élődik tn ige 12c (rég)

1. (rég v. nyj) ’szokásosan (vhol v. vhogyan) él vki, vmi, ill. ínségben, szűkösen él, tengődik vki’ ❖ a néhai Jéſus Tárſaſágabéli Szerzeteſek, a kik attól az idtl fogva Rómában éldnek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 826) | A rája lapos kerekded testü, főleg a földközi tengerben élődik (1845 Hanák János 8180001, 51) | az alsórendű hivatalnokok, kik csekély fizetésükből csak élődnek, ezek nem tartozhatnak az urakhoz (1852 Táncsics Mihály C4917, 31) | koplos ’szolgálat vagy hivatal nélkül élődő, vagy nagy urat játszó szegény ember’, akit ’nélkülöző, koplaló’-nak is mondhatnánk (1987 Bernáth Béla C6038, 351).

1a. (rég, Biol is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény parazita életmódot folytatva vmely másik szervezet testanyagaiból táplálkozva annak kárára fejlődik, es. abban szaporodik〉’ ❖ [A fagyöngy] leginkább a’ gyümőltsfákonn élődik; ollyan mint a’ Fakín (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 540) | a sáfrán-növény gyökerén élődő gomba (1893 PallasLex. CD02).

2. (rég v. nyj) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport stb. (több) másik személyt, es. dolgot kihasználva, ill. annak v. azoknak a terhére, az(oka)t igénybe véve él〉’ ❖ Ortzátlan ember, a’ki henye, és máſokan akar élödni (1776 Esopus meséi C1641, [231]) | hogy vannak vallások, mellyek kiskoruságban tartják a lelket, hogy papjaik élödjenek és uralkodjanak: arra igen is szeretnék példákat és erősitményeket felhozni (1841 Kőváry László 8255007, 23) | egy rokon már másfél éve élődik a nyakunkon (1893 Mikszáth Kálmán CD04) | Rendes ember nem élődik a többin, hanem ha megkínálják, ő is visszakínálja azokat (1941 Magyar néprajz CD47).

3. (-ból/-ből ragos v. után nu-s határozóval) (rég v. nyj) ’〈vmely tevékenységből v. vmiből mint jövedelemforrásból〉 megél, fenntartja magát’ ❖ Tsak a’ bé-jött módi ſzerént való birájok ök a’ meſterségeknek, és eſzközök arra, hogy a’ kézi meſterség után élödö emberek gazdagodhaanak, a’ kik talám az Indzſenérek vigyázáſok alatt nem vetnének olly ſok pénzt haſzontalanúl ’s tsak ingyen rakásra (1777 Kovács Ferenc¹ ford.–Gautier¹ C2757, 142) | Mesterembereinknek összes keresete ugy szólván átalában nem tesz annyit, hogy egyedül abból élődhessenek; ők olly ügyes szőlő s földművelők, mint mesterek (1847 Hetilap CD61) | ő menjen el vándorolni, keressen, hogy legyen miből élődjenek (1906 Csángó népmesék C7027, 141) | [a nemesség] nagy része most szántó-vető-kapáló munkából élődik (1933 Szekfű Gyula CD42).

3a. (rég v. nyj) ’〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény vmivel mint kizárólagos v. legfőbb élelemmel táplálkozik〉’ ❖ A’ földnek apró férgei, tſúszó-máſzó, repdes bogarai mind a’ plántákról éldnek, melylyeket az embernek meg-enni ártana (1787 Mátyus István C3068, XXVI) | [az oroszlánmajmok] bogarakkal és édes gyümölcscsel élődnek, de csakhamar megszokják a tejet és édes süteményeket is (1847 Peregriny Elek 8360005, 34) | [a huszárok az útközben kapott kenyeret] lovaikkal etették föl, magok pedig a rengeteg erdők közt a mezőkön itt ott hagyott káposztatorzsákon élődtek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a macska ott élődött a lóhúson hosszú ideig (1938 Háromszéki magyar népköltészet C6787, 16).

J: élősködik.

Vö. CzF.; SzT. élődhetik, ~, élődő; ÚMTsz.

élődik tárgyatlan ige 12c (rég)
1. (rég v. nyj)
szokásosan (vhol v. vhogyan) él vki, vmi, ill. ínségben, szűkösen él, tengődik vki
a néhai Jéſus Tárſaſágabéli Szerzeteſek, a kik attól az idtl fogva Rómában éldnek
(1780 Magyar Hírmondó)
A rája lapos kerekded testü, főleg a földközi tengerben élődik
(1845 Hanák János)
az alsórendű hivatalnokok, kik csekély fizetésükből csak élődnek, ezek nem tartozhatnak az urakhoz
(1852 Táncsics Mihály)
koplos ’szolgálat vagy hivatal nélkül élődő, vagy nagy urat játszó szegény ember’, akit ’nélkülöző, koplaló’-nak is mondhatnánk
(1987 Bernáth Béla)
1a. (rég, Biol is)
〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény parazita életmódot folytatva vmely másik szervezet testanyagaiból táplálkozva annak kárára fejlődik, es. abban szaporodik〉
[A fagyöngy] leginkább a’ gyümőltsfákonn élődik; ollyan mint a’ Fakín
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
a sáfrán-növény gyökerén élődő gomba
(1893 PallasLex.)
2. (rég v. nyj)
〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport stb. (több) másik személyt, es. dolgot kihasználva, ill. annak v. azoknak a terhére, az(oka)t igénybe véve él〉
Ortzátlan ember, a’ki henye, és máſokan akar élödni
(1776 Esopus meséi)
hogy vannak vallások, mellyek kiskoruságban tartják a lelket, hogy papjaik élödjenek és uralkodjanak: arra igen is szeretnék példákat és erősitményeket felhozni
(1841 Kőváry László)
egy rokon már másfél éve élődik a nyakunkon
(1893 Mikszáth Kálmán)
Rendes ember nem élődik a többin, hanem ha megkínálják, ő is visszakínálja azokat
(1941 Magyar néprajz)
3. (-ból/-ből ragos v. után nu-s határozóval) (rég v. nyj)
〈vmely tevékenységből v. vmiből mint jövedelemforrásból〉 megél, fenntartja magát
Tsak a’ bé-jött módi ſzerént való birájok ök a’ meſterségeknek, és eſzközök arra, hogy a’ kézi meſterség után élödö emberek gazdagodhaanak, a’ kik talám az Indzſenérek vigyázáſok alatt nem vetnének olly ſok pénzt haſzontalanúl ’s tsak ingyen rakásra
(1777 Kovács Ferenc¹ ford.Gautier¹)
Mesterembereinknek összes keresete ugy szólván átalában nem tesz annyit, hogy egyedül abból élődhessenek; ők olly ügyes szőlő s földművelők, mint mesterek
(1847 Hetilap)
ő menjen el vándorolni, keressen, hogy legyen miből élődjenek
(1906 Csángó népmesék)
[a nemesség] nagy része most szántó-vető-kapáló munkából élődik
(1933 Szekfű Gyula)
3a. (rég v. nyj)
〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény vmivel mint kizárólagos v. legfőbb élelemmel táplálkozik〉
A’ földnek apró férgei, tſúszó-máſzó, repdes bogarai mind a’ plántákról éldnek, melylyeket az embernek meg-enni ártana
(1787 Mátyus István)
[az oroszlánmajmok] bogarakkal és édes gyümölcscsel élődnek, de csakhamar megszokják a tejet és édes süteményeket is
(1847 Peregriny Elek)
[a huszárok az útközben kapott kenyeret] lovaikkal etették föl, magok pedig a rengeteg erdők közt a mezőkön itt ott hagyott káposztatorzsákon élődtek
(1848 Kossuth Hírlapja)
a macska ott élődött a lóhúson hosszú ideig
(1938 Háromszéki magyar népköltészet)
Vö. CzF.; SzT. élődhetik, ~, élődő; ÚMTsz.

Beállítások