ejtegetés fn 4B (rég, Nyelvt)

’névszó, es. ige ragozása, ill. (a) névszói, es. igei ragozási sor(ok rendszere)’ ❖ ? Vagynak ugyan, kik [Baróti Szabó Dávidot] sértegetik rontotta Magyarság’ Helytelen el-fordult ejtegetése miatt (1783 Révai Miklós C2816, 99) | A Magyar Szók Ejtegetésének módjáról, és rendel mindenik Ejtés Végezetjének eredetiről, és jelentéséről (1795 Debreceni Grammatika 7443002, 226) | Perfectum, scil. tempus, elmult v. egészenmult id, az igék ejtegetésében; die vergangene Zeit in den Conjugationen (1818 Márton József¹ C3044, 542. hasáb) | [a] nyelv csupa rag, csupa ejtegetés, csupa hajlás (1843 Athenaeum C0027, 150) | Igen sokféle változatúak a névmás ejtegetésének és az ige, kivált a segédige hajlításának alakjai [a bajor-osztrák nyelvjárásban] (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | latint és görögöt még a falusi iskolákban is tanítottak s különösen gyakorolták a nyelvtant és ejtegetést (1905 Veress Endre CD55).

Vö. CzF.

ejtegetés főnév 4B (rég, Nyelvt)
névszó, es. ige ragozása, ill. (a) névszói, es. igei ragozási sor(ok rendszere)
?
Vagynak ugyan, kik [Baróti Szabó Dávidot] sértegetik rontotta Magyarság’ Helytelen el-fordult ejtegetése miatt
(1783 Révai Miklós)
A Magyar Szók Ejtegetésének módjáról, és rendel mindenik Ejtés Végezetjének eredetiről, és jelentéséről
(1795 Debreceni Grammatika)
Perfectum, scil.scilicet ’tudniillik’ tempus, elmult v.vagy egészenmult id, az igék ejtegetésében; die vergangene Zeit in den Conjugationen
(1818 Márton József¹)
[a] nyelv csupa rag, csupa ejtegetés, csupa hajlás
(1843 Athenaeum)
Igen sokféle változatúak a névmás ejtegetésének és az ige, kivált a segédige hajlításának alakjai [a bajor-osztrák nyelvjárásban]
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
latint és görögöt még a falusi iskolákban is tanítottak s különösen gyakorolták a nyelvtant és ejtegetést
(1905 Veress Endre)
Vö. CzF.

Beállítások