújtott (fegyveres) segítség, védelem
a defenzióban veszteglő [olasz] irredentizmus kezd megint agresszióba átlépni
(1913 Blaskovich Sándor)
A magyarországi császári csapatok számát nem növelték, s Leslie, majd Caprara tavaszonkint ezernél alig több emberrel kezdték meg a kurucok elleni defenziót
(1929 Szekfű Gyula)
A defensiót Szent Péter kedvéért követeli a pápa a frank királytól s a frank király Szt.Szent Péter iránti ragaszkodásból védelmébe veszi a pápát
(1936 Váczy Péter)
[a honvédsereg tisztjei] a védekezésre rákényszerültek ugyan, de a támadó defenziónak nem voltak barátai, mert szemükben az már letérést jelentett a törvényesség talajáról
(1960 Valóság)
2. (rég, ritk)
〈kül. bíróság előtt:〉 váddal szemben felhozott ellenérv(ek összessége)
megvizsgáltatott mind a pretendensnek alegatiója [= a felperes állítása], mind pedig a pásztoroknak defensiója
(1783 A rendtartó székely falu)
[…] Mi magunk sem tartjuk helyesnek és ekkép helybenhagyandónak ezen most divatból lökött aberratiot, mit tétova nélkül megvallunk, – de azért nem lehetünk vakok azon számtalan indokok iránt, melyek azt a „megbocsátható” tévedések sorába emelik, – mert midőn nehányak, noha nem igen, de mégis egy kissé szenvedtek, addig más részről mily szép mennyország nyilt meg sokaknak számára. […]” Ily formán kong a paripázási csekély és ekkép könynyen menthető aberrationak defensioja!
(1857 Széchenyi István)
2a. (ritk, vál)
vkit az ellene felhozott vádakkal szemben retorikai, ill. bölcseleti érvekkel védelmező irodalmi mű, ill. ez mint műfaj, védőbeszéd v. védőirat
Az első négy [ének], mely még Esztergomban készült, retorikus költői defensio (védőirat), [Taurinus István] pártfogójának, Bakócz Tamásnak védelmére
(1964 Gerézdi Rabán)
A parasztháború genezisének elmondása és eseményei e defensio érdekében vannak felsorakoztatva
(1964 Gerézdi Rabán)
3. (rég, Isk)
〈a középkori és kora újkori egyetemeken:〉 (vita formájában megrendezett) szóbeli vizsga, amelyen a jelölt vmely tudományos tézist az opponensi véleményekkel szemben nyilvánosan megvéd
A szegedi iskolában a nyilvános vitatkozásra (az úgynevezett defensióra) ezelőtt sokszor a tanulók honi nyelvünket használták
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
a’ 2-od évi jogászok tanitói sükerrel futák le ez évi pályájokat; mert tanitványaik egy részétől – kiket a’ honi törvényből tartott „defensio”-n hallani szerencsém volt – következtetést vonva, azt kell hinnem: mikép az egész oskolai iuság törvénybeli jártassággal tért szülőihez
(1841 Pesti Hírlap)
az egyetemen a Mária Terézia idejében már szokásban volt „tudori vitatkozások”, az ún.úgynevezett defenziók rendszerét újból életbe léptették
(1956 Darvas István)
Vö. SzT.

Beállítások