elken ts ige 1b6
1. ’〈folyékony, kenhető v. por állagú anyagot〉 kenve szétterít vhol’ ❖ most már a krétát és a kormot igen szépen iparkodott egy színné kenni el a képén (1858 Jókai Mór CD18) | Arcát púderezte. Csakhogy a szarvasbőrrel nehezen tudta elkenni a rizsport, már gyengén látott és bőrén itt-ott kisebb-nagyobb lisztes foltocskák maradtak (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | Pedig milyen jól fölhörpintettük azt a kis bort, – tette hozzá, a könnyeimet a nagy újjhegyével, keze hátával gyöngéden elkenve, szárogatva (1947 Németh László² 9485004, 169) | A tepsit vastagon kivajazzuk, és megszórjuk liszttel, majd elkenjük benne a tésztamasszát (1986 Frank Júlia et al. CD19).
1a. ’〈tintát, festéket, ill. írást, festést〉(véletlenül) szétken, elmázol’ ❖ [Nagy István] krétája nem konturt rajzol, hanem foltokat fest a papirosra, s ahol előadása vonalas, ott is finoman elkent tónussal lágyítja egymáshoz a vonalakat (1927 Elek Artúr CD10) | először egy vastag tintavonalat húztunk és azt, a vonallal párhuzamosan ráhelyezett papírral elkentük merőlegesen (1934 Szentkuthy Miklós 9664002, 96) | Judit, noha egyelőre ő is jeles: tunya, sértődő, ábrándozó. Az írást elkeni; ahol csak mód van rá, fölbukik; ruhájára piszkos (1940 Németh László² 9485072, 32) | A naturalizmusból nem akkor lett impresszionizmus, amikor a festők kezdték ujjal elkenni az éles vonalat (1969 Illyés Gyula 9274077, 46) | elkent rúzsú, égnek álló hajú manökenek (2002 Magyar Hírlap CD09).
1b. (ritk, átv is) ’vmi(vel) összekenve bepiszkol vmit’ ❖ a’ Költőnek rosz [...] versei rútúl Elkenik a’ fényes tettet (1815 Virág Benedek ford.–Horatius C4507, 76) | A háború elnyűtte, a bújdosás megszaggatta, árkokon való tanyázás elkente [a ruhámat] (1922 Móra Ferenc 9459009, 127).
2. (pejor) ’〈előnytelen dolgot〉 érdeke szerint ködösítve, elhomályosítva, jellegzetes vonásaitól megfosztva, az egyértelmű ítéletalkotást akadályozva fejez ki, ad elő’ ❖ [a tervezet pontjait] az illetékesek és félilletékesek felhígították, elkenték, cáfolták, elismerve visszaszívták és a többi (1925 Nagy Lajos CD10) | nem elkenni kell a kapitalista rendszer ellentmondásait, hanem felfedni és kibogozni (1948 Marxizmus–leninizmus olvasókönyv ford. C6906, 244) | [a Helikonnak] igenis megfelelt az idill, sőt egyik főtörekvése volt az idillel elkenni a valóságot (1956 Méliusz József 9433010, 361) | Tervkölcsönnek, békekölcsönnek nevezték, meg tudj’ isten, milyen egyéb hangzatos címkékkel próbálták elkenni azt az egyszerű és nyilvánvaló tényt, hogy megsarcolták a nemzetet (1991 Országgyűlési Napló CD62).
2a. (pejor) ’〈vkire nézve kellemetlen, terhelő ügyet, következményt〉 úgy kezel, hogy ne tudódjon ki v. ne járjon felelősségre vonással, ill. 〈felelősséget〉 megállapíthatatlanná, tisztázhatatlanná tesz’ ❖ hogy elkenjék a botrányt, [...] sohasem riadtak vissza könyvek megcsonkításától vagy [...] megsemmisítésétől (1910 Lányi Viktor ford.–Heine 9381005, 398) | a gyilkos, akinek ügyét természetesen teljesen elkenték, a bíróválasztáson ezek után is kapott 69.000 szavazatot az ellenjelölt 75.000 szavazatával szemben (1933 Zilahy Lajos CD10) | Arra vagyunk kíváncsiak, hogy lesz-e ebben a zűrzavarban felelős, vagy az ügyvédek elkenik ezt is, mint a többi ügyet! (1997 Magyar Hírlap CD09) | nem lehet elkenni a személyi felelősséget (1999 Magyar Hírlap CD09).
3. (nyj v. biz) ’megver, alaposan elver vkit’ ❖ Sáppad a spanyol Az ön hírétől s nemsokára jól Elkenve fut majd! (1899 Ábrányi Emil ford.–Rostand C0508, 31) | Jó ēkentem azt a zsinegrevalót (1959 Magyar Nyelvőr C5420, 333) | [a rendőr] bevisz, [...] és odabenn elkennek és kifaggatnak, elszámoltatnak, hol jártam, mit loptam, mit tudok erről meg arról a betörésről (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 351).
Sz: elkenés.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ken; ÉKsz.; ÚMTsz.