elhomályosodik tn ige 12a5

1. ’〈áttetsző v. fényes felületű tárgy, dolog〉 áttetszőségét v. fényét veszítve homályossá válik’ ❖ Ez az opálnak az a neme, amit „hydrophan”-nak neveznek. Ha vízzel teleszívja magát, akkor a szivárvány minden színeiben ragyog, de ha lassan kiszárad, elhomályosodik (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [a polcról] az imént vette le a házigazda a végképpen elhomályosodott, igen vastag üvegű borospoharakat (1917 Krúdy Gyula CD54) | a Nagy Bűbájos levette kezét a tükörről s az ismét úgy elhomályosodott, hogy semmit, de semmit nem lehetett látni benne (1927 Benedek Elek 1015001, 59) | Van, amikor már induláskor sem lát ki az ember az autó ablakain, és olyan is, amikor menet közben homályosodnak el az üvegek (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’〈szín〉 tompává, fakóvá válik’ ❖ [a pontyfélék családjába tartozó jásznak a háta tavasszal] szürkésfekete, áttetsző rezes csillámmal, oldalai rezesebbek, feje és kopoltyufödői aranyosak, hasa ezüstös, őszfelé a szinek elhomályosodnak (1895 PallasLex. CD02) | Az edény első égetése után elhomályosodnak a szinek (1922 RévaiNagyLex. C5711, 590).

2. ’〈fény(forrás)〉 fényét (fokozatosan) elveszti, ill. (erősebb fény hatására) elhalványul’ ❖ a nap el nem homályosodik (1834 Bajza József C0240, 133) | [a világítótoronyban] olly készület alkalmaztatik, minélfogva a világosság időröl időre elhomályosodik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ekkor a keleti tájon fehér csík villan fel, [...] a csillagok lassan-lassan elhomályosodnak (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2a. (átv is) ’〈térség v. vminek a felülete〉 elsötétedik, homályba borul’ ❖ a’ mellékesleg való képzeletek [...] és az öſzvekötésnek puſzta módjai, árnyékban maradhatnak, de még sem olly nagyban, hogy egéſzen elhomályosodjanak (1805 Révai Miklós 7283019, 272) | a’ bérkocsik lassanként eltünedeznek, az átvilágló ablakok egyenként elhomályosodnak (1845 Irinyi József 8200003, 167) | ebben a percben elhomályosodott a nagy pincehelyiség, alig egy-két lámpás maradt égve, és a zenekar elhallgatván, a táncoló párok a falak mellé húzódtak (1910 Krúdy Gyula CD54) | a nézőtér elhomályosodott s a szinpad felragyogott (1935 Lengyel Menyhért CD10).

2b. ’〈vminek a jelentősége v. mértéke, ill. jelentőségében v. mértékében vmi〉 csökken(, és megszűnik, elmúlik)’ ❖ az Irói dicsőség ollyan, hogy az, a’ vagy még nagyobb érdem vagy a’ később Olvasók’ ízlése előtt, bizonyosan el fog homályosodni (1821 Kazinczy Ferenc C2570, 364) | A brahmanizmus későbbi fejlődése folyamán Indra hirneve is elhomályosodott (1895 PallasLex. CD02) | Teljes fényben tündökölt ismét az egy ideig elhomályosodott királyi hatalom (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | [az esemény] jelentősége az idővel nem elhomályosodik, hanem egyre nő (2002 Magyar Hírlap CD09).

2c. (vál) ’vmi v. vki mellett, vele összehasonlítva jelentéktelennek tűnik vmi, vki’ ❖ [Júlia] fényoldalai kegyed mellett elhomályosodnak (1845 Degré Alajos C1396, 44) | bár mily szépek is a Barczáról kivezető többi szorosok, bár mily nagyszerüek legyenek is az azokat bekeretelő havasok, a Garcsin völgye bizonnyal nem fog ezek mellett elhomályosodni és háttérbe szorulni (1873 Orbán Balázs CD22) | az iabb liberális politikusok mellett [Nagy Pál] régi népszerűsége teljesen elhomályosodott (1916 RévaiNagyLex. C5710, 177) | ama férfiak közé tartozott, akik egy szépasszonyhoz kötvén sorsukat: végleg elhomályosodtak a feleségük ragyogása mellett (1930 Krúdy Gyula CD54) | [az] ilyen pillanatok mellett elhomályosodik a megelőző várakozás fáradságának emléke (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈látás〉 élességéből veszít, homályossá válik’ ❖ de mi leli az Istenért? el-homályosodni látom szeméit! [!] (1791 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue C4444, 26) | szemeim annyira elhomályosodtak, hogy gyertyavilágnál már nehezen olvasok (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 102) | A szemem világa is annyira elhomályosodott, hogy csak valami óriást láttam imbolyogni felém (1934 Tamási Áron 9701005, 121) | látása meggyöngült és elhomályosodott a bánattól, a sok sírástól (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

3a. (szépítő) ’〈elme, tudat〉 működésében bizonytalanná, zavarttá, világos, folyamatos gondolkodásra alkalmatlanná válik’ ❖ [a beteg állapota] nem ad okot a komolyabb aggodalomra. A fődolog, hogy eszmélete eddig még egy percre sem homályosodott el (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | [Széchenyi István] elméje akkor homályosodott el, mikor arra hazájának legnagyobb szüksége lett volna (1896 Zichy Antal CD44) | [1918-ban Ady] már alig tud járni, hebegve beszél, egy-egy szó kiejtése nagy erőfeszítésébe kerül. Időnként értelme is elhomályosodik (1940 Pintér Jenő CD44) | Diderot heves szélviharok alatt úgy érezte, hogy szelleme elhomályosodik (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065003, 151).

4. ’alakjában, formájában, színében bizonytalanná, elmosódottá, nehezen felismerhetővé válik (vki szeme előtt) vmi’ ❖ a homlokzaton ott áll elhomályosodott betüivel a felirás (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A szent király már elhomályosodott az üvegfestményen (1915 Krúdy Gyula CD54) | szemei előtt elhomályosodott az út (1929 Kassák Lajos CD10) | ha emlékezik a hős, a kamera közelít, elhomályosodik a kép, majd „ráúszik” a múlt (1973 Hernádi Miklós 1066001, 24).

4a. (vál) ’〈(vminek az) emlék(e)〉 korábbi elevenségéből veszít, megfakul, elhalványul’ ❖ téveszméik [ti. a betegekéi] idővel elhomályosodnak, érzéki csalódásaik ritkábbak lesznek (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 134) | Erzsiék távozásával Gyula emléke mindjobban elhomályosodott a sóti házban (1926 Babits Mihály C0698, 290) | A purim e napjai nem szűnnek meg a zsidóknál, s emlékük nem homályosodik el az utódok körében (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4b. ’〈vminek a jelentése, funkciója stb., ill. jelentésében, eredetében stb. vmi〉 egyre bizonytalanabbá, homályosabbá válik(, és feledésbe merül)’ ❖ [Révai Miklós] felismerte, hogy a nyelv nem holt elemek aggregátuma, hanem szellemi szervezet, melynek mindenik íze él, habár azok önállósága, gyakran hangformáik elváltozásával, idővel megszűnt is, s ezzel jelentésök részben elhomályosodott (1864 Toldy Ferenc 8481010, 168) | idegen származásuk tudata [ti. a magyarságba beolvadt népcsoportoké] már rég elhomályosodott (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 65) | Hogy mi az angyalcsináló, ma már eléggé elhomályosodott fogalom (1969 Csatkai Endre CD52) | A mestergerenda tartóoszlopainak palóc neve (boldoganya, bálvány) is utal arra, hogy a tartóoszlopok elhomályosodott kultikus funkciójának szerepe valaha tudatosabb lehetett (1981 Dömötör Tekla 1039008, 196) | A névadás indítéka elhomályosodott (1997 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elhomályosodik tárgyatlan ige 12a5
1.
〈áttetsző v. fényes felületű tárgy, dolog〉 áttetszőségét v. fényét veszítve homályossá válik
Ez az opálnak az a neme, amit „hydrophan”-nak neveznek. Ha vízzel teleszívja magát, akkor a szivárvány minden színeiben ragyog, de ha lassan kiszárad, elhomályosodik
(1872–1874 Jókai Mór)
[a polcról] az imént vette le a házigazda a végképpen elhomályosodott, igen vastag üvegű borospoharakat
(1917 Krúdy Gyula)
a Nagy Bűbájos levette kezét a tükörről s az ismét úgy elhomályosodott, hogy semmit, de semmit nem lehetett látni benne
(1927 Benedek Elek)
Van, amikor már induláskor sem lát ki az ember az autó ablakain, és olyan is, amikor menet közben homályosodnak el az üvegek
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
〈szín〉 tompává, fakóvá válik
[a pontyfélék családjába tartozó jásznak a háta tavasszal] szürkésfekete, áttetsző rezes csillámmal, oldalai rezesebbek, feje és kopoltyufödői aranyosak, hasa ezüstös, őszfelé a szinek elhomályosodnak
(1895 PallasLex.)
Az edény első égetése után elhomályosodnak a szinek
(1922 RévaiNagyLex.)
2.
〈fény(forrás) fényét (fokozatosan) elveszti, ill. (erősebb fény hatására) elhalványul
a nap el nem homályosodik
(1834 Bajza József)
[a világítótoronyban] olly készület alkalmaztatik, minélfogva a világosság időröl időre elhomályosodik
(1859 Vasárnapi Újság)
ekkor a keleti tájon fehér csík villan fel, [...] a csillagok lassan-lassan elhomályosodnak
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt
(1995 Protestáns Biblia ford.)
2a. (átv is)
〈térség v. vminek a felülete〉 elsötétedik, homályba borul
a’ mellékesleg való képzeletek [...] és az öſzvekötésnek puſzta módjai, árnyékban maradhatnak, de még sem olly nagyban, hogy egéſzen elhomályosodjanak
(1805 Révai Miklós)
a’ bérkocsik lassanként eltünedeznek, az átvilágló ablakok egyenként elhomályosodnak
(1845 Irinyi József)
ebben a percben elhomályosodott a nagy pincehelyiség, alig egy-két lámpás maradt égve, és a zenekar elhallgatván, a táncoló párok a falak mellé húzódtak
(1910 Krúdy Gyula)
a nézőtér elhomályosodott s a szinpad felragyogott
(1935 Lengyel Menyhért)
2b.
〈vminek a jelentősége v. mértéke, ill. jelentőségében v. mértékében vmi〉 csökken(, és megszűnik, elmúlik)
az Irói dicsőség ollyan, hogy az, a’ vagy még nagyobb érdem vagy a’ később Olvasók’ ízlése előtt, bizonyosan el fog homályosodni
(1821 Kazinczy Ferenc)
A brahmanizmus későbbi fejlődése folyamán Indra hirneve is elhomályosodott
(1895 PallasLex.)
Teljes fényben tündökölt ismét az egy ideig elhomályosodott királyi hatalom
(1901 Nagy képes világtörténet)
[az esemény] jelentősége az idővel nem elhomályosodik, hanem egyre nő
(2002 Magyar Hírlap)
2c. (vál)
vmi v. vki mellett, vele összehasonlítva jelentéktelennek tűnik vmi, vki
[Júlia] fényoldalai kegyed mellett elhomályosodnak
(1845 Degré Alajos)
bár mily szépek is a Barczáról kivezető többi szorosok, bár mily nagyszerüek legyenek is az azokat bekeretelő havasok, a Garcsin völgye bizonnyal nem fog ezek mellett elhomályosodni és háttérbe szorulni
(1873 Orbán Balázs)
az iabb liberális politikusok mellett [Nagy Pál] régi népszerűsége teljesen elhomályosodott
(1916 RévaiNagyLex.)
ama férfiak közé tartozott, akik egy szépasszonyhoz kötvén sorsukat: végleg elhomályosodtak a feleségük ragyogása mellett
(1930 Krúdy Gyula)
[az] ilyen pillanatok mellett elhomályosodik a megelőző várakozás fáradságának emléke
(1996 Magyar Hírlap)
3.
〈látás〉 élességéből veszít, homályossá válik
de mi leli az Istenért? el-homályosodni látom szeméit! [!]
(1791 Verseghy Ferenc ford.Kotzebue)
szemeim annyira elhomályosodtak, hogy gyertyavilágnál már nehezen olvasok
(1813 Kazinczy Ferenc)
A szemem világa is annyira elhomályosodott, hogy csak valami óriást láttam imbolyogni felém
(1934 Tamási Áron)
látása meggyöngült és elhomályosodott a bánattól, a sok sírástól
(1995 Jubileumi kommentár)
3a. (szépítő)
〈elme, tudat〉 működésében bizonytalanná, zavarttá, világos, folyamatos gondolkodásra alkalmatlanná válik
[a beteg állapota] nem ad okot a komolyabb aggodalomra. A fődolog, hogy eszmélete eddig még egy percre sem homályosodott el
(1880 Mikszáth Kálmán)
[Széchenyi István] elméje akkor homályosodott el, mikor arra hazájának legnagyobb szüksége lett volna
(1896 Zichy Antal)
[1918-ban Ady] már alig tud járni, hebegve beszél, egy-egy szó kiejtése nagy erőfeszítésébe kerül. Időnként értelme is elhomályosodik
(1940 Pintér Jenő)
Diderot heves szélviharok alatt úgy érezte, hogy szelleme elhomályosodik
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
4.
alakjában, formájában, színében bizonytalanná, elmosódottá, nehezen felismerhetővé válik (vki szeme előtt) vmi
a homlokzaton ott áll elhomályosodott betüivel a felirás
(1860 Vasárnapi Újság)
A szent király már elhomályosodott az üvegfestményen
(1915 Krúdy Gyula)
szemei előtt elhomályosodott az út
(1929 Kassák Lajos)
ha emlékezik a hős, a kamera közelít, elhomályosodik a kép, majd „ráúszik” a múlt
(1973 Hernádi Miklós)
4a. (vál)
(vminek az) emlék(e) korábbi elevenségéből veszít, megfakul, elhalványul
téveszméik [ti. a betegekéi] idővel elhomályosodnak, érzéki csalódásaik ritkábbak lesznek
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Erzsiék távozásával Gyula emléke mindjobban elhomályosodott a sóti házban
(1926 Babits Mihály)
A purim e napjai nem szűnnek meg a zsidóknál, s emlékük nem homályosodik el az utódok körében
(1996 Katolikus Biblia ford.)
4b.
〈vminek a jelentése, funkciója stb., ill. jelentésében, eredetében stb. vmi〉 egyre bizonytalanabbá, homályosabbá válik(, és feledésbe merül)
[Révai Miklós] felismerte, hogy a nyelv nem holt elemek aggregátuma, hanem szellemi szervezet, melynek mindenik íze él, habár azok önállósága, gyakran hangformáik elváltozásával, idővel megszűnt is, s ezzel jelentésök részben elhomályosodott
(1864 Toldy Ferenc)
idegen származásuk tudata [ti. a magyarságba beolvadt népcsoportoké] már rég elhomályosodott
(1928 TolnaiÚjLex.)
Hogy mi az angyalcsináló, ma már eléggé elhomályosodott fogalom
(1969 Csatkai Endre)
A mestergerenda tartóoszlopainak palóc neve (boldoganya, bálvány) is utal arra, hogy a tartóoszlopok elhomályosodott kultikus funkciójának szerepe valaha tudatosabb lehetett
(1981 Dömötör Tekla)
A névadás indítéka elhomályosodott
(1997 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások