egres¹ fn 4Bagress (rég v. nyj) , egrös (nyj)

1. (Növ is) ’főként az északi mérsékelt égöv alatt honos, apró és jellegtelen virágú, rendsz. dúsan elágazó tüskés cserje, amelynek serteszőrös, rendsz. 3 v. 5 karéjú levelei viszonylag kis méretűek, kül. az ún. kerti egres fajba (Ribes uva-crispa) tartozó, Magyarországon elsősorban termesztett kertészeti növényként ismert, akár másfél méteresre megnövő, szélesen elterülő, zöldes fürtvirágzatú lombhullató növény’ ❖ Tsipke bokor az egressel Nagy nehezen tántzra kél: Távúl járnak két lépéssel, Egyik a’ másiktól fél (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 36) | Az egrest különféle alakban nevelhetjük. Leggyakoribb alakja a közönséges bokor és ujabban a koronás fácska, melyen szebb és nagyobb gyümölcs terem, mint az előbbin (1893 PallasLex. CD02) | Egres (növ.), piszke, néhol pöszméte, köszméte, csipkeszőllő (agras v. agress), 60–120 cm. magas cserje, többnyire hármas tagú szúrós tövisekkel a csoportos levelek alatt (1912 RévaiNagyLex. C5702, 176) | [Nagyivánban] a háznál, a kertekben még a két világháború között is alig volt gyümölcsfa, egy-két eperfa, szilvafa, néhány bokor egres (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’〈az ilyen cserjék fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ egres Ribes (1986 Növényneveink C5237, 57) | kaliforniai egres R. [= Ribes] lobbii (1998 Növényneveink C6120, 78).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti egres (Ribes uva-crispa) elnevezéseként〉’ ❖ Ribes: Groularia. Hung. Egres; Szörös egres; Köſzméte (1780 Benkő József C0290, 343) | egres […] R. [= Ribes] uva-crispa (kerti egres) (1998 Növényneveink C6120, 78).

2. ’〈vmely étel alapanyagaként is:〉 az ilyen cserjék vmelyikének, kül. az ún. kerti egresnek gömbölyű v. hosszúkás, rendsz. finoman szőrözött, zöldes v. sárgás, es. pirosas, savanykás ízű bogyója’ ❖ ſavanyú gyümltſket egyen, úgy mint tſeresnyét, megyet, egreſt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 255) | [az ún. vörös áfonya] nyersen nem igen kellemes étel. Éretlen egreshez hasonló (1833–1834 Teleki László² 8473005, 166) | Az éretlen szőlőből főzött levesek, mártások stb. helyére lépett az egres a régi magyar konyhában (1999 Magyar néprajz CD47).

3. (nyj) ’kifejletlen szőlőfürt, ill. (apró,) savanyú szőlőszem’ ❖ Bé szüretelte a’ szllk idétlen egreseit (1794 Mátyási József C3062, 6) | Ha éretlen szőlőt, vagy is egrest kaphatsz, és a fris pecsétet vele kidörgölöd, az azonnal kimegy (1826 Fáy András¹ 8139010, 36) | le van tarolva a szőlő, nincs azon még egres se (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312015, 223) | Szüret után a szőlőben akárki böngészhet, azaz összegyűjtheti az elmaradt fürtöket, vagy a második virágzásból származó, a tőke felső részén található, szüretkor még éretlen, egrös néven emlegetett termést (1974 Börcsök Vince C7107, 488).

J: köszméte, piszke, pöszméte.

UB: -mártás.

ÖU: vad~.

ÖE: ~bokor, ~fa, ~szósz, ~szőlő.

Vö. CzF. egres¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egres¹ főnév 4B
agress 4B (rég v. nyj)
egrös 4C (nyj)
1. (Növ is)
főként az északi mérsékelt égöv alatt honos, apró és jellegtelen virágú, rendsz. dúsan elágazó tüskés cserje, amelynek serteszőrös, rendsz. 3 v. 5 karéjú levelei viszonylag kis méretűek, kül. az ún. kerti egres fajba (Ribes uva-crispa) tartozó, Magyarországon elsősorban termesztett kertészeti növényként ismert, akár másfél méteresre megnövő, szélesen elterülő, zöldes fürtvirágzatú lombhullató növény
Tsipke bokor az egressel Nagy nehezen tántzra kél: Távúl járnak két lépéssel, Egyik a’ másiktól fél
(1779 e. Faludi Ferenc)
Az egrest különféle alakban nevelhetjük. Leggyakoribb alakja a közönséges bokor és ujabban a koronás fácska, melyen szebb és nagyobb gyümölcs terem, mint az előbbin
(1893 PallasLex.)
Egres (növ.növény), piszke, néhol pöszméte, köszméte, csipkeszőllő (agras v.vagy agress), 60–120 cm.centiméter magas cserje, többnyire hármas tagú szúrós tövisekkel a csoportos levelek alatt
(1912 RévaiNagyLex.)
[Nagyivánban] a háznál, a kertekben még a két világháború között is alig volt gyümölcsfa, egy-két eperfa, szilvafa, néhány bokor egres
(2000 Füvessy Anikó–Vadász István)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
〈az ilyen cserjék fajait magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
egres Ribes
(1986 Növényneveink)
kaliforniai egres R. [= Ribes] lobbii
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (Növ)
〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti egres (Ribes uva-crispa) elnevezéseként〉
Ribes: Groularia. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Egres; Szörös egres; Köſzméte
(1780 Benkő József)
egres […] R. [= Ribes] uva-crispa (kerti egres)
(1998 Növényneveink)
2.
〈vmely étel alapanyagaként is:〉 az ilyen cserjék vmelyikének, kül. az ún. kerti egresnek gömbölyű v. hosszúkás, rendsz. finoman szőrözött, zöldes v. sárgás, es. pirosas, savanykás ízű bogyója
ſavanyú gyümltſket egyen, úgy mint tſeresnyét, megyet, egreſt
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az ún. vörös áfonya] nyersen nem igen kellemes étel. Éretlen egreshez hasonló
(1833–1834 Teleki László²)
Az éretlen szőlőből főzött levesek, mártások stb.s a többi helyére lépett az egres a régi magyar konyhában
(1999 Magyar néprajz)
3. (nyj)
kifejletlen szőlőfürt, ill. (apró,) savanyú szőlőszem
Bé szüretelte a’ szllk idétlen egreseit
(1794 Mátyási József)
Ha éretlen szőlőt, vagy is egrest kaphatsz, és a fris pecsétet vele kidörgölöd, az azonnal kimegy
(1826 Fáy András¹)
le van tarolva a szőlő, nincs azon még egres se
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Szüret után a szőlőben akárki böngészhet, azaz összegyűjtheti az elmaradt fürtöket, vagy a második virágzásból származó, a tőke felső részén található, szüretkor még éretlen, egrös néven emlegetett termést
(1974 Börcsök Vince)
UB: -mártás
ÖU: vadegres
ÖE: egresbokor, egresfa, egresszósz, egresszőlő
Vö. CzF. egres¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások