elsüt 5c

1. ts ’〈ravaszt〉 meghúz, v. 〈(tűz)fegyvert〉 így v. gyújtószerkezettel működésbe hoz, ill. 〈robbanóanyagot v. -szerkezetet〉(meggyújtva) felrobbant vki’ ❖ [a pattantyús] el-süti az ágyút és leg-ottan égni kezd a’ ház (1788 Magyar Kurír C0313, 406) | két huszártiszt egy kis lőport sütött el egymásra! (1841 Pesti Hírlap CD61) | petárdát sütnek el az utczán (1891 Jókai Mór C2319, 205) | A szájába vette [Novák Antal a pisztolyt], mint valami ételt, melyet szeret, fogai közé harapta. Ez a legbiztosabb. Csak egy pillanat lesz az egész. [...] Most elsütötte a ravaszt (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 413) | elsütött légpuskák apró, gonosz csettenései (1997 Kertész Imre² CD41).

1a. (rég, átv is) ’〈lőfegyver v. robbanószerkezet mozgatható billentyűje gyutacsot, robbanótöltetet, ill. tűz lőport〉 felrobbant’ ❖ A’ titkos tüz, melly melegét mind ſzivéhez gyüjtötte, Végre ott lappangó porát ſebeen el ſütötte (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 170) | Sárkány, a lövőfegyvernek az a sárkányfejalaku része, mely a töltény gyutacsát lecsapódásakor elsüti (1897 PallasLex. CD02) | A csengetyü hátsó fölhuzójára egy kar volt erősítve, hogy a mikor az óra lejár, a kar forgásában megnyomjon egy ravaszt, a mely ilyen módon elsüti a patront, a melytől a pokolgép fölrobban (1907 Budapesti Hírlap jún. 5. C4695, 7).

1b. ’〈(gyulladó v. villanó) eszközt, szerkezetet〉 működésbe hoz’ ❖ Elsütött egy gyufaszálat (1865 Vas Gereben C4380, 230) | [a lefényképezendő] gyermekek órákhosszat elbibelődnek, eljátszanak új játékaikkal és ilyenkor nem nehéz őket észrevétlenül beállítani, a villanóport vagy Vacublitzet elsütni (1935 Budapesti Hírlap dec. 25. C4723, 56) | a kamerát az igazi célra fordítjuk, majd az exponáló gombot félig benyomva gép beállítja a fókuszt és a vakut, majd visszaállítjuk a kamerát a csoportképhez, végül elsütjük (2000 Byte Magazin CD38).

2. ts (rég) ’〈vmely dolgot, kül. szándékot, tervet, cselekvést〉 megvalósít, véghez visz’ ❖ Hárman addig fogunk rajta [ti. a fordításon] dolgozni Édesem, mig valahogy elsütjük (1791 Kazinczy Ferenc C2555, 140) | „Ptrüsz!!!” Ezt [ti. a tüsszentést] egy debrenczeni ur sütötte el a legalkalmasabb pillanatban (1855 Vas Gereben C4386, 244) | Az én tervem meg van érve. Nem várok vele tovább. Híveim készen állnak, csak a jeladásra várnak. Nem várjuk be, míg minden kipattan: magunk sütjük el előbb (1881 Jókai Mór CD18) | másodszor már csak kapkodás árán süthette el a kézcsókot (1910 Bán Ferenc CD10).

3. ts ’〈annak kif-ére, hogy vmely (számára) felesleges, értéktelen, terhes stb. dolgon (vkire azt rátukmálva) túlad, és így megszabadul attól〉’ ❖ Nem maradt már más [elzálogosítandója], csak a középső gallérja, amellyel az emberi vesékbe láthatni. – Hát ezt valjon kinek sütöm el? (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | megteszem magának azt a barátságot, hogy beváltom az egészet [ti. a régi ezüstpénzt], én sokat megfordulok Bécsben, ott még esetleg el is tudom sütni (1927 Móra Ferenc 9459034, 17) | Hanyatlóban a nyelv csillaga. Bajos arra számítani, hogy ennek a közönségnek csak egy könyvet is el tudsz sütni (1930 Kosztolányi Dezső CD10) | A feleslegeket viszont minden ország a másik túltelített piacán próbálja meg elsütni (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy számára terhes személyt rábeszéléssel, ravaszkodással stb. vkinek a gondoskodásába juttat, rábíz vkire, kül. nőt így férjhez ad〉’ ❖ Dorottya Néném! mint hogy [...] még Te is örömeſt el sütnéd magadat ha lehetne; a’ míg valami ſzerentséd akadna, [...] pihentesd a’ vén teſtedet! – Hijjába, bajos az öreg embernél a’ Vásár! (1793 Hatvani István² ford.–Hunnius C2034, 155) | másként vigyázzon leányára, ha el akarja valakinek sütni (1842 Döme Gergely C1450, 64) | Bizony, eleget kellett kupeckedni, ravaszkodni a derék podolini tanítónak, amíg a maga satnya „cipcer” gyerekeit elsüthette egy jómódú alföldi házaspárnál (1927 Krúdy Gyula CD54) | Bellucit el kell sütni, Bellucit feleségül kell adni, Zsorzsit be kell hálózni (1972 Egri Csaba 1041002, 272).

3b. ’〈vmely szöveget, képet〉 erőltetetten, mesterkélten, ill. hatásra törekedve v. hatásvadász módon előad, bemutat (vhol)’ ❖ Ennél nagyobb kaliberü szavalmányt nem engedett a censura a budai várlak és citadella ellenében elsüttetni (1875 Jókai Mór C2235, 12) | Kreuzer, a mindig vidám bécsi káplár megpróbált ugyan elsütni néhány viccet, de minden hatás nélkül (1926 Bálint Imre CD10) | szakemberek szerint [Krzaklewskinek] nem a saját választási klipjében kellett volna elsütnie az államfőt hiteltelenítő képsorokat (2000 Magyar Hírlap CD09) | – Tudom, Lajos bácsi, annyiszor elsütötted ezt az ostoba poént (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 12).

4. ts (rég v. nyj) ’〈Annak kif-ére, hogy előidézi vki v. okozza vmi, hogy (túlságosan) megsül, megég vmi.〉’

4a. ’〈ételt〉 megsüt, ill. megéget, eléget’ ❖ [a város déli részén] volt a hajdankori ökörsütés piaca. Itt központosultak a székelység csordáinak ezrei, itt süttetett el minden negyedik ökör a királyi biztosoktól (1841 Kőváry László C2807, 34) | [Kati] minden héten legalább egyszer elsózta a levest; a pecsenyéket elsütötte (1896 Budapesti Hírlap szept. 17. C4743, [1]).

4b. ’〈napsütés, forróság v. vmely káros hatású dolog növény(zete)t, növényi részt〉 elfonnyaszt, elszárít, ill. megperzsel, kiéget v. égéshez hasonlóan károsít’ ❖ El hervasztja az [ti. a szomorúság] a’ virágokat, és a’ kellemetes gyümöltsöket, mellyek az élet’ kertének ékességei ’s gyönyörüségei valának, el-süti (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley C3752, 40) | [a hóharmat] ſzölödöt el-sütötte (1793 Mátyus István C3072, 656) | Amit e’ még meg nem fojtott, Szipoly és sáskaraj tojt ott, S amit ez is meghagya, Elsütötte a ragya (1801 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | nap elsütötte(1825 k. Virág Benedek ford. CD01) | eszembe jutott két magyar kifejezés, melyek, úgy mint a latin per nives usta herba, szintén égni-féle szóval fejezik ki a fagy hatását a növényeken: a dér leforrázta a virágot, a dér elsüti a gyenge levelet. Ezek a kifejezések egész Baranyában közkeletűek (1892 e. Budenz József C5845, 316).

4c. ’〈napsütés bőrt, testrészt v. vkit〉(túlságosan) vörösre perzsel v. lebarnít, leéget’ ❖ a’ föld miveléſére nötteneké ezek a’ gyenge kezek? A’ napnak kellé el sütni ſzép böredet? (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 257) | Pirítsd meg őt is, századunk’ világa, Hogy így tapodja a’ néger’ jogát, Kit állatául kínoz ’s ostoroz meg, Mert forróbb nap süté el homlokát (1842 Beöthy Zsigmond 8047004, 36) | Elrongyolva, mint valami csavargó, fáradtan, naptól elsütve, érkezett meg egy hét múlva a nagybátyjához (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | úgy jártak osztán az öccsivel, ahogy jöttek kifele, hát nagyon elsütötte űket a nap (1953 Ethnographia C6051, 269).

5. tn (ritk) ’〈tűz v. nap hője〉 melegségével, fényével elhat, elér vmeddig v. vhova’ ❖ A hová a nap elsüt, fájdalom, oda leszalasztja az árnyékot is (1893 Fővárosi Lapok C6742, 1236) | a derekamat igen-igen jól melegíti a tűz... elsüt idáig (1970 Népszabadság dec. 20. C4820, melléklet 6.).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. süt; ÉKsz.; SzT. ~, elsüthet; ÚMTsz.

elsüt 5c
1. tárgyas
〈ravaszt〉 meghúz, v. (tűz)fegyvert〉 így v. gyújtószerkezettel működésbe hoz, ill. 〈robbanóanyagot v. -szerkezetet〉 (meggyújtva) felrobbant vki
[a pattantyús] el-süti az ágyút és leg-ottan égni kezd a’ ház
(1788 Magyar Kurír)
két huszártiszt egy kis lőport sütött el egymásra!
(1841 Pesti Hírlap)
petárdát sütnek el az utczán
(1891 Jókai Mór)
A szájába vette [Novák Antal a pisztolyt], mint valami ételt, melyet szeret, fogai közé harapta. Ez a legbiztosabb. Csak egy pillanat lesz az egész. [...] Most elsütötte a ravaszt
(1925 Kosztolányi Dezső)
elsütött légpuskák apró, gonosz csettenései
(1997 Kertész Imre²)
1a. (rég, átv is)
〈lőfegyver v. robbanószerkezet mozgatható billentyűje gyutacsot, robbanótöltetet, ill. tűz lőport〉 felrobbant
A’ titkos tüz, melly melegét mind ſzivéhez gyüjtötte, Végre ott lappangó porát ſebeen el ſütötte
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Sárkány, a lövőfegyvernek az a sárkányfejalaku része, mely a töltény gyutacsát lecsapódásakor elsüti
(1897 PallasLex.)
A csengetyü hátsó fölhuzójára egy kar volt erősítve, hogy a mikor az óra lejár, a kar forgásában megnyomjon egy ravaszt, a mely ilyen módon elsüti a patront, a melytől a pokolgép fölrobban
(1907 Budapesti Hírlap jún. 5.)
1b.
(gyulladó v. villanó) eszközt, szerkezetet〉 működésbe hoz
Elsütött egy gyufaszálat
(1865 Vas Gereben)
[a lefényképezendő] gyermekek órákhosszat elbibelődnek, eljátszanak új játékaikkal és ilyenkor nem nehéz őket észrevétlenül beállítani, a villanóport vagy Vacublitzet elsütni
(1935 Budapesti Hírlap dec. 25.)
a kamerát az igazi célra fordítjuk, majd az exponáló gombot félig benyomva gép beállítja a fókuszt és a vakut, majd visszaállítjuk a kamerát a csoportképhez, végül elsütjük
(2000 Byte Magazin)
2. tárgyas (rég)
〈vmely dolgot, kül. szándékot, tervet, cselekvést〉 megvalósít, véghez visz
Hárman addig fogunk rajta [ti. a fordításon] dolgozni Édesem, mig valahogy elsütjük
(1791 Kazinczy Ferenc)
„Ptrüsz!!!” Ezt [ti. a tüsszentést] egy debrenczeni ur sütötte el a legalkalmasabb pillanatban
(1855 Vas Gereben)
Az én tervem meg van érve. Nem várok vele tovább. Híveim készen állnak, csak a jeladásra várnak. Nem várjuk be, míg minden kipattan: magunk sütjük el előbb
(1881 Jókai Mór)
másodszor már csak kapkodás árán süthette el a kézcsókot
(1910 Bán Ferenc)
3. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vmely (számára) felesleges, értéktelen, terhes stb. dolgon (vkire azt rátukmálva) túlad, és így megszabadul attól〉
Nem maradt már más [elzálogosítandója], csak a középső gallérja, amellyel az emberi vesékbe láthatni. – Hát ezt valjon kinek sütöm el?
(1886 Mikszáth Kálmán)
megteszem magának azt a barátságot, hogy beváltom az egészet [ti. a régi ezüstpénzt], én sokat megfordulok Bécsben, ott még esetleg el is tudom sütni
(1927 Móra Ferenc)
Hanyatlóban a nyelv csillaga. Bajos arra számítani, hogy ennek a közönségnek csak egy könyvet is el tudsz sütni
(1930 Kosztolányi Dezső)
A feleslegeket viszont minden ország a másik túltelített piacán próbálja meg elsütni
(2002 Magyar Hírlap)
3a. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy számára terhes személyt rábeszéléssel, ravaszkodással stb. vkinek a gondoskodásába juttat, rábíz vkire, kül. nőt így férjhez ad〉
Dorottya Néném! mint hogy [...] még Te is örömeſt el sütnéd magadat ha lehetne; a’ míg valami ſzerentséd akadna, [...] pihentesd a’ vén teſtedet! – Hijjába, bajos az öreg embernél a’ Vásár!
(1793 Hatvani István² ford.Hunnius)
másként vigyázzon leányára, ha el akarja valakinek sütni
(1842 Döme Gergely)
Bizony, eleget kellett kupeckedni, ravaszkodni a derék podolini tanítónak, amíg a maga satnya „cipcer” gyerekeit elsüthette egy jómódú alföldi házaspárnál
(1927 Krúdy Gyula)
Bellucit el kell sütni, Bellucit feleségül kell adni, Zsorzsit be kell hálózni
(1972 Egri Csaba)
3b.
〈vmely szöveget, képet〉 erőltetetten, mesterkélten, ill. hatásra törekedve v. hatásvadász módon előad, bemutat (vhol)
Ennél nagyobb kaliberü szavalmányt nem engedett a censura a budai várlak és citadella ellenében elsüttetni
(1875 Jókai Mór)
Kreuzer, a mindig vidám bécsi káplár megpróbált ugyan elsütni néhány viccet, de minden hatás nélkül
(1926 Bálint Imre)
szakemberek szerint [Krzaklewskinek] nem a saját választási klipjében kellett volna elsütnie az államfőt hiteltelenítő képsorokat
(2000 Magyar Hírlap)
– Tudom, Lajos bácsi, annyiszor elsütötted ezt az ostoba poént
(2008 Grecsó Krisztián)
4. tárgyas (rég v. nyj)
〈Annak kif-ére, hogy előidézi vki v. okozza vmi, hogy (túlságosan) megsül, megég vmi.〉
4a.
〈ételt〉 megsüt, ill. megéget, eléget
[a város déli részén] volt a hajdankori ökörsütés piaca. Itt központosultak a székelység csordáinak ezrei, itt süttetett el minden negyedik ökör a királyi biztosoktól
(1841 Kőváry László)
[Kati] minden héten legalább egyszer elsózta a levest; a pecsenyéket elsütötte
(1896 Budapesti Hírlap szept. 17.)
4b.
〈napsütés, forróság v. vmely káros hatású dolog növény(zete)t, növényi részt〉 elfonnyaszt, elszárít, ill. megperzsel, kiéget v. égéshez hasonlóan károsít
El hervasztja az [ti. a szomorúság] a’ virágokat, és a’ kellemetes gyümöltsöket, mellyek az élet’ kertének ékességei ’s gyönyörüségei valának, el-süti
(1776 Sófalvi József ford.Dodsley)
[a hóharmat] ſzölödöt el-sütötte
(1793 Mátyus István)
Amit e’ még meg nem fojtott, Szipoly és sáskaraj tojt ott, S amit ez is meghagya, Elsütötte a ragya
(1801 Csokonai Vitéz Mihály)
nap elsütötte
(1825 k. Virág Benedek ford.)
eszembe jutott két magyar kifejezés, melyek, úgy mint a latin per nives usta herba, szintén égni-féle szóval fejezik ki a fagy hatását a növényeken: a dér leforrázta a virágot, a dér elsüti a gyenge levelet. Ezek a kifejezések egész Baranyában közkeletűek
(1892 e. Budenz József)
4c.
〈napsütés bőrt, testrészt v. vkit〉 (túlságosan) vörösre perzsel v. lebarnít, leéget
a’ föld miveléſére nötteneké ezek a’ gyenge kezek? A’ napnak kellé el sütni ſzép böredet?
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Pirítsd meg őt is, századunk’ világa, Hogy így tapodja a’ néger’ jogát, Kit állatául kínoz ’s ostoroz meg, Mert forróbb nap süté el homlokát
(1842 Beöthy Zsigmond)
Elrongyolva, mint valami csavargó, fáradtan, naptól elsütve, érkezett meg egy hét múlva a nagybátyjához
(1882 Mikszáth Kálmán)
úgy jártak osztán az öccsivel, ahogy jöttek kifele, hát nagyon elsütötte űket a nap
(1953 Ethnographia)
5. tárgyatlan (ritk)
〈tűz v. nap hője〉 melegségével, fényével elhat, elér vmeddig v. vhova
A hová a nap elsüt, fájdalom, oda leszalasztja az árnyékot is
(1893 Fővárosi Lapok)
a derekamat igen-igen jól melegíti a tűz... elsüt idáig
(1970 Népszabadság dec. 20.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. süt; ÉKsz.; SzT. ~, elsüthet; ÚMTsz.

Beállítások