égő mn-i ign, mn és fn 

I. mn-i ign → ég¹.

II. mn 11C1

1. ’perzselő, égetően forró’ ❖ [a barátság] ugy futkoz tengernek küszködő habjain, Mint szarvas Diktének égő homokjain (1778 Ányos Pál CD01) | a szamum égő lehelete (1889 Tábori Róbert 8459002, 59) | Égő sirokkó. Mérhetetlen por (1942 Ferdinandy Mihály ford.–Széchenyi CD1502) | [Nagy Károly légiós regényében van] mérhetetlenül sok verekedés, harcászat a Szuezi-csatorna környékén, égő homoksivatag, és persze humor (1994 Új Könyvek CD29).

2. (lángra emlékeztetően) élénk(piros) 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ E’ bársony ajkak’ szalagja még égőbb piros; virága még szamócza-illatúbb lesz (1846 Tóth Lőrinc C4297, 8) | egy nő égő rózsával a hajában (1908 Juhász Gyula¹ 9284129, 185) | egy napsütéses, szinte égően sárga színekkel pompás kép előtt megállott (1914 Móricz Zsigmond CD10) | [Vincent van Gogh] olyan égő szineket És fényeket látott, hogy Tizián Elbújhatott volna mellette (1932 Juhász Gyula¹ 9284719, 100) | Tulipánsor égőn virít (1943–1944 Lukács László 9407035, 194) | bár Krúdy szövege költői, de nem halvány színekkel, hanem égőekkel: vörössel, feketével, sárgával fest (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’heves, erős 〈érzelem, indulat〉’ ❖ meg sem csalhat égő reménségünk, Mert [József] jelenlététől gyullad vitézségünk (1778 Ányos Pál CD01) | ki az igaz, törvényes és istentől adott fejedelme iránt minél égőbb szeretettel és hűséggel viseltetik, annál készebb minden vagyonát, birtokát koczkára vetni (1858 Nagy Iván CD31) | iróasztalomhoz ültem s egy levélben öntöttem ki égő haragomat (1896 Gyulafehérvári Hírlap 8628001, 1) | égő kíváncsisággal néz körül (1924 Dienes Valéria CD10) | [az olvasó] a kellő helyen érezzen égő izgalmat vagy megdöbbenést (1988 Lányi András 1090002, 129).

4. (állítm-ként v. állítm részeként) (biz) ’szégyelleni való, megszégyenítő 〈dolog〉’ ❖ égő […] kellemetlen, kínos (1998 Kövecses Zoltán C6262, 72) | Nem teccenék, égő a frizkóm (2000 Magyar Hírlap CD09) | Képzeljük el, mennyire égő, ha tizenhat évesen nem tudunk megvajazni egy zsemlét (2001 Magyar Hírlap CD09).

III. fn 1C

1. ’világító v. melegítő készüléknek az a része, ahol az éghető anyag kilép, és a láng meggyújtható, ill. maga a készülék’ ❖ Világító láng hevítővé tehető, ha kellő mennyiségü levegő (oxigén) hozzájárulásával teljes égés eszközöltetik. Ez történik a forrasztócsőnél, a Bunsen-féle égőknél, melyek a lángtól elvonják világító képességét, de hőfokát emelik (1895 PallasLex. CD02) | megtanították a gyárosokat arra, hogy igenis lehet nagyobb fényhatásu égőt szerkeszteni (1896 PallasLex. CD02) | a félhomály részint onnan van, hogy a középső csillár égői nem gyújtatnak meg: az csak magas létráról eszközölhető akrobatai légtornászat útján (1900 Jókai Mór CD18) | kisebb méretűre kellett kicserélni az égőkben a kiáramló gáz mennyiségét megszabó fúvókákat, a tűzhelyek és főzők égőire pedig sűrűn elhelyezett, keskeny hasadékokkal ellátott sapkát kellett helyezni (1981 Baumann József CD52).

2. ’villanykörte, izzó, ill. az azt magában foglaló lámpa’ ❖ Lassan lépkedett a hall ajtaja felé, ott már oltogatták az égőket (1916 Gaál Mózes² CD10) | Egy 30 égőjű gyönyörű bronz csillár valódi kristály üvegekkel olcsón eladó (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 6) | Jób előrement, és egy benyíló járatban lámpát gyújtott. Az égő nem lehetett több hatvan wattosnál (1990 Lovass Zoltán 1097002, 197) | energiatakarékos égőt vásárol (1999 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: borszesz~, gáz~, gyertya~, karácsonyfa~, kör~, spiritusz~, villany~.

Sz: égős.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

égő melléknévi igenév, melléknév és főnév
I. melléknévi igenévég¹
II. melléknév 11C1
1.
perzselő, égetően forró
[a barátság] ugy futkoz tengernek küszködő habjain, Mint szarvas Diktének égő homokjain
(1778 Ányos Pál)
a szamum égő lehelete
(1889 Tábori Róbert)
Égő sirokkó. Mérhetetlen por
(1942 Ferdinandy Mihály ford.Széchenyi)
[Nagy Károly légiós regényében van] mérhetetlenül sok verekedés, harcászat a Szuezi-csatorna környékén, égő homoksivatag, és persze humor
(1994 Új Könyvek)
2.
(lángra emlékeztetően) élénk(piros) 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉
E’ bársony ajkak’ szalagja még égőbb piros; virága még szamócza-illatúbb lesz
(1846 Tóth Lőrinc)
egy nő égő rózsával a hajában
(1908 Juhász Gyula¹)
egy napsütéses, szinte égően sárga színekkel pompás kép előtt megállott
(1914 Móricz Zsigmond)
[Vincent van Gogh] olyan égő szineket És fényeket látott, hogy Tizián Elbújhatott volna mellette
(1932 Juhász Gyula¹)
Tulipánsor égőn virít
(1943–1944 Lukács László)
bár Krúdy szövege költői, de nem halvány színekkel, hanem égőekkel: vörössel, feketével, sárgával fest
(1999 Magyar Hírlap)
3.
heves, erős 〈érzelem, indulat〉
meg sem csalhat égő reménségünk, Mert [József] jelenlététől gyullad vitézségünk
(1778 Ányos Pál)
ki az igaz, törvényes és istentől adott fejedelme iránt minél égőbb szeretettel és hűséggel viseltetik, annál készebb minden vagyonát, birtokát koczkára vetni
(1858 Nagy Iván)
iróasztalomhoz ültem s egy levélben öntöttem ki égő haragomat
(1896 Gyulafehérvári Hírlap)
égő kíváncsisággal néz körül
(1924 Dienes Valéria)
[az olvasó] a kellő helyen érezzen égő izgalmat vagy megdöbbenést
(1988 Lányi András)
4. (állítm-ként v. állítm részeként) (biz)
szégyelleni való, megszégyenítő 〈dolog〉
égő […] kellemetlen, kínos
(1998 Kövecses Zoltán)
Nem teccenék, égő a frizkóm
(2000 Magyar Hírlap)
Képzeljük el, mennyire égő, ha tizenhat évesen nem tudunk megvajazni egy zsemlét
(2001 Magyar Hírlap)
III. főnév 1C
1.
világító v. melegítő készüléknek az a része, ahol az éghető anyag kilép, és a láng meggyújtható, ill. maga a készülék
Világító láng hevítővé tehető, ha kellő mennyiségü levegő (oxigén) hozzájárulásával teljes égés eszközöltetik. Ez történik a forrasztócsőnél, a Bunsen-féle égőknél, melyek a lángtól elvonják világító képességét, de hőfokát emelik
(1895 PallasLex.)
megtanították a gyárosokat arra, hogy igenis lehet nagyobb fényhatásu égőt szerkeszteni
(1896 PallasLex.)
a félhomály részint onnan van, hogy a középső csillár égői nem gyújtatnak meg: az csak magas létráról eszközölhető akrobatai légtornászat útján
(1900 Jókai Mór)
kisebb méretűre kellett kicserélni az égőkben a kiáramló gáz mennyiségét megszabó fúvókákat, a tűzhelyek és főzők égőire pedig sűrűn elhelyezett, keskeny hasadékokkal ellátott sapkát kellett helyezni
(1981 Baumann József)
2.
villanykörte, izzó, ill. az azt magában foglaló lámpa
Lassan lépkedett a hall ajtaja felé, ott már oltogatták az égőket
(1916 Gaál Mózes²)
Egy 30 égőjű gyönyörű bronz csillár valódi kristály üvegekkel olcsón eladó
(1941 Nemzeti Figyelő)
Jób előrement, és egy benyíló járatban lámpát gyújtott. Az égő nem lehetett több hatvan wattosnál
(1990 Lovass Zoltán)
energiatakarékos égőt vásárol
(1999 Országgyűlési Napló)
Sz: égős
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások