elhomályosít ts ige 4a4

1. ’〈fényes v. átlátszó tárgyat〉 homályossá, fénytelenné v. átlátszatlanná tesz’ ❖ nem lehetett e tükröt elhomályositani (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a kitóduló meleg levegő elhomályosította a szemüvegét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a Mir űrállomáson] egyes gombák állandóan elhomályosították az ablakokat (2000 Természet Világa CD50) | az üveget verő és elhomályosító eső (2008 Kovács András Bálint ford.–Deleuze 3085001, 38).

2. ’〈fényt, ill. fényforrást〉 tömegével elborítva v. sokaságával eltakarva annak erősségét, ill. fényét csökkenti vmi, es. vki’ ❖ még ntsenek annyan [!] [a törökök], hogy a’ napot felöttünk el-homályosíttsák (1794 Molnár János 7445010, 180) | Nápolyban napokig hullott a hamueső, elhomályosítván a napot is (1897 PallasLex. CD02) | a vándorgalamb csapatai a napot elhomályosították (1933 Az állatok világa ford. CD46) | vastag füstfellegek homályosították el a lámpát (1956 Irodalmi Újság júl. 21. C5231, 3).

2a. (ritk) ’〈térséget v. belső teret〉 homályba borít, ill. besötétít’ ❖ völgytorokba érkeztek, mellyet hold és felhő, egymással küzdvén, majd megvilágítottak, majd elhomályosítottak (1832 Mulattató ford. C3235, 52) | Corneille bezárá ablakait és elhomályositá szobáját midőn szomoru játékot irt (1858 Vasárnapi Újság CD56) | szótlanul ültek a nagy, elhomályosított szalónban (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 85).

2b. (kissé rég, irod) ’〈derült, vidám lelkiállapotot〉 sötétté, komorrá változtat vmi’ ❖ [az iú] kedélyét valami ködös búskomorság homályosítá el (1877 Jókai Mór C2303, 168) | olyasmi jött tudomásomra, – a mi elhomályositotta örömemet (1881 Csiky Gergely C1308, 100) | [Waldfogl Károly] derült kedélyét a 80-as évek felé homályosították el az anyagi gondok (1913 e. Szinnyei József CD27).

3. (átv is) ’〈fényforrást (vminek az) erős fény(e) v. fényével vmi〉 erősebb hatásánál fogva elnyom’ ❖ A nyakán függő aranyláncz, s ujjain a drágaköves gyürűk ragyogtak, s elhomályosíták pislogó mécsemet (1857 e. Beöthy László¹ 8046004, 33) | a függönyök csak félig lebocsátva, a villámfény teljes pompájában jelenhetett meg a lámpákat elhomályosítani (1875 Jókai Mór CD18) | Lassanként elhomályosítja a császári korona fénye a Sz. István koronáját (1891 Marczali Henrik CD55) | 1572-ben Tycho Brahe egy csodálatos fényességű csillagot fedezett föl az ég boltján. Az új csillag a Jupitert is elhomályosította fényével (1909 Elek Artúr CD10) | Az égboltot elhomályosító fényözön forrásai a leggyakrabban a következők: – ipari üzemek, építési területek kivilágítása, – utak, közterületek kivilágítása, [...] – reklámvilágítás (1995 Természet Világa CD50).

3a. (vál) ’〈erősebb hatásával vmi v. vmivel vki〉 jelentéktelenebbé, kevésbé fontossá tesz, háttérbe szorít vkit, vmit, ill. jelentőségében, mértékében csökkent(ve megszüntet) vmit’ ❖ [Patatich Ádám püspöksége alatt épült Nagyváradon] a’ Püspöki nagy Templom, új Architectura szerint, pompásan, ’s tele rakva szép oltártáblákkal, mellyek köztt a’ főhelytt eggy szép Assumptio [= Mária mennybevétele] minden társait elhomályosítja (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 345) | [a nemzet becsületét] működésünkkel el ne homályosítsuk (1862 Deák Ferenc CD51) | egy földi lény iránti vonzalom elhomályosítá lelkükben Isten szeretetét (1917 Kaffka Margit 9290048, 23) | [Szatjavatí] gyönyörű hajadonná serdült és minden más nőt elhomályosított szépségével (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 391).

4. (átv is) ’〈képet, vonalat〉 homályossá, elmosódottá, bizonytalanná, ill. 〈emléket〉 nehezen felidézhetővé tesz vmi’ ❖ Az uj fld-fekvés, a’ más-féle ég-hajlat, az uj esmeretségek nem irtották ugyan ki ſzivembl Barátomnak képét, de igen el homályositották (1808 Farkas Ferenc C1692, 190) | Nincsen olyan drága halott, akinek emlékezetét el ne homályosítaná az idő (1917 Krúdy Gyula CD54) | a való világ képét rövid időre elhomályosító kábítószerek (1976 Selye János 9594002, 77) | [Az angol gentleman fogalma] nem konzerválta a társadalmi kasztokat, ellenkezőleg: elhomályosította a határvonalat a nemzeti elit címmel rendelkező és nem rendelkező csoportjai között (1995 Pető Andrea ford.–Corfield CD17).

5. (vál) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az éles látása vmely fizikai v. érzelmi hatás következtében homályossá, bizonytalanná válik〉’ ❖ végre az álom el homályosíttá mind a’ kettnek ſzeme világát (1808 Szekér Joákim 8435001, 22) | Aiglentine szemét rémület homályosította el (1912 Laczkó Géza CD10) | a könny teljesen elhomályosítja a szemet (2000 Magyar Hírlap CD09).

5a. (vál) ’〈elmét, szellemet〉 működésében gátol, tisztánlátásában akadályoz, ill. 〈tisztánlátást, helyes ítéletalkotást〉 megakadályoz vmi, es. vmivel vki’ ❖ [A népvezérek] az eszmélő lelket elhomályosíták érthetetlen tanaikkal, s a kiskorú tömeget felhasználák önhatalmuk megalapítására (1849 e. Vasvári Pál 8515011, 227) | arra kell hatnunk, hogy a bánat el ne homályosítsa azt a ragyogó szellemet (1900 Váli Mari 8506005, 345) | [az ivás szenvedélye] elméjét és lelki világát mind jobban elhomályosította (1908 Szinnyei József CD27) | éleslátását semmiféle politikai szempont nem homályosítja el (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elhomályosít tárgyas ige 4a4
1.
〈fényes v. átlátszó tárgyat〉 homályossá, fénytelenné v. átlátszatlanná tesz
nem lehetett e tükröt elhomályositani
(1857 Vasárnapi Újság)
a kitóduló meleg levegő elhomályosította a szemüvegét
(1933 Az állatok világa ford.)
[a Mir űrállomáson] egyes gombák állandóan elhomályosították az ablakokat
(2000 Természet Világa)
az üveget verő és elhomályosító eső
(2008 Kovács András Bálint ford.Deleuze)
2.
〈fényt, ill. fényforrást〉 tömegével elborítva v. sokaságával eltakarva annak erősségét, ill. fényét csökkenti vmi, es. vki
még ntsenek annyan [!] [a törökök], hogy a’ napot felöttünk el-homályosíttsák
(1794 Molnár János)
Nápolyban napokig hullott a hamueső, elhomályosítván a napot is
(1897 PallasLex.)
a vándorgalamb csapatai a napot elhomályosították
(1933 Az állatok világa ford.)
vastag füstfellegek homályosították el a lámpát
(1956 Irodalmi Újság júl. 21.)
2a. (ritk)
〈térséget v. belső teret〉 homályba borít, ill. besötétít
völgytorokba érkeztek, mellyet hold és felhő, egymással küzdvén, majd megvilágítottak, majd elhomályosítottak
(1832 Mulattató ford.)
Corneille bezárá ablakait és elhomályositá szobáját midőn szomoru játékot irt
(1858 Vasárnapi Újság)
szótlanul ültek a nagy, elhomályosított szalónban
(1935 Szentkuthy Miklós)
2b. (kissé rég, irod)
〈derült, vidám lelkiállapotot〉 sötétté, komorrá változtat vmi
[az iú] kedélyét valami ködös búskomorság homályosítá el
(1877 Jókai Mór)
olyasmi jött tudomásomra, – a mi elhomályositotta örömemet
(1881 Csiky Gergely)
[Waldfogl Károly] derült kedélyét a 80-as évek felé homályosították el az anyagi gondok
(1913 e. Szinnyei József)
3. (átv is)
〈fényforrást (vminek az) erős fény(e) v. fényével vmi〉 erősebb hatásánál fogva elnyom
A nyakán függő aranyláncz, s ujjain a drágaköves gyürűk ragyogtak, s elhomályosíták pislogó mécsemet
(1857 e. Beöthy László¹)
a függönyök csak félig lebocsátva, a villámfény teljes pompájában jelenhetett meg a lámpákat elhomályosítani
(1875 Jókai Mór)
Lassanként elhomályosítja a császári korona fénye a Sz.Szent István koronáját
(1891 Marczali Henrik)
1572-ben Tycho Brahe egy csodálatos fényességű csillagot fedezett föl az ég boltján. Az új csillag a Jupitert is elhomályosította fényével
(1909 Elek Artúr)
Az égboltot elhomályosító fényözön forrásai a leggyakrabban a következők: – ipari üzemek, építési területek kivilágítása, – utak, közterületek kivilágítása, [...] – reklámvilágítás
(1995 Természet Világa)
3a. (vál)
〈erősebb hatásával vmi v. vmivel vki〉 jelentéktelenebbé, kevésbé fontossá tesz, háttérbe szorít vkit, vmit, ill. jelentőségében, mértékében csökkent(ve megszüntet) vmit
[Patatich Ádám püspöksége alatt épült Nagyváradon] a’ Püspöki nagy Templom, új Architectura szerint, pompásan, ’s tele rakva szép oltártáblákkal, mellyek köztt a’ főhelytt eggy szép Assumptio [= Mária mennybevétele] minden társait elhomályosítja
(1794 Kazinczy Ferenc)
[a nemzet becsületét] működésünkkel el ne homályosítsuk
(1862 Deák Ferenc)
egy földi lény iránti vonzalom elhomályosítá lelkükben Isten szeretetét
(1917 Kaffka Margit)
[Szatjavatí] gyönyörű hajadonná serdült és minden más nőt elhomályosított szépségével
(1960 Baktay Ervin ford.)
4. (átv is)
〈képet, vonalat〉 homályossá, elmosódottá, bizonytalanná, ill. 〈emléket〉 nehezen felidézhetővé tesz vmi
Az uj fld-fekvés, a’ más-féle ég-hajlat, az uj esmeretségek nem irtották ugyan ki ſzivembl Barátomnak képét, de igen el homályositották
(1808 Farkas Ferenc)
Nincsen olyan drága halott, akinek emlékezetét el ne homályosítaná az idő
(1917 Krúdy Gyula)
a való világ képét rövid időre elhomályosító kábítószerek
(1976 Selye János)
[Az angol gentleman fogalma] nem konzerválta a társadalmi kasztokat, ellenkezőleg: elhomályosította a határvonalat a nemzeti elit címmel rendelkező és nem rendelkező csoportjai között
(1995 Pető Andrea ford.Corfield)
5. (vál)
〈annak kif-ére, hogy vkinek az éles látása vmely fizikai v. érzelmi hatás következtében homályossá, bizonytalanná válik〉
végre az álom el homályosíttá mind a’ kettnek ſzeme világát
(1808 Szekér Joákim)
Aiglentine szemét rémület homályosította el
(1912 Laczkó Géza)
a könny teljesen elhomályosítja a szemet
(2000 Magyar Hírlap)
5a. (vál)
〈elmét, szellemet〉 működésében gátol, tisztánlátásában akadályoz, ill. 〈tisztánlátást, helyes ítéletalkotást〉 megakadályoz vmi, es. vmivel vki
[A népvezérek] az eszmélő lelket elhomályosíták érthetetlen tanaikkal, s a kiskorú tömeget felhasználák önhatalmuk megalapítására
(1849 e. Vasvári Pál)
arra kell hatnunk, hogy a bánat el ne homályosítsa azt a ragyogó szellemet
(1900 Váli Mari)
[az ivás szenvedélye] elméjét és lelki világát mind jobban elhomályosította
(1908 Szinnyei József)
éleslátását semmiféle politikai szempont nem homályosítja el
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások