ellentmondás fn 4A

1. ’az ellentmond igével kifejezett cselekvés’ ❖ a’ kötelesség mindég ösztönözött a’ héten, hogy menjek, menjek, ne gondoljak óltott lábaim ellentmondásával (1803 Szentgyörgyi József C2556, 131).

2. ’két v. több állítás, fogalom, dolog stb. között levő olyan (logikai) viszony, amelyben az egyik állítás, fogalom, dolog stb. igazsága, érvényessége kizárja a másikét v. a többiét, ill. az a tény v. sajátosság, hogy vmely állítás, fogalom, dolog stb. ilyen viszonyban van a másikkal v. a többivel’ ❖ csak a szerző tervéből, nem pedig az öreg ur jelleméből magyarázhatjuk ki magunknak az ellentmondást hogy eleinte oly makacsul ragaszkodik az arisztokratikus igényekhez, utóbb pedig oly hamar s oly gyökeresen kigyógyul bal hiteiből melyeket annyi éven át ápolt (1856 Greguss Ágost 8163019, 33) | mintha ellentmondást találnának az én irodalmi és politikai szereplésem közt (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 157) | a matematika szokásos axiómarendszerén belül sem a kontinuum hipotézis feltételezése, sem az ellenkezőjének feltételezése nem vezethet logikai ellentmondáshoz, feltéve, hogy a matematika szokásos axiómarendszere ellentmondásmentes (1987 Tények könyve CD37) | a Keatonra osztott szerep ellentmondásban van az ő alkatával (2003 Szegedy-Maszák Mihály 3297005, 335) | Ritmus és szintaxis ellentmondása a harmadik sorban a vers központi, kettős metaforájára irányítja a figyelmet (2006 Horváth Kornélia 3155001, 24).

2a. ’olyan állítás, fogalom, dolog stb., amely ilyen viszonyban van a másikkal v. a többivel, ill. amelynek az elemei között ilyen viszony van’ ❖ Egy nap Jelasich mint hazaáruló ellen lepedőnyi falragoszakat árultatnak; más nap a lapokat tele irkálják, hogy az a Jelasich milly derék szeretetre méltó vitéz ember. És igy folyvást száz meg száz vadnál vadabb ellentmondásban botorkálnak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Egyik azt mondja, hársfa volt, a másik, hogy cserfa volt. Ezért az ellentmondásért elítéli Dániel a két öreg asszesszort (1891 Jókai Mór CD18) | Ellentmondásnak látszik, de igaz: minél több közünk van az európai kultúrához, annál nagyobbra nő a magunké is (1938 Kodály Zoltán 9341030, 6) | [a gyanúsított] előbb tagadott, majd sorozatos ellentmondásokba keveredett, később pedig beismerte a gyilkosságot (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’olyan helyzet, amelyben két v. több személy között eltérő állításaikban megnyilvánuló ellentét, ill. feszültség, nézeteltérés van’ ❖ Ha többet teszünk, bajba keveredünk s ellentmondásba jövünk, mert oly dologba szólunk, melyhez nem értünk (1848 Deák Ferenc CD51) | Szétválasztani a tanúkat és a vádlót, meggátolni az érintkezést közöttük, ellentmondásba hozni őket egymással (1856 Jókai Mór CD18) | vagyok olyan művelt ember, hogy nem keverem a tisztelt magisztrátust ellentmondásba a fejedelmével (1886 Mikszáth Kálmán CD04).

4. ’olyan egymás mellett létező, megjelenő dolgok, jelenségek vmelyike, amelyek egymással szemben állnak, egymást (látszólag) kizárják, ill. olyan rendszer, amelyre jellemzőek az ilyen dolgok, jelenségek’ ❖ Merő ellentmondás az élet (1874 Szász Károly² ford.–Goethe C3842, 73) | Hazug ellentmondás minden a világon: Zöld moh képződik az élettelen ágon (1898 Borsodi László C1163, 84) | Vajon nem joggal ítéli-e el Erdélyi János is 1859-ben Vajda János líráját a testiség kultuszáért, mikor Vajda költészetében az emberi természetnek megannyi ellentmondására bukkan? (1935 Papp Ferenc¹ C3426, 507) | az író azzal politizál a leghatásosabban, ha a kor ellentmondásait mindenki másnál mélyebben megéli, meghaladja és kultúrává alakítja át (1991 Csoóri Sándor 9090049, 6).

5. (Jog) ’vmely meglevő jogi döntéssel szemben benyújtott panasz, tiltakozás’ ❖ Ez ideig a Komlói Városi Bírósághoz a károsultaktól körülbelül négyezer fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem érkezett, melyek egy részével szemben a k. meghatalmazott képviselője nagyrészt ellentmondással élt, perre kényszerítve az igényt érvényesítőket (1994 Országgyűlési Napló CD62) | a tartozó ügyféllel szemben akár a végrehajtási eljárás is megindítható. Ha az ügyfél ellentmondással él, akkor perré alakul az eljárás, és bírósági tárgyaláson döntenek (1996 Magyar Hírlap CD09) | A rendes polgári peres eljárásban ellentmondással támadható meg az első rendes tárgyalást elmulasztó alperessel szemben kibocsátott bírósági meghagyás (1998 MagyarNagyLex. C5820, 236).

5a. (rég, Jog) ’〈jogintézményként:〉 annak a ténynek a régi birtokos általi kinyilvánítása, hogy vmely birtokot nem hajlandó átadni az új birtokosnak, s ezáltal a birtokba iktatás megakadályozása’ ❖ törvényes ellent mondást (Proteſtatio Judiciaria) nem fog […] a’ Tanátsnak bé-nyújtani (1798 Nánásy Benjámin C3301, 321) | a Brassó által megvesztegetett irnokok minden ellentmondás daczára a hétfalusiak előnyére való [birtok]bejegyzést mellőzték (1873 Orbán Balázs 8340021, 105) | [A Basznai család] birtokát nem nevezik meg okleveleink, de hogy Biróc egy részéhez jogot tartott, kitűnik abból, hogy 1494-ben Ferenc ellentmondással élt, amikor Biróci Benedeket be akarták vezetni egy biróci kúriába (1941 Fekete Nagy Antal CD33) | Ellentmondással a királyi, illetve nádori adományt lehetett megtámadni az adományos jószágba történő bevezetéskor, vagyis amikor az adományost birtokba léptették, illetve midőn arra kísérletet tettek. Az ellentmondással a régi szokásoknak megfelelően az erősebb jogot mindig annak kellett bizonyítani, aki a jószág birtokában volt (2000 Béli Gábor CD51).

Ö: ön~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.; SzT.

ellentmondás főnév 4A
1.
az ellentmond igével kifejezett cselekvés
a’ kötelesség mindég ösztönözött a’ héten, hogy menjek, menjek, ne gondoljak óltott lábaim ellentmondásával
(1803 Szentgyörgyi József)
2.
két v. több állítás, fogalom, dolog stb. között levő olyan (logikai) viszony, amelyben az egyik állítás, fogalom, dolog stb. igazsága, érvényessége kizárja a másikét v. a többiét, ill. az a tény v. sajátosság, hogy vmely állítás, fogalom, dolog stb. ilyen viszonyban van a másikkal v. a többivel
csak a szerző tervéből, nem pedig az öreg ur jelleméből magyarázhatjuk ki magunknak az ellentmondást hogy eleinte oly makacsul ragaszkodik az arisztokratikus igényekhez, utóbb pedig oly hamar s oly gyökeresen kigyógyul bal hiteiből melyeket annyi éven át ápolt
(1856 Greguss Ágost)
mintha ellentmondást találnának az én irodalmi és politikai szereplésem közt
(1939 Herczeg Ferenc)
a matematika szokásos axiómarendszerén belül sem a kontinuum hipotézis feltételezése, sem az ellenkezőjének feltételezése nem vezethet logikai ellentmondáshoz, feltéve, hogy a matematika szokásos axiómarendszere ellentmondásmentes
(1987 Tények könyve)
a Keatonra osztott szerep ellentmondásban van az ő alkatával
(2003 Szegedy-Maszák Mihály)
Ritmus és szintaxis ellentmondása a harmadik sorban a vers központi, kettős metaforájára irányítja a figyelmet
(2006 Horváth Kornélia)
2a.
olyan állítás, fogalom, dolog stb., amely ilyen viszonyban van a másikkal v. a többivel, ill. amelynek az elemei között ilyen viszony van
Egy nap Jelasich mint hazaáruló ellen lepedőnyi falragoszakat árultatnak; más nap a lapokat tele irkálják, hogy az a Jelasich milly derék szeretetre méltó vitéz ember. És igy folyvást száz meg száz vadnál vadabb ellentmondásban botorkálnak
(1848 Kossuth Hírlapja)
Egyik azt mondja, hársfa volt, a másik, hogy cserfa volt. Ezért az ellentmondásért elítéli Dániel a két öreg asszesszort
(1891 Jókai Mór)
Ellentmondásnak látszik, de igaz: minél több közünk van az európai kultúrához, annál nagyobbra nő a magunké is
(1938 Kodály Zoltán)
[a gyanúsított] előbb tagadott, majd sorozatos ellentmondásokba keveredett, később pedig beismerte a gyilkosságot
(2002 Magyar Hírlap)
3. (rég)
olyan helyzet, amelyben két v. több személy között eltérő állításaikban megnyilvánuló ellentét, ill. feszültség, nézeteltérés van
Ha többet teszünk, bajba keveredünk s ellentmondásba jövünk, mert oly dologba szólunk, melyhez nem értünk
(1848 Deák Ferenc)
Szétválasztani a tanúkat és a vádlót, meggátolni az érintkezést közöttük, ellentmondásba hozni őket egymással
(1856 Jókai Mór)
vagyok olyan művelt ember, hogy nem keverem a tisztelt magisztrátust ellentmondásba a fejedelmével
(1886 Mikszáth Kálmán)
4.
olyan egymás mellett létező, megjelenő dolgok, jelenségek vmelyike, amelyek egymással szemben állnak, egymást (látszólag) kizárják, ill. olyan rendszer, amelyre jellemzőek az ilyen dolgok, jelenségek
Merő ellentmondás az élet
(1874 Szász Károly² ford.Goethe)
Hazug ellentmondás minden a világon: Zöld moh képződik az élettelen ágon
(1898 Borsodi László)
Vajon nem joggal ítéli-e el Erdélyi János is 1859-ben Vajda János líráját a testiség kultuszáért, mikor Vajda költészetében az emberi természetnek megannyi ellentmondására bukkan?
(1935 Papp Ferenc¹)
az író azzal politizál a leghatásosabban, ha a kor ellentmondásait mindenki másnál mélyebben megéli, meghaladja és kultúrává alakítja át
(1991 Csoóri Sándor)
5. (Jog)
vmely meglevő jogi döntéssel szemben benyújtott panasz, tiltakozás
Ez ideig a Komlói Városi Bírósághoz a károsultaktól körülbelül négyezer fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem érkezett, melyek egy részével szemben a k.korlátolt felelősségű társaság meghatalmazott képviselője nagyrészt ellentmondással élt, perre kényszerítve az igényt érvényesítőket
(1994 Országgyűlési Napló)
a tartozó ügyféllel szemben akár a végrehajtási eljárás is megindítható. Ha az ügyfél ellentmondással él, akkor perré alakul az eljárás, és bírósági tárgyaláson döntenek
(1996 Magyar Hírlap)
A rendes polgári peres eljárásban ellentmondással támadható meg az első rendes tárgyalást elmulasztó alperessel szemben kibocsátott bírósági meghagyás
(1998 MagyarNagyLex.)
5a. (rég, Jog)
〈jogintézményként:〉 annak a ténynek a régi birtokos általi kinyilvánítása, hogy vmely birtokot nem hajlandó átadni az új birtokosnak, s ezáltal a birtokba iktatás megakadályozása
törvényes ellent mondást (Proteſtatio Judiciaria) nem fog […] a’ Tanátsnak bé-nyújtani
(1798 Nánásy Benjámin)
a Brassó által megvesztegetett irnokok minden ellentmondás daczára a hétfalusiak előnyére való [birtok]bejegyzést mellőzték
(1873 Orbán Balázs)
[A Basznai család] birtokát nem nevezik meg okleveleink, de hogy Biróc egy részéhez jogot tartott, kitűnik abból, hogy 1494-ben Ferenc ellentmondással élt, amikor Biróci Benedeket be akarták vezetni egy biróci kúriába
(1941 Fekete Nagy Antal)
Ellentmondással a királyi, illetve nádori adományt lehetett megtámadni az adományos jószágba történő bevezetéskor, vagyis amikor az adományost birtokba léptették, illetve midőn arra kísérletet tettek. Az ellentmondással a régi szokásoknak megfelelően az erősebb jogot mindig annak kellett bizonyítani, aki a jószág birtokában volt
(2000 Béli Gábor)
Vö. ÉrtSz.; TESz. ellen-; ÉKsz.; SzT.

Beállítások