egyes mn és fn 

I. mn 15B1

1. (rég, Mat is) ’〈többjegyű számokra vonatkoztatva:〉 vmely tízes számrendszerben kifejezett szám legkisebb helyértékű egységét jelölő 〈számjegy〉’ ❖ A’ rendek, úgy helyhezteſſenek, hogy az egyes ſzámok az egyeſek, a’ tizes a’ tizeſek, a’ ſzázas ſzámok a’ ſzázaſok ’s a’ t. alatt legyenek, ez-utánn az öſzve adandó ſzám alá vonattatik egy fekvö húzás (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 6) | Az egyes ſzámot ne ird a’ tizes alá (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 246).

2. (összetett szn utótagjában is) ’az a 〈számjegy mint jel〉, amely (vmely helyértékből) az egyet jelöli’ ❖ 1. A’ Közönséges (avagy Arabiaj) ’Szám-jelek avagy Szám-betük. a. A’ Közönséges Szám-betük ezek. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. b. Egyes ſzám-betü (I) (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | Negyvenegyes évszám van Kossuth Lajos ez első képére írva (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | a Kálvin tér egyes számú háza előtt (1909 Budapesti Hírlap jan. 5. C4697, 13) | E bejegyzés szövegében a 16 000 számnál javítás látszik. Mintha a tízezret jelző „1-es számot keresztülhúzták volna s aztán megint visszajavították (1959 Csenár János CD52) | I-es Számú Gyermekklinika (1998 Magyar Hírlap CD09) | [a] magyar millennium alkalmából kibocsátott 2000 forintos bankjegy egyes sorszámú példányát (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (összetett szn utótagjában is) ’〈felsorolásban, ábrán stb. sorszámnévi jelentéssel is:〉(legkisebb helyértékében) ezzel a számjeggyel jelölt, gyakr. sorrendileg első 〈dolog〉’ ❖ Rozslisztből jóval kevesebb típus kerül forgalomba (0-, I-, II-, III-, IV-es takarmányliszt) (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 117) | a Hotel Esthella kétszáztizenegyes szobájában az asztal kiváló, a jégszekrényben találsz innivalót (1989 Konrád György 9351006, 354) | megkerestem a Dohány utcát, a második emelet egyes ajtót, és becsengettem (1989 Bólya Péter 1023008, 141) | a már sokat hivatkozott tizenkettőnullaegyes vagy ezerkétszázegyes ajánlás (1995 Országgyűlési Napló CD62) | a legnézettebb egyes csatornán (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. (összetett jelek utótagjában is) ’〈vmilyen mérhető tulajdonság(ú dolog) legalacsonyabb v. legmagasabb fokának, szintjének stb. jelölésére v. jelölésében〉’ ❖ NB I-es férficsapat (1948 Szabad Nép márc. 6. C4871, 2) | Vadkan Valdemár ekkor már négyes sebességgel haladt, ami annyit jelent, hogy négyszer annyira lihegett, mint egyes sebességben (1973 Lázár Ervin 9388006, 127) | ott kellett maradni utolsó óra után és megíratták a dolgozatot, ami egyes lett (1997 Magyar Hírlap CD09) | A magyar állam forintkötvényeire a világ vezető hitelminősítője, a Moody’s által adott „A1-es osztályzat elemzők szerint indokolt (1998 Magyar Hírlap CD09).

2c. (összetett szn utótagjában) ’〈vmely év sorszámának jelölésében, ill. számmal kifejezett időponttal v. évszámmal azonosított esemény, dolog jelzőjében〉’ ❖ A kilencvenhármas respublika harcias volt s igénybevette a haza minden energiáját; a hetvenegyes respublika munkásköztársaság, s célja, hogy a békességet megtermékenyitse (1932 e. Németh Andor 9480002, 104) | Megkérdem a pénztárosnőt, hogy a tíz ötvenegyes gyorsvonat, amit a menetrendi táblázaton látok, létezik-e (1993 Kertész Imre² CD41) | László az 1091es esztendővel kezdődően szakított a más országok ügyébe be nem avatkozás külpolitikai irányvonalával (1998 Homonnai Sarolta CD17).

3. (rég) ’egy(etlen), egyedüli(, a megnevezett funkcióban, ill. a szövegkörnyezetből ismert helyzetben egyedül létező v. levő)’ ❖ Az el-múlt Bjt el-hóbann ezen tájékonn annyi hó eſett, hogy azzal mindenek bé-lévén fedezve, ſok farkaſok a helységekbenn kénteleníttettek eledeleket keresni. Mire való nézve nem igen bátorságos vólt az útazás egygyes embernek (1783 Magyar Hírmondó 7444036, 161) | a’ Pápának, ama minden R. Catholicus, és Apoſtoli Királyok’ Monárchájának, egyes uralkodójának (1790 Mérőserpenyő ford. 7361003, 9) | [Auson] elhitette magával, hogy az egész Sinai Hajós-Seregnek ellent állhat eggyes Hajójával (1798 Sokféle C1529, 247) | az egyes Syllabájú ſzókban (1806 Teleki László¹ 8472007, 200) | az és helyett szolgáló egyes ’s betűt (1815 Pálóczi Horváth Ádám 7257026, XXII) | Egyes gyermek ő is, mint Sándor (1902 Pesti Hírlap júl. 2. C5650, 14).

3a. (rég, ritk) ’társ nélküli 〈élet〉, ill. ilyen életet élő 〈személy〉’ ❖  az egyes életet el akarja hagyni (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 12) | Kegyelmed egyes öreg ember, gyámolításra van szüksége (1862 Baksay Sándor C0734, 193).

3b. (Sp is) ’olyan 〈verseny(szám), mérkőzés〉, amelyben a versenyzők egyénileg, nem párban v. csapatban indulnak, játszanak, ill. ilyen számban induló, játszó 〈versenyző〉’ ❖ Ma 15 órától vegyespáros, majd férfi- és női egyes mérkőzések kerülnek sorra (1963 Népszabadság febr. 2. C1500, 12) | A legnagyobb salakpályás versenyen, a francia nemzetközi bajnokságon az idén az orosz csapat két egyes játékosa már megviccelte az amerikaiakat (1995 Magyar Hírlap CD09) | Arról még nincs döntés, hogy mi lesz a két kajak egyes szám válogatójával, még az is elképzelhető, hogy azt későbbre halasztják (1996 Magyar Hírlap CD09) | Ma kezdődik az egyes és a páros [tenisz-]világbajnokság Münchenben (2001 Magyar Hírlap CD09).

3c. (rég) ’egy személy használatára, ill. befogadására alkalmas 〈helyiség〉’ ❖ Bevitték a grófot az egyes tömlöczbe (1885 e. Tóth Endre¹ C4274, 20) | [az] eggyes szoba a fejedelem-asszony szobája (1907 Gárdonyi Géza C1842, 43).

3d. (gyakr. a kettőssel szemben) (/ritk) ’egyetlen elemből, sorból stb. álló, egyszerű, ill. egyetlen alkalommal végbemenő, történő, egyszeres’ ❖ A’ Szó egyes, mikor tsak egyet mondunk; foglalt, mikor hozzá többet ragasztunk; p. o. láb, egyes Szó; láb-ikra foglalt Szó (1780 Révai Miklós 7283016, 27) | a’ kettös szülés az egygyes szülésre ugy vagyon […] mint 1:70 (1789 Rácz Sámuel C3562, 189) | Ezenkivül a’ tervezett vasutakra szükséges földtért, melly egyes pályára 14, kettősre 20 láb széles, rendelje ki a’ status […] kárpótlás nélkül (1842 Pesti Hírlap CD61) | hogy csak egy egyes kattogást hallani, mintha az alattomos, nyomorék hang fél lábon ugrálna felém. Ez azt jelentené, hogy tényleg reggel van!… De olykor az egyes kattogás után egyáltalán nem gyullad ki a villany, de égve marad a kettős után! (1968 Déry Tibor 9107013, 435).

3e. (rég) ’tagolatlan, egy egységet alkotó, egyben levő’ ❖ Az aſztal egéſzen egygyes ſima dió fábúl vala (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 94) | A’ dohány levél öſzve tekertetett V módra az egygyes vég meg-gyújtatott; a’ ketts vég az órrok ketts lyukába ért (1783 Molnár János 7445001, 10) | Némelly állatoknak a’ fejeken üres, és egyes szarvaik vannak, mint az ökröknek […]. Másoknak ágasbogas szarvaik vagynak, mint a’ szarvasoknak (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 402) | Sok Férgek, kivált az úgy nevezett Ázalék, vagy nedvesség Férgek között, olly eggyes Test állásúk, hogy tellyességgel semmi tagot bennek megkülönböztetni nem lehet (1799 Főldi János 7112017, 371) | Mig a két Magyarhon egyes volt, dicsőségről dicsőségre ébredénk (1860 Kőváry László C2803, 139).

3f. (Nyelvt) ’〈gyakr. a többessel v. a kettőssel szemben:〉 az a 〈nyelvtani szám〉, amely vminek, vkinek egy dologként való nyelvi feldolgozását jelöli’ ❖ Ha az igéknek jelent módban mostani idi egyes harmadik személyek d betvel végzdik, az a’ parantsoló módban egyes második személyben kettztettetni fog (1780 Révai Miklós 7283016, 12) | többesraggal van ellátva az izdan vagy jezdan szó, melynek különben egyes száma is, izid, istent jelent (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 307) | Miért áll egyes számú ige többes számú alannyal (1977 Scholz László ford.–Borges 2016014, 372) | Az ’egyes szám – kettős szám – többes szám’ rendszerével kapcsolatban az az univerzális megfigyelés fogalmazódott meg, amely szerint nincs olyan nyelv, amelyben lenne kettős szám, de ne lenne többes szám (2006 Bakró-Nagy Marianne 3177004, 277).

3g. (egysz 3. sz-ű birt szjellel és -vel raggal, hsz-szerűen) ’egyenként, mindegyik(et) külön-külön véve (egymás után)’ ❖ Amint a megszorult fenevadak látták, hogy a tűz egyre szűkebb körbe szorítja őket, nem találták biztosnak a szigeten maradni, hanem elébb egyesével, azután falkánkint menekültek a vízárkon keresztül (1858 Jókai Mór CD18) | Vegyél hát. Ne egyesivel, hanem marokkal! Van elég (1913 Móricz Zsigmond C3230, 49) | A lucfenyő tűi az ágakon egyesével körül-körül állnak (1985 Balázs János² 1009001, 219) | [A rizslisztből készített tésztalapot] használat előtt egyesével meleg vízbe kell áztatni, ettől úgy felpuhul, hogy hajtogathatóvá, tölthetővé és tekerhetővé válik (2009 Mautner Zsófia 3232001, 171).

4. (hat ne-s szó v. birtokszó jelzőjeként) ’önállóan létező, ill. külön, önmagában tekintett, egyedi’ ❖ mind az egyes ember s mind a nemzetek (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066008, 468) | A nominalisták vagy konceptualisták […] azt állították, hogy reálisan csak az egyes, konkrét dolgok léteznek, az általános fogalmak csak gondolkodásunk termékei (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 334) | Valamelyik négy-öt évvel ezelőtti nagy influenzajárvány után tiltották meg az egyes szál cigaretták kézzel való érintését, azaz a csomagok feltépését, a darabszám való árusítást (1980 Csurka István 9096009, 188) | egy irodalmi szöveg egésze nyilvánvalóan nem érthető meg anélkül, hogy előbb az egyes mondatokat meg ne értenénk (1997 Orthmayr Imre 2047001, 16) | a tudomány egészének és egyes ágainak (2010 Tóth József 3323001, 55).

4a. (ne n.-i fn-i szerkezetben) ’más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott 〈személy, dolog〉; bizonyos’ ❖ A továbbiakban arra az esetre is végrendelkezik, ha még az ő életében egyes családtagok meghalnának (1780 Hatvani István¹ 7277002, 35) | a lovakkal és ökrökkel való kereskedés a határszéleken teljesen eltiltatott; egyes esetekben a királytól magától lehetett reá engedelmet nyerni (1860 Horváth Mihály 8189003, 208) | [Mihály László] költészetét a hang nemes pátosza jellemzi, de egyes darabjaiban gyakran zavarnak igénytelen jelzők, közhely-hasonlatok, indokolatlan és bántó inverziók (1937 Radnóti Miklós 9543016, 527) | egyes feminista áramlatok a férfi-dominanciát a nemek közötti biológiai különbségekből vezetik le (1997 Asztalos-Morell Ildikó 2047002, 53) | Egyes csoportoknak, összesen mintegy 15 000 német és magyar katonának ennek ellenére sikerült eljutnia a budai hegyekbe (2010 Ungváry Krisztián 3330002, 103).

4b. (a minden szóval együtt) ’〈annak nyomatékosítására, hogy a megnevezett dolgok, személyek stb. mindegyikére egyenként, külön-külön vonatkozik az állítás〉’ ❖ A’ mit pedig a’ ’Sidóknak büntetésében tselekedett az Iſten’ igazsága, ugyan azont tselekeſzi minden nemzeteknek, és külön minden egyes embernek itéletiben is (1774 Vajda Sámuel 7365003, 119) | E’ Tehetség [ti. a lelkiismeret] által téſzünk immár mi Itéletet minden egyes Tselekedeteinkröl, Szivünk’ állásáról (1781 Gombási István ford. C1883, 7) | azután feltalálták az árjegyzéket, kiszegezték azokat a folyosóra, a termekben, minden egyes szobában (1879 Teleki Sándor 8474006, 238) | Minden egyes napra három látnivaló (1987 Márton László 1107003, 163) | Gertike anyja minden egyes üveg tetejére rácsap egy kiskanálnyit egy undorító, fehér, szalicil nevű anyagból, hogy meg ne romoljon (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 52).

5. (rég) ’egyszerű, nem bonyolult’ ❖ a’ ſzegény egygy paraſzt, tſak igen egyes nyavalyáktól haborgattatik, és tbbnyire tſak a’ roſzſz gondviſelés miá hal-meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 585) | Ételnek az legjobb, a’ mi leg egygyessebb (1789 Rácz Sámuel C3562, 232).

6. (rég)(vkivel, vmivel) (meg)egyező, egybevágó, (vmilyen tekintetben) azonos v. egységben levő’ ❖ A’ ki egyes lehet Kegyelmes Urával; Keveſet bajlódik jobbágyi ſorsával (1772 Bessenyei György¹ C1076, 69) | [a herceg azt üzente, hogy] máskor maga meg-fogja a’ Grófnét látogatni, és udvarolni olly ſzóbéli válaſz-adáſſal, melly küldött levelével igen egyes léſzen (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 365) | [az ujjak] nem eggyes nagyságuak (1816 Gömbös Antal C1901, 109) | a’ véleményt egyes szóval elfogadták (1833 Jelenkor C0225, 377) | Ha egyesek lesztek, kardotok hatalma, Ősi szabadságtok s jogotok megóvja (1869 Orbán Balázs C3354, 142).

II. fn 4B

1. ’〈többjegyű számok utolsó számjegyére vonatkoztatva:〉 tízes számrendszerben kifejezett szám legkisebb helyértékű egysége, ill. az annak megfelelő helyérték’ ❖ Ha valamelly ſzám-betü magányoſan iratik mind tulajdona, mind hely tartáſa-ſzerént tsak egyeſt téſzen P. O. (4) téſzen négyet (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 3) | 555-ben a jobboldali 5 jelent 5 egyest, az előtte levő 5 tizest s az első 5 százast. Egyes, tizes, százas stb. a helyértékek (1893 PallasLex. CD02) | a 10-es számrendszerbeli számnál 10 db egyes ad egy magasabb egységet: egy tízest (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 54) | [a sumérok] egy asztali táblán tologatták az egyeseket jelképező kerek valamiket (2009 Csaplár Vilmos 3073003, 155).

2. (összetett szn utótagjában is) ’az a számjegy mint jel, amely (vmely helyértékből) az egyet jelöli (1, I)’ ❖ Oktillio, a millió nyolcadik hatványa. Leirva egy egyesből és 48 nullából áll (1896 PallasLex. CD02) | Az asszony nyugtalanul lesi a percmutatót és csak nagy erőlködés árán küzdi le azt a vágyát, hogy visszaigazítsa az I-esről (1910 Bán Ferenc CD10) | A sok nulla együtt is nulla. Csak akkor lesz valami belőle, ha egy egyest írsz elé (1928 Németh László² 9485038, 226) | felírta a hatszázötvenegyest (1969 Domahidy András 1036006, 196) | római I-es (1973 Becht Rezső CD52) | Az 5.1 apró egyese, az alváltozat jelzése a korábbi verzióhoz képest alapvető különbséget jelez (2000 Byte Magazin CD38).

2a. (rég) ’〈számjegyekből álló (ötértékű) skálán:〉(a legalacsonyabb számértékkel kifejezett,) rendsz. a legjobb, ill. a legrosszabb teljesítményt értékelő minősítést jelölő számjegy, kül. iskolai osztályzat’ ❖ Purjesz bácsi benézett az értesítőbe, és látta hogy latin- és rajzon kívül mindenből egyesem van, ami elég igazságtalan, mert a két tárgyból is, kiváltképpen a rajzból megérdemeltem volna az egyest (1878 A múlt magyar tudósai CD30) | – Hát tudsz-e jól latinul? – kérdezte a plébános. – Tudok, tisztelendő úr. Mindig egyesem volt latinból, – felelte büszkén a fiú (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | fizikából egyest kaptam s ismételnem kellett (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 170) | Készítsen akciótervet személyes teljesítményének fejlesztésére! Húzza alá azokat az állításokat, amelyeket egyesre és kettesre értékelt. Így jól látható, mire érdemes odafigyelnie (2000 Figyelő CD2601) | Kijavítod az egyest, ez biztos! (2010 Leiner Laura 3208003, 90).

2b. ’gépjármű sebességváltójának nagy vonóerő kifejtésére alkalmas, kül. az álló helyzetből való kimozdítására haszn., az erőátvitel első fokozatának megfelelő kapcsolási helyzete’ ❖ Búgnak a motorok a kastély előtt, mintha egyesben húzatnák őket (1965 Dobozy Imre 9110002, 47) | – Négyes sebesség! – rikkantott az alőrmester. – Akkor recsegni fog a sebességváltóm. Előbb egyesbe tegyél – mondta Valdemár, és meg se mozdult (1973 Lázár Ervin 9388006, 126) | egyest kapcsoltam és lassú gázadással kigurultam (1997 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’az a tévécsatorna, amelyet az egy számjeggyel jelölnek meg’ ❖ sorozat a másik csatornán, mese, hírműsorok, filmek, negyed tizenegykor váltás a kettesre, aztán vissza az egyesre az éjszakai film kedvéért (1997 Magyar Hírlap CD09) | az olasz egyesen (2000 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’az a kártyalap, amelyen az egy számjegy áll(, és ezért egyet ér)’ ❖ Tarok-kártya […] Coeur […] egyes (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 13) | Gróf P. kezébe veszi a kártyát, és kimeredő szemmel nézi. Egyese van és négyese. Összesen ötje van (1910 Krúdy Gyula CD54).

2e. ’a használt v. a szövegkörnyezetben meghatározott pénznemből egy egységet érő pénzdarab’ ❖ máskép áll a dolog az öt és tíz forintos jegyekre mint a már kibocsátott egy és két forintosokra nézve. A kettősöket és egyeseket kibocsátottam a nélkül, hogy az országgyülésnek engedelmét bevártam volna (1848 Kossuth Lajos C2748, 100) | Zsebébe dugta a számlát, s míg a liftre várt, még egyszer megolvasta, mennyije maradt. Három tízes volt, néhány kisebb bankó, egyesek s kettesek (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 103).

2f. ’〈totón:〉 az a tipp, amelyik a sorrendileg első helyen feltüntetett csapat győzelmére való fogadást jelzi’ ❖ a lapok totórovataiban szinte kivétel nélkül egyest tippelnek (1961 Népszabadság okt. 8. C4813, [16]) | elslattyog a totózóba és ott ikszel vagy fix egyesre veszi a Fiorentinát (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (-ben raggal hsz-szerűen) (rég v. nyj) ’egyedül, egymagában, ill. egyenként’ ❖ a magyar nyelvnek sajátsága, két főnevet állitani össze, mik közül rendesen az elsőben már benne van a másodiknak is az értelme; például a sok közül: asszony-ember, rigó-madár, mente-dolmány, meny-asszony, szolga-leány, kuvaszkutya, stb. ezeket általánosan igy kettősben fogják be, pedig egyesben is ugyanazt fejezné ki az „asszony, rigó, mente, meny, szolga, kuvasz” stb., miért hát a másik hozzá? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Hanyad magaddal készülsz ellenem? Mert igy egyesben akár el se kezdd (1860 Jókai Mór C2349, 46) | A koca bárányt ëggyezsbe nevelik (nem falkában) (1942 Vajkai Aurél C6723, 48).

3a. ’〈sportban:〉 az a versenyszám, játszma stb., amelyben a résztvevők egyénileg, nem csapatban v. párban indulnak, ill. játszanak’ ❖ A hölgy egyesben az első dijat Bezerédi Mariska vitte el, (ezuttal másodszor), a másodikat Madarász Margit (1901 Budapesti Hírlap aug. 22. C0056, 9) | A spanyol Arantxa Sánchez-Vicário nyerte a női egyest az amerikai nyílt teniszbajnokságon a német Graf ellenében (1994 Magyar Hírlap CD09) | Műkorcsolya[.] A rövid program után az előkelő 9. helyen áll a világbajnokság férfi egyesében Kerekes Zsolt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A kenus Kolonics György egyelőre még több vasat tart a tűzben, mindkét táv egyese mellett 500 méteren Horváth Csabával párosban is rajthoz állt (2000 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’magáncella, ill. abban töltött fogság mint büntetés’ ❖ A’ bihari egyesekben még senki sem őrült meg (1844 Életképek C0101, 615) | öt napi egyest (1892 Kacziány Géza C2471, 18) | Déli menázsira már otthon volt és egy órára már ült is az egyesben. Becsukták először azért, mert hazudott, másodszor azért, mert függelemsértést követett el (1934 e. Móra Ferenc 9459046, 282) | Rákosi Horthy börtönében is kivételes elbánásban részesült. Rádiója volt és könyvtárra való könyve. Midőn egyesben voltam, hiába kértem, nem kaptam könyvet (1981 Dénes Tibor 9812004, 196).

4. (tbsz-ban) ’egyén (mint vmely közösség egyik tagja)’ ❖ Rang és birtok egyesek sajáta: a nemzet és haza nevében mindenki osztozik (1826 Kölcsey Ferenc 8253049, 1228) | Egyesek önfeláldozása sokat tehet, de az egészet megváltoztatni nem képes (1847 Vasvári Pál 8515006, 80) | a művészet nem egyesek ékessége és tulajdona, hanem az általánosság, az összesség birtoka és sajátsága (1911 Pásztor Árpád 9519009, 157) | a nivellálódás, írja [Kierkegaard], a nemzedék kategóriájának győzelmét jelenti az individualitás kategóriája fölött, s nem egyesek műve, hanem a „publikum”, a semmiért felelősséget nem vállaló nyilvánosság névtelen, elvont hatalmáé (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 203).

4a. (Fil is) ’egyedi, a többi azonos típusútól megkülönböztethető v. elkülöníthető dolog, jelenség’ ❖ Ő a szépet csak a vegyületben találja, s az egyesnek szépségét meg nem ismeri (1826 Kölcsey Ferenc összes művei 8253045, 580) | Két szilárd módszer van, az egyik a deduktiv, mely az általánosból indul ki s következtetés útján jut el a különösre, az egyesre (szintetikus módszer); a másik az induktiv, mely az egyesekből, a konkrétből összegezi az általánost (analitikai módszer) (1896 PallasLex. CD02) | [Lukács György] tisztázza az egyes (a mű) és az általános (a művészet) dialektikus-logikai viszonyát, amennyiben az egyest nem az eleve meglevő általános jelentkezési formájának tekinti, hanem az egyesből bontja ki az általánost mint mozzanatot (1983 Poszler György 1124007, 262).

4b. (tbsz-ban, a mások, némelyek stb. szóval párhuzamba állítva is) (pejor is) ’más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott személy’ ❖ bizonyosan valami magasb ’s nemesb czél melegíti keblünket, melly olly könnyen, egyesek visszavonási, mások rágalmazási ’s annyinak utban állása miatt még nem hidegül el (1831 Széchenyi István 8429007, 113) | A felnőtt ember magassága közönségesen öt láb és nehány ujj; a hideg tartományokban azonban csak ritkán üti meg az ötödfél lábat is. Egyesek néha 6–7 láb magasak, de egész óriási nép soha sem létezett, valamint csupa törpékből álló nép sem (1847 Peregriny Elek 8360004, 15) | Osztották őket jobbra, balra. Előre küldtek egyeseket, némelyeket vissza hagytak (1927 Markovits Rodion 9423002, 66) | Ez igen! Egyeseknek minden jut, inas is, szobalány is. Más szegény meg itt áll egyedül, mint a kisujjam… (1947 Rónay György 9573129, 69) | A lányok közül egyesek horgoltak. Mások kötöttek. A többiek hímeztek (1985 Balázs János² 1009001, 202).

4c. (tbsz-ban, többségre utaló kifejezés mellett, gyakr. a mások szóval együtt párhuzamos kijelentésekben) ’más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott dolog’ ❖ A dugóhúzónak sokféle uj neme van forgalomban; egyesek a dugó mellett helyezkednek el, mások furás és furatás segítségével emelik ki a dugót (1893 PallasLex. CD02) | Aki séta közben megtekinti a bordigherai kötözött pálmákat, csakhamar észreveszi, hogy egyesek koronájában szorosan, másokéban csak lazán kötözték össze a leveleket (1932 Rapaics Rajmund CD35) | a demográfusok a népesség mozgásának olyan mutatóiból indulnak ki, melyek közül egyesek igen tartósak, mások viszont jelentős átalakuláson mennek keresztül (1975 Valóság ford. 2056004, 37) | A vizsgált tényezők között egyesekben közepesen (nyelvtudás és munkaerő-vándorlás), másokban rosszul (kockázatvállalás, vállalaton belüli képzés) szerepeltünk (1995 Magyar Hírlap CD09) | a dohányzással bejutó vegyületek közül egyesek antidepresszáns-szerű hatást is kiválthatnak (2009 Reismann Péter–Tulassay Zsolt 3213001, 16).

Vö. CzF. egyes¹, egyes²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, egyesben

egyes melléknév és főnév
I. melléknév 15B1
1. (rég, Mat is)
〈többjegyű számokra vonatkoztatva:〉 vmely tízes számrendszerben kifejezett szám legkisebb helyértékű egységét jelölő 〈számjegy〉
A’ rendek, úgy helyhezteſſenek, hogy az egyes ſzámok az egyeſek, a’ tizes a’ tizeſek, a’ ſzázas ſzámok a’ ſzázaſok ’s a’ t.s a többi alatt legyenek, ez-utánn az öſzve adandó ſzám alá vonattatik egy fekvö húzás
(1780 Bévezetés a számvetésre)
Az egyes ſzámot ne ird a’ tizes alá
(1794 Gyarmathi Sámuel)
2. (összetett szn utótagjában is)
az a 〈számjegy mint jel〉, amely (vmely helyértékből) az egyet jelöli
1. A’ Közönséges (avagy Arabiaj) ’Szám-jelek avagy Szám-betük. a. A’ Közönséges Szám-betük ezek. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. b. Egyes ſzám-betü (I)
(1780 Bévezetés a számvetésre)
Negyvenegyes évszám van Kossuth Lajos ez első képére írva
(1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc)
a Kálvin tér egyes számú háza előtt
(1909 Budapesti Hírlap jan. 5.)
E bejegyzés szövegében a 16 000 számnál javítás látszik. Mintha a tízezret jelző „1-es számot keresztülhúzták volna s aztán megint visszajavították
(1959 Csenár János)
I-es Számú Gyermekklinika
(1998 Magyar Hírlap)
[a] magyar millennium alkalmából kibocsátott 2000 forintos bankjegy egyes sorszámú példányát
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (összetett szn utótagjában is)
〈felsorolásban, ábrán stb. sorszámnévi jelentéssel is:〉 (legkisebb helyértékében) ezzel a számjeggyel jelölt, gyakr. sorrendileg első 〈dolog〉
Rozslisztből jóval kevesebb típus kerül forgalomba (0-, I-, II-, III-, IV-es takarmányliszt)
(1949 Anyag- és áruismeret)
a Hotel Esthella kétszáztizenegyes szobájában az asztal kiváló, a jégszekrényben találsz innivalót
(1989 Konrád György)
megkerestem a Dohány utcát, a második emelet egyes ajtót, és becsengettem
(1989 Bólya Péter)
a már sokat hivatkozott tizenkettőnullaegyes vagy ezerkétszázegyes ajánlás
(1995 Országgyűlési Napló)
a legnézettebb egyes csatornán
(1995 Magyar Hírlap)
2b. (összetett jelek utótagjában is)
〈vmilyen mérhető tulajdonság(ú dolog) legalacsonyabb v. legmagasabb fokának, szintjének stb. jelölésére v. jelölésében〉
NBnemzeti bajnokság I-es férficsapat
(1948 Szabad Nép márc. 6.)
Vadkan Valdemár ekkor már négyes sebességgel haladt, ami annyit jelent, hogy négyszer annyira lihegett, mint egyes sebességben
(1973 Lázár Ervin)
ott kellett maradni utolsó óra után és megíratták a dolgozatot, ami egyes lett
(1997 Magyar Hírlap)
A magyar állam forintkötvényeire a világ vezető hitelminősítője, a Moody’s által adott „A1-es osztályzat elemzők szerint indokolt
(1998 Magyar Hírlap)
2c. (összetett szn utótagjában)
〈vmely év sorszámának jelölésében, ill. számmal kifejezett időponttal v. évszámmal azonosított esemény, dolog jelzőjében〉
A kilencvenhármas respublika harcias volt s igénybevette a haza minden energiáját; a hetvenegyes respublika munkásköztársaság, s célja, hogy a békességet megtermékenyitse
(1932 e. Németh Andor)
Megkérdem a pénztárosnőt, hogy a tíz ötvenegyes gyorsvonat, amit a menetrendi táblázaton látok, létezik-e
(1993 Kertész Imre²)
László az 1091es esztendővel kezdődően szakított a más országok ügyébe be nem avatkozás külpolitikai irányvonalával
(1998 Homonnai Sarolta)
3. (rég)
egy(etlen), egyedüli(, a megnevezett funkcióban, ill. a szövegkörnyezetből ismert helyzetben egyedül létező v. levő)
Az el-múlt Bjt el-hóbann ezen tájékonn annyi hó eſett, hogy azzal mindenek bé-lévén fedezve, ſok farkaſok a helységekbenn kénteleníttettek eledeleket keresni. Mire való nézve nem igen bátorságos vólt az útazás egygyes embernek
(1783 Magyar Hírmondó)
a’ Pápának, ama minden R.római Catholicus, és Apoſtoli Királyok’ Monárchájának, egyes uralkodójának
(1790 Mérőserpenyő ford.)
[Auson] elhitette magával, hogy az egész Sinai Hajós-Seregnek ellent állhat eggyes Hajójával
(1798 Sokféle)
az egyes Syllabájú ſzókban
(1806 Teleki László¹)
az és helyett szolgáló egyes ’s betűt
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Egyes gyermek ő is, mint Sándor
(1902 Pesti Hírlap júl. 2.)
3a. (rég, ritk)
társ nélküli 〈élet〉, ill. ilyen életet élő 〈személy〉
 az egyes életet el akarja hagyni
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
Kegyelmed egyes öreg ember, gyámolításra van szüksége
(1862 Baksay Sándor)
3b. (Sp is)
olyan 〈verseny(szám), mérkőzés〉, amelyben a versenyzők egyénileg, nem párban v. csapatban indulnak, játszanak, ill. ilyen számban induló, játszó 〈versenyző〉
Ma 15 órától vegyespáros, majd férfi- és női egyes mérkőzések kerülnek sorra
(1963 Népszabadság febr. 2.)
A legnagyobb salakpályás versenyen, a francia nemzetközi bajnokságon az idén az orosz csapat két egyes játékosa már megviccelte az amerikaiakat
(1995 Magyar Hírlap)
Arról még nincs döntés, hogy mi lesz a két kajak egyes szám válogatójával, még az is elképzelhető, hogy azt későbbre halasztják
(1996 Magyar Hírlap)
Ma kezdődik az egyes és a páros [tenisz-]világbajnokság Münchenben
(2001 Magyar Hírlap)
3c. (rég)
egy személy használatára, ill. befogadására alkalmas 〈helyiség〉
Bevitték a grófot az egyes tömlöczbe
(1885 e. Tóth Endre¹)
[az] eggyes szoba a fejedelem-asszony szobája
(1907 Gárdonyi Géza)
3d. (gyakr. a kettőssel szemben) (/ritk)
egyetlen elemből, sorból stb. álló, egyszerű, ill. egyetlen alkalommal végbemenő, történő, egyszeres
A’ Szó egyes, mikor tsak egyet mondunk; foglalt, mikor hozzá többet ragasztunk; p. o.példának okáért láb, egyes Szó; láb-ikra foglalt Szó
(1780 Révai Miklós)
a’ kettös szülés az egygyes szülésre ugy vagyon […] mint 1:70
(1789 Rácz Sámuel)
Ezenkivül a’ tervezett vasutakra szükséges földtért, melly egyes pályára 14, kettősre 20 láb széles, rendelje ki a’ status […] kárpótlás nélkül
(1842 Pesti Hírlap)
hogy csak egy egyes kattogást hallani, mintha az alattomos, nyomorék hang fél lábon ugrálna felém. Ez azt jelentené, hogy tényleg reggel van!… De olykor az egyes kattogás után egyáltalán nem gyullad ki a villany, de égve marad a kettős után!
(1968 Déry Tibor)
3e. (rég)
tagolatlan, egy egységet alkotó, egyben levő
Az aſztal egéſzen egygyes ſima dió fábúl vala
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
A’ dohány levél öſzve tekertetett V módra az egygyes vég meg-gyújtatott; a’ ketts vég az órrok ketts lyukába ért
(1783 Molnár János)
Némelly állatoknak a’ fejeken üres, és egyes szarvaik vannak, mint az ökröknek […]. Másoknak ágasbogas szarvaik vagynak, mint a’ szarvasoknak
(1799 Fábián József ford.Raff)
Sok Férgek, kivált az úgy nevezett Ázalék, vagy nedvesség Férgek között, olly eggyes Test állásúk, hogy tellyességgel semmi tagot bennek megkülönböztetni nem lehet
(1799 Főldi János)
Mig a két Magyarhon egyes volt, dicsőségről dicsőségre ébredénk
(1860 Kőváry László)
3f. (Nyelvt)
〈gyakr. a többessel v. a kettőssel szemben:〉 az a 〈nyelvtani szám〉, amely vminek, vkinek egy dologként való nyelvi feldolgozását jelöli
Ha az igéknek jelent módban mostani idi egyes harmadik személyek d betvel végzdik, az a’ parantsoló módban egyes második személyben kettztettetni fog
(1780 Révai Miklós)
többesraggal van ellátva az izdan vagy jezdan szó, melynek különben egyes száma is, izid, istent jelent
(1882 Vámbéry Ármin)
Miért áll egyes számú ige többes számú alannyal
(1977 Scholz László ford.Borges)
Az ’egyes szám – kettős szám – többes szám’ rendszerével kapcsolatban az az univerzális megfigyelés fogalmazódott meg, amely szerint nincs olyan nyelv, amelyben lenne kettős szám, de ne lenne többes szám
(2006 Bakró-Nagy Marianne)
3g. (egysz 3. sz-ű birt szjellel és -vel raggal, hsz-szerűen)
egyenként, mindegyik(et) külön-külön véve (egymás után)
Amint a megszorult fenevadak látták, hogy a tűz egyre szűkebb körbe szorítja őket, nem találták biztosnak a szigeten maradni, hanem elébb egyesével, azután falkánkint menekültek a vízárkon keresztül
(1858 Jókai Mór)
Vegyél hát. Ne egyesivel, hanem marokkal! Van elég
(1913 Móricz Zsigmond)
A lucfenyő tűi az ágakon egyesével körül-körül állnak
(1985 Balázs János²)
[A rizslisztből készített tésztalapot] használat előtt egyesével meleg vízbe kell áztatni, ettől úgy felpuhul, hogy hajtogathatóvá, tölthetővé és tekerhetővé válik
(2009 Mautner Zsófia)
4. (hat ne-s szó v. birtokszó jelzőjeként)
önállóan létező, ill. külön, önmagában tekintett, egyedi
mind az egyes ember s mind a nemzetek
(1835 Bölöni Farkas Sándor)
A nominalisták vagy konceptualisták […] azt állították, hogy reálisan csak az egyes, konkrét dolgok léteznek, az általános fogalmak csak gondolkodásunk termékei
(1977 Gecse Gusztáv)
Valamelyik négy-öt évvel ezelőtti nagy influenzajárvány után tiltották meg az egyes szál cigaretták kézzel való érintését, azaz a csomagok feltépését, a darabszám való árusítást
(1980 Csurka István)
egy irodalmi szöveg egésze nyilvánvalóan nem érthető meg anélkül, hogy előbb az egyes mondatokat meg ne értenénk
(1997 Orthmayr Imre)
a tudomány egészének és egyes ágainak
(2010 Tóth József)
4a. (ne n.-i fn-i szerkezetben)
más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott 〈személy, dolog〉; bizonyos
A továbbiakban arra az esetre is végrendelkezik, ha még az ő életében egyes családtagok meghalnának
(1780 Hatvani István¹)
a lovakkal és ökrökkel való kereskedés a határszéleken teljesen eltiltatott; egyes esetekben a királytól magától lehetett reá engedelmet nyerni
(1860 Horváth Mihály)
[Mihály László] költészetét a hang nemes pátosza jellemzi, de egyes darabjaiban gyakran zavarnak igénytelen jelzők, közhely-hasonlatok, indokolatlan és bántó inverziók
(1937 Radnóti Miklós)
egyes feminista áramlatok a férfi-dominanciát a nemek közötti biológiai különbségekből vezetik le
(1997 Asztalos-Morell Ildikó)
Egyes csoportoknak, összesen mintegy 15 000 német és magyar katonának ennek ellenére sikerült eljutnia a budai hegyekbe
(2010 Ungváry Krisztián)
4b. (a minden szóval együtt)
〈annak nyomatékosítására, hogy a megnevezett dolgok, személyek stb. mindegyikére egyenként, külön-külön vonatkozik az állítás〉
A’ mit pedig a’ ’Sidóknak büntetésében tselekedett az Iſten’ igazsága, ugyan azont tselekeſzi minden nemzeteknek, és külön minden egyes embernek itéletiben is
(1774 Vajda Sámuel)
E’ Tehetség [ti. a lelkiismeret] által téſzünk immár mi Itéletet minden egyes Tselekedeteinkröl, Szivünk’ állásáról
(1781 Gombási István ford.)
azután feltalálták az árjegyzéket, kiszegezték azokat a folyosóra, a termekben, minden egyes szobában
(1879 Teleki Sándor)
Minden egyes napra három látnivaló
(1987 Márton László)
Gertike anyja minden egyes üveg tetejére rácsap egy kiskanálnyit egy undorító, fehér, szalicil nevű anyagból, hogy meg ne romoljon
(2009 Rakovszky Zsuzsa)
5. (rég)
egyszerű, nem bonyolult
a’ ſzegény egygy paraſzt, tſak igen egyes nyavalyáktól haborgattatik, és tbbnyire tſak a’ roſzſz gondviſelés miá hal-meg
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Ételnek az legjobb, a’ mi leg egygyessebb
(1789 Rácz Sámuel)
6. (rég)
(vkivel, vmivel) (meg)egyező, egybevágó, (vmilyen tekintetben) azonos v. egységben levő
A’ ki egyes lehet Kegyelmes Urával; Keveſet bajlódik jobbágyi ſorsával
(1772 Bessenyei György¹)
[a herceg azt üzente, hogy] máskor maga meg-fogja a’ Grófnét látogatni, és udvarolni olly ſzóbéli válaſz-adáſſal, melly küldött levelével igen egyes léſzen
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[az ujjak] nem eggyes nagyságuak
(1816 Gömbös Antal)
a’ véleményt egyes szóval elfogadták
(1833 Jelenkor)
Ha egyesek lesztek, kardotok hatalma, Ősi szabadságtok s jogotok megóvja
(1869 Orbán Balázs)
II. főnév 4B
1.
〈többjegyű számok utolsó számjegyére vonatkoztatva:〉 tízes számrendszerben kifejezett szám legkisebb helyértékű egysége, ill. az annak megfelelő helyérték
Ha valamelly ſzám-betü magányoſan iratik mind tulajdona, mind hely tartáſa-ſzerént tsak egyeſt téſzen P. O.példának okáért (4) téſzen négyet
(1780 Bévezetés a számvetésre)
555-ben a jobboldali 5 jelent 5 egyest, az előtte levő 5 tizest s az első 5 százast. Egyes, tizes, százas stb.s a többi a helyértékek
(1893 PallasLex.)
a 10-es számrendszerbeli számnál 10 dbdarab egyes ad egy magasabb egységet: egy tízest
(1953 Márki János–Koncz Endre)
[a sumérok] egy asztali táblán tologatták az egyeseket jelképező kerek valamiket
(2009 Csaplár Vilmos)
2. (összetett szn utótagjában is)
az a számjegy mint jel, amely (vmely helyértékből) az egyet jelöli (1, I)
Oktillio, a millió nyolcadik hatványa. Leirva egy egyesből és 48 nullából áll
(1896 PallasLex.)
Az asszony nyugtalanul lesi a percmutatót és csak nagy erőlködés árán küzdi le azt a vágyát, hogy visszaigazítsa az I-esről
(1910 Bán Ferenc)
A sok nulla együtt is nulla. Csak akkor lesz valami belőle, ha egy egyest írsz elé
(1928 Németh László²)
felírta a hatszázötvenegyest
(1969 Domahidy András)
római I-es
(1973 Becht Rezső)
Az 5.1 apró egyese, az alváltozat jelzése a korábbi verzióhoz képest alapvető különbséget jelez
(2000 Byte Magazin)
2a. (rég)
〈számjegyekből álló (ötértékű) skálán:〉 (a legalacsonyabb számértékkel kifejezett,) rendsz. a legjobb, ill. a legrosszabb teljesítményt értékelő minősítést jelölő számjegy, kül. iskolai osztályzat
Purjesz bácsi benézett az értesítőbe, és látta hogy latin- és rajzon kívül mindenből egyesem van, ami elég igazságtalan, mert a két tárgyból is, kiváltképpen a rajzból megérdemeltem volna az egyest
(1878 A múlt magyar tudósai)
– Hát tudsz-e jól latinul? – kérdezte a plébános. – Tudok, tisztelendő úr. Mindig egyesem volt latinból, – felelte büszkén a fiú
(1918 Berkes Imre Izidor)
fizikából egyest kaptam s ismételnem kellett
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Készítsen akciótervet személyes teljesítményének fejlesztésére! Húzza alá azokat az állításokat, amelyeket egyesre és kettesre értékelt. Így jól látható, mire érdemes odafigyelnie
(2000 Figyelő)
Kijavítod az egyest, ez biztos!
(2010 Leiner Laura)
2b.
gépjármű sebességváltójának nagy vonóerő kifejtésére alkalmas, kül. az álló helyzetből való kimozdítására haszn., az erőátvitel első fokozatának megfelelő kapcsolási helyzete
Búgnak a motorok a kastély előtt, mintha egyesben húzatnák őket
(1965 Dobozy Imre)
– Négyes sebesség! – rikkantott az alőrmester. – Akkor recsegni fog a sebességváltóm. Előbb egyesbe tegyél – mondta Valdemár, és meg se mozdult
(1973 Lázár Ervin)
egyest kapcsoltam és lassú gázadással kigurultam
(1997 Magyar Hírlap)
2c.
az a tévécsatorna, amelyet az egy számjeggyel jelölnek meg
sorozat a másik csatornán, mese, hírműsorok, filmek, negyed tizenegykor váltás a kettesre, aztán vissza az egyesre az éjszakai film kedvéért
(1997 Magyar Hírlap)
az olasz egyesen
(2000 Magyar Hírlap)
2d.
az a kártyalap, amelyen az egy számjegy áll(, és ezért egyet ér)
Tarok-kártya […] Coeur […] egyes
(1888 Porzsolt Kálmán)
Gróf P. kezébe veszi a kártyát, és kimeredő szemmel nézi. Egyese van és négyese. Összesen ötje van
(1910 Krúdy Gyula)
2e.
a használt v. a szövegkörnyezetben meghatározott pénznemből egy egységet érő pénzdarab
máskép áll a dolog az öt és tíz forintos jegyekre mint a már kibocsátott egy és két forintosokra nézve. A kettősöket és egyeseket kibocsátottam a nélkül, hogy az országgyülésnek engedelmét bevártam volna
(1848 Kossuth Lajos)
Zsebébe dugta a számlát, s míg a liftre várt, még egyszer megolvasta, mennyije maradt. Három tízes volt, néhány kisebb bankó, egyesek s kettesek
(1970 Karinthy Ferenc)
2f.
〈totón:〉 az a tipp, amelyik a sorrendileg első helyen feltüntetett csapat győzelmére való fogadást jelzi
a lapok totórovataiban szinte kivétel nélkül egyest tippelnek
(1961 Népszabadság okt. 8.)
elslattyog a totózóba és ott ikszel vagy fix egyesre veszi a Fiorentinát
(1997 Magyar Hírlap)
3. (-ben raggal hsz-szerűen) (rég v. nyj)
egyedül, egymagában, ill. egyenként
a magyar nyelvnek sajátsága, két főnevet állitani össze, mik közül rendesen az elsőben már benne van a másodiknak is az értelme; például a sok közül: asszony-ember, rigó-madár, mente-dolmány, meny-asszony, szolga-leány, kuvaszkutya, stb.s a többi ezeket általánosan igy kettősben fogják be, pedig egyesben is ugyanazt fejezné ki az „asszony, rigó, mente, meny, szolga, kuvasz” stb.s a többi, miért hát a másik hozzá?
(1855 Vasárnapi Újság)
Hanyad magaddal készülsz ellenem? Mert igy egyesben akár el se kezdd
(1860 Jókai Mór)
A koca bárányt ëggyezsbe nevelik (nem falkában)
(1942 Vajkai Aurél)
3a.
〈sportban:〉 az a versenyszám, játszma stb., amelyben a résztvevők egyénileg, nem csapatban v. párban indulnak, ill. játszanak
A hölgy egyesben az első dijat Bezerédi Mariska vitte el, (ezuttal másodszor), a másodikat Madarász Margit
(1901 Budapesti Hírlap aug. 22.)
A spanyol Arantxa Sánchez-Vicário nyerte a női egyest az amerikai nyílt teniszbajnokságon a német Graf ellenében
(1994 Magyar Hírlap)
Műkorcsolya[.] A rövid program után az előkelő 9. helyen áll a világbajnokság férfi egyesében Kerekes Zsolt
(1995 Magyar Hírlap)
A kenus Kolonics György egyelőre még több vasat tart a tűzben, mindkét táv egyese mellett 500 méteren Horváth Csabával párosban is rajthoz állt
(2000 Magyar Hírlap)
3b.
magáncella, ill. abban töltött fogság mint büntetés
A’ bihari egyesekben még senki sem őrült meg
(1844 Életképek)
öt napi egyest
(1892 Kacziány Géza)
Déli menázsira már otthon volt és egy órára már ült is az egyesben. Becsukták először azért, mert hazudott, másodszor azért, mert függelemsértést követett el
(1934 e. Móra Ferenc)
Rákosi Horthy börtönében is kivételes elbánásban részesült. Rádiója volt és könyvtárra való könyve. Midőn egyesben voltam, hiába kértem, nem kaptam könyvet
(1981 Dénes Tibor)
4. (tbsz-ban)
egyén (mint vmely közösség egyik tagja)
Rang és birtok egyesek sajáta: a nemzet és haza nevében mindenki osztozik
(1826 Kölcsey Ferenc)
Egyesek önfeláldozása sokat tehet, de az egészet megváltoztatni nem képes
(1847 Vasvári Pál)
a művészet nem egyesek ékessége és tulajdona, hanem az általánosság, az összesség birtoka és sajátsága
(1911 Pásztor Árpád)
a nivellálódás, írja [Kierkegaard], a nemzedék kategóriájának győzelmét jelenti az individualitás kategóriája fölött, s nem egyesek műve, hanem a „publikum”, a semmiért felelősséget nem vállaló nyilvánosság névtelen, elvont hatalmáé
(1981 Lendvai L. Ferenc)
4a. (Fil is)
egyedi, a többi azonos típusútól megkülönböztethető v. elkülöníthető dolog, jelenség
Ő a szépet csak a vegyületben találja, s az egyesnek szépségét meg nem ismeri
(1826 Kölcsey Ferenc összes művei)
Két szilárd módszer van, az egyik a deduktiv, mely az általánosból indul ki s következtetés útján jut el a különösre, az egyesre (szintetikus módszer); a másik az induktiv, mely az egyesekből, a konkrétből összegezi az általánost (analitikai módszer)
(1896 PallasLex.)
[Lukács György] tisztázza az egyes (a mű) és az általános (a művészet) dialektikus-logikai viszonyát, amennyiben az egyest nem az eleve meglevő általános jelentkezési formájának tekinti, hanem az egyesből bontja ki az általánost mint mozzanatot
(1983 Poszler György)
4b. (tbsz-ban, a mások, némelyek stb. szóval párhuzamba állítva is) (pejor is)
más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott személy
bizonyosan valami magasb ’s nemesb czél melegíti keblünket, melly olly könnyen, egyesek visszavonási, mások rágalmazási ’s annyinak utban állása miatt még nem hidegül el
(1831 Széchenyi István)
A felnőtt ember magassága közönségesen öt láb és nehány ujj; a hideg tartományokban azonban csak ritkán üti meg az ötödfél lábat is. Egyesek néha 6–7 láb magasak, de egész óriási nép soha sem létezett, valamint csupa törpékből álló nép sem
(1847 Peregriny Elek)
Osztották őket jobbra, balra. Előre küldtek egyeseket, némelyeket vissza hagytak
(1927 Markovits Rodion)
Ez igen! Egyeseknek minden jut, inas is, szobalány is. Más szegény meg itt áll egyedül, mint a kisujjam…
(1947 Rónay György)
A lányok közül egyesek horgoltak. Mások kötöttek. A többiek hímeztek
(1985 Balázs János²)
4c. (tbsz-ban, többségre utaló kifejezés mellett, gyakr. a mások szóval együtt párhuzamos kijelentésekben)
más hasonlóktól elkülönítendőnek gondolt, de egyedi sajátosságokkal nem meghatározott dolog
A dugóhúzónak sokféle uj neme van forgalomban; egyesek a dugó mellett helyezkednek el, mások furás és furatás segítségével emelik ki a dugót
(1893 PallasLex.)
Aki séta közben megtekinti a bordigherai kötözött pálmákat, csakhamar észreveszi, hogy egyesek koronájában szorosan, másokéban csak lazán kötözték össze a leveleket
(1932 Rapaics Rajmund)
a demográfusok a népesség mozgásának olyan mutatóiból indulnak ki, melyek közül egyesek igen tartósak, mások viszont jelentős átalakuláson mennek keresztül
(1975 Valóság ford.)
A vizsgált tényezők között egyesekben közepesen (nyelvtudás és munkaerő-vándorlás), másokban rosszul (kockázatvállalás, vállalaton belüli képzés) szerepeltünk
(1995 Magyar Hírlap)
a dohányzással bejutó vegyületek közül egyesek antidepresszáns-szerű hatást is kiválthatnak
(2009 Reismann Péter–Tulassay Zsolt)
Vö. CzF. egyes¹, egyes²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, egyesben

Beállítások