ejtel fn 4B (rég)

1. ’〈űrmértékként:〉 bizonyos régi űrmértékeknek megfelelő térfogat, rendsz. 1 pint, ill. 1 icce’ ❖ Ejtel = ital-mértéknek neme, pint (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 21) | Ejtel, kupa, pint, két icze (1834 Kunoss Endre C2854, 19) | Mágla, cseber, bor s egyéb hignak mértéke, mintegy 30 ejtel v. 30 itce (1895 PallasLex. CD02) | A korcsmajog, a pálinka- és a serfőzés köréből nemegy fogalom hiányzik [a tárgymutatóból], így pl. a mértékek, mint az akó, az átalag és az ejtel (1966 Mollay Károly CD52).

1a. (jelzőként) ’ilyen mennyiségű 〈folyadék v. szemes termény〉’ ❖ minden szabad ember adjon 6 ejtel gabonát s fél szekér fát (1776 A rendtartó székely falu 7154001, 94) | a’ vérböl egéſz ejtel-is el-follyhat egyſzeriben, úgy hogy ſemmi bágyadtságot maga után nem hágy (1793 Mátyus István 7222034, 554) | [I. Apafi Mihály udvarában ki volt szabva], hány ejtel bor […], mennyi hús, hány gyertya jut mindenkire (1878 Thallóczy Lajos CD57) | [Bethlen Miklós] rendes adagja fél ejtel – három meszely, azaz 7-8 deci [–] bor volt étekezésenként (1992 Tóth István György CD17).

1b. ’vmiből (vhány) ilyen egységnyi mennyiség’ ❖ [a beteg italából] egy itzébe (fél ejtelbe, fél kupába) tégy a’ bodza fának gyümöltséböl (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 86) | a mellette álló vederből valahányszor egy serleggel kimerített, annyit ismét visszatöltöttek bele, úgyhogy azt hivé, miszerint fél ejtelre valót sem ivott még (1853 Jókai Mór CD18) | [a pincében választottak a kíséret tagjai] olasz malvaziát [= illatos fehérbort], melynek ejtelét 40 dénáron mérték (1911 Veress Endre CD55) | csak ha barátaival vigadott, ivott meg [Bethlen Miklós borból] egy ejtelt, vagyis másfél litert (1992 Tóth István György CD17).

2. (ritk) ’ilyen űrtartalmú (mérő)edény’ ❖ Jó inasom, legerősb boraimtól Ejtelem ázzék (1817 Perecsényi Nagy László ford.–Tibullus C3479, 103) | találtam egy 1603-ból való vásári rendszabályt, ebben elrendeli a közgyűlés, hogy fontot, vékát, ejtelt megmérjenek (1889 Orbán Balázs CD22).

Sz: ejteles, ejtelnyi.

Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.

ejtel főnév 4B (rég)
1.
〈űrmértékként:〉 bizonyos régi űrmértékeknek megfelelő térfogat, rendsz. 1 pint, ill. 1 icce
Ejtel = ital-mértéknek neme, pint
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Ejtel, kupa, pint, két icze
(1834 Kunoss Endre)
Mágla, cseber, bor s egyéb hignak mértéke, mintegy 30 ejtel v.vagy 30 itce
(1895 PallasLex.)
A korcsmajog, a pálinka- és a serfőzés köréből nemegy fogalom hiányzik [a tárgymutatóból], így pl.például a mértékek, mint az akó, az átalag és az ejtel
(1966 Mollay Károly)
1a. (jelzőként)
ilyen mennyiségű 〈folyadék v. szemes termény〉
minden szabad ember adjon 6 ejtel gabonát s fél szekér fát
(1776 A rendtartó székely falu)
a’ vérböl egéſz ejtel-is el-follyhat egyſzeriben, úgy hogy ſemmi bágyadtságot maga után nem hágy
(1793 Mátyus István)
[I. Apafi Mihály udvarában ki volt szabva], hány ejtel bor […], mennyi hús, hány gyertya jut mindenkire
(1878 Thallóczy Lajos)
[Bethlen Miklós] rendes adagja fél ejtel – három meszely, azaz 7-8 deci [–] bor volt étekezésenként
(1992 Tóth István György)
1b.
vmiből (vhány) ilyen egységnyi mennyiség
[a beteg italából] egy itzébe (fél ejtelbe, fél kupába) tégy a’ bodza fának gyümöltséböl
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
a mellette álló vederből valahányszor egy serleggel kimerített, annyit ismét visszatöltöttek bele, úgyhogy azt hivé, miszerint fél ejtelre valót sem ivott még
(1853 Jókai Mór)
[a pincében választottak a kíséret tagjai] olasz malvaziát [= illatos fehérbort], melynek ejtelét 40 dénáron mérték
(1911 Veress Endre)
csak ha barátaival vigadott, ivott meg [Bethlen Miklós borból] egy ejtelt, vagyis másfél litert
(1992 Tóth István György)
2. (ritk)
ilyen űrtartalmú (mérő)edény
Jó inasom, legerősb boraimtól Ejtelem ázzék
(1817 Perecsényi Nagy László ford.Tibullus)
találtam egy 1603-ból való vásári rendszabályt, ebben elrendeli a közgyűlés, hogy fontot, vékát, ejtelt megmérjenek
(1889 Orbán Balázs)
Sz: ejteles, ejtelnyi
Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások