elragadó mn-i ign és mn
I. mn-i ign → elragad.
II. mn 17A
1. ’nagy erővel, ellenállhatatlanul megnyilvánuló, magával ragadó 〈érzés, beszéd stb., es. személy〉’ ❖ mennyivel felſégeſebbek te-nálad azok az éneklk, a’ kiknek tsudálatos és el-ragadó ſzavok gyönyörködtetnek ſok ſzáz esztendk múlva-is (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 33) | Két utolsó leveledben irtt raisonnementjeidet [= eszmefuttatásaidat] elragadó örömmel olvastam (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 508) | Apponyi beszélt elragadóan, hévvel, erőteljesen (1885 Mikszáth Kálmán 8312154, 131) | [Tisza István] egyik nap jogász, másik nap történetíró, harmadik nap esztétikus, vakmerő lovas, elragadó szónok (1925 Ignotus CD10) | [a nyelv] a legremekebb eszköz akkor, ha elragadó művészi hatásokat akarok elérni (1947 Szentkuthy Miklós 2055018, 94) | A Fesztiválzenekar őszinte lelkesedése elragadó (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. ’lelkes tetszést, csodálatot kiváltó 〈jelenség, dolog〉’ ❖ [Janus Pannonius és Thuróczy János] sem magyarúl írtak, hanem deákul, oly bájos, elragadó nyelven, ízléssel, választással az egyik, mint választás, ízlés, nyelvisméret nélkűl a’ másik (1837 Péczely József 8359006, 361) | Nincsen talán bérczes kis hazánkban [...] elragadóan nagyszerűbb látvány, mint az, mely a Czekend tetejéről feltárul (1868 Orbán Balázs 8340003, 69) | [Lórika] olyan volt, mint egy szép festmény, amelynek még hibái is elragadók (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | Egy elragadóan szedett-vedett olasz család éli benne [ti. a Kaviár és lencse című színdarabban] végig a maga vidám és valószerűtlen napjait (1968 Mátrai Betegh Béla² 9430001, 130) | Japán legelragadóbb része, mondják a 15. férfikézilabda-világbajnokságnak otthont adó Kjusu szigetről (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’vonzó (belső) tulajdonságaival, viselkedésével másokat elbűvölő 〈személy〉’ ❖ – Ah! mily elragadó kegyed! – mondám lelkesedve (1872 Prém József 8377022, 116) | Ki meri mondani, hogy nem iszik, ha a legelragadóbb lánykára emelem poharam? (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Unalmas, bosszantó embereket imádnak, elragadóakat gyűlölnek. Miért? (1934 Hevesi András ford.–Huxley 9246001, 185) | Milyen szép gyerek! Elragadó! Murillo-angyalka! (1968 Thury Zsuzsa 9709003, 212) | a lányok mind Imre köré sereglettek. Elragadó tudott lenni, hogyha akart (1978 Lengyel Péter 9397002, 251).
2b. (partikulaszerűen) (ritk) ’〈pozitív tartalmú mn fokozására:〉 rendkívül, elképesztően’ ❖ Elragadó szép volt a gyermek (1854 Jókai Mór C2244, 157) | Kállay Lujza, mint Zenaisz királyleány, elragadó bájos volt (1894 Ady Endre CD0801) | Hat hetet [...] töltött a kastélyban és elragadó szép parkjában a Petőfi-házaspár (1932 Budapesti Hírlap szept. 4. C4720, 3) | [Starker János] a Boccherini-versenyt is elragadó szépen játszotta (1971 Népszava jan. 20. C7436, 2).
3. (rég) ’fertőzés útján terjedő, ragályos 〈betegség〉, ill. ilyen betegséget okozó 〈anyag, hatás〉’ ❖ haſznoſabb fele a’ paraſztſágnak nyomorúlttúl el véſzſz, réſz ſzerént különös nyavalyák miat, réſz ſzerént elragado betegſégek által (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 10) | El-ragadó nyavalyáktól minémü a’ Peſtis a’ Dohány füſti Diemerbrœk tanúbizonysága ſzerént meg-öriz (1775 Csapó József 7062001, 76) | Az el-ragadó Részecskék leg-elbb az Orr-Lyukaknak, és a’ Toroknak taknyos hártyájára esnek (1784 Rácz Sámuel ford.–Benkő C3567, 77) | a’ pestis elragadó ereje ellen legjobb óvó szer ’s egyszersmind gyógyító eszköz is egy bizonyos olajkenőcs (1840 Márton József¹ 8298001, 82).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ragad; ÉKsz.