éltet ts ige 5b

1. (tárgy n. is) ’〈élőlényt〉 biológiai, ill. érzelmi, szellemi stb. értelemben élni segít vmi’ ❖ tartya magát a’ kánya függöben Álatot éltetö vékony levegöben (1774 Dugonics András C1484, 166) | A helybéli munkás társoknak kicsiny serege a távolabb lévő vagy külső munkás társoknak, sőt más jó hazafiainak is, arról a nagyszívűségekről, mely szerént segítségek ajánlása mellett igyekezeteiben, jótanácsokkal is éltetni kívánják, tudósíttatván, [...] azt a jó hiedelmet nagy örömmel vette (1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7156004, 184) | az embert nem az egész lég, hanem csak annak egy csekély része, eleme, az éleny élteti (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a szerelem nem öl, a szerelem éltet (1869 Toldy István 8482004, 67) | – Dolgozni kell és pont! – biztatta önmagát. – Csak a munka élteti az embereket (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10) | Miért éltet a víz? (1999 Új Könyvek CD29) | mézen élek, a méz az, ami éltet engem (2005 Karátson Gábor 3170002, 157).

1a. ’〈isten(ség)〉 élni, létezni enged, ill. segít vkit’ ❖ ha Isten éltet, Vanier a’ Paraszti Majorságról írtt tizen hat könyveiben Magyar ajakon hatosba szedett versekkel fog kezem között szóllani (1779 Baróti Szabó Dávid C2554, 14) | De hiszen míg engem a jó isten éltet, E kakuk Murányban nehezen rak fészket! (1847 Tompa Mihály 8484061, 20) | [a hórák] éltetik és virágoztatják fel az iúságot (1902 ÓkoriLex. CD28) | Azonnal levelet kell írnia Vámbérynak, s aztán, aztán, ha Isten élteti, megint vonatra szállhat… (1989 Hernádi Miklós 2039020, 63).

1b. (felsz módban) ’〈jókívánság, köszöntés részeként〉’ ❖ Kedvesen véſzem, kſznettel véſzem kegyes irántok-való reflexióját Kegyelmednek, Iſten éltee, hogy én velem egytt ſzolgálhaanak Kegyelmednek (1776 Klein Efraim 7182001, 272) | A Jókra figyelmező Egek tartsák Iphigeniát, éltessenek Tégedet, hogy így nevekedésibe érezhessd az Apai örömnek leg vigasztalóbb kellemetességeit (1805 Cserey Farkas² C2556, 419) | az úristen sokáig éltesse az új párt… Így kiáltott Bizay, és poharát magasra emelve közeledett Isztricsnéhez és Bujdosóhoz (1922 Krúdy Gyula CD54) | Isten éltessen sokáig, Professzor Úr! (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. (éljen kiáltással) üdvözöl, köszönt, ill. ünnepel vkit, vmit’ ❖ Hasko mondá: Gróf! Bátyád jön, ez nékem egy ritka tisztelet. Kiálték: „éljen”. A Többiek: Igen, igen, úgy volt. Jőran (végignéz rajtok, kevés várakozás után az asztalhoz megy, feldönt egy ezüst boredényt): Ugy vélem, kivülem némelly másokat is éltettetek, mert az asztal üres, fejetek csordultig tele van (1827 Kossuth Lajos ford.–Franul von Weissenthurn CD32) | [Horváth Károly] hazát és szabadságot éltetve lépett a bitófára (1870 Orbán Balázs 8340017, 159) | Rögtönzött versikék Nagy Imrét éltették (1977 Méray Tibor 9434002, 156) | A tüntetők Allahot éltetve vonultak az elnöki palota elé (1994 Magyar Hírlap CD09) | A 29-es út szélén ezernyi ember éltetett bennünket, zászlókat lobogtattak, léggömböket és táblákat emeltek a magasba (2003 Kiss Marianne ford.–Rodham Clinton 3181001, 143).

2. ’emlékezetben megőriz vkit, vmit, ill. fenntart, (használatban) megtart vmit’ ❖ Egyedl hát ég méttsel tiſztelhetem [ti. a meghalt Ráday Gedeont], Hajdani ſzokásként ha igy éltethetem, Valóban egy lámpáſt gyújtok elejébe melly örökre lángol ſzívem közepebe (1792 Jankovits Miklós C3482, [IX]) | A magyar nyelv rendszere nemcsak ősi műveltségünk emlékeit őrzi és élteti (1942 Bóka László 9064027, 110) | Mitruly Miklós is említi a férfiak zártkörű mesemondását, amikor a részben „pikáns” történeteket férfitársaságok éltették otthoni, szőlőhegyi, kocsmai borozás alkalmával, katonaságban (2007 Keszeg Vilmos 3098002, 47).

3. ’létében, fennmaradásában, működésében stb. segít vmit vmi, vki’ ❖ A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 383) | a mely Siciliában az Aetnát Élteti, a tűz, vagy Pluto s a styxi közelség Az melegíti vized? (1869 Arany János C0647, 156) | A termékeny politikai szövetségeket a közös érdek, az eleven hit s a siker lehetősége élteti (1938 Korunk Szava 2131001, 420) | A színházakat soknyelvű kultúra éltette (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé rég) ’〈létéhez, működéséhez stb. szükséges dologgal〉 ellát v. felruház vkit, vmit vki, vmi’ ❖ Lausus igen szép példáíval éltet bennünket (1774 Kónyi János C2736, 4) | Hogy az Isten a világot a lehető legnagyobb tökélyre emelje, azt eszes lélekkel éltette, gömbidommal diszesítette, és körmozgásba helyezte (1843 Purgstaller József 8351002, 45) | tegnap is az esett juh faggyával éltettem a mécsest (1879 Teleki Sándor C3768, 196) | azt gondolnók, vonzódnak legalább a földhöz (patria), mely őket érdemükön kívül gazdag patrimoniummal élteti (1884 Hazánk 8633001, 179) | téged jó tanácscsal fognak éltetni (1916 Dézsi Lajos CD55).

3b. (rég) ’〈gyógyszerrel, gyógymóddal〉 kezel, gyógyulásában segít vkit vki’ ❖ ha vizelleti tüzes láng ſzinü, nyelve ſzáraz, eret kell rajta vagni és a’ No. 3. fel jegyzett itallal éltetni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 272) | [a beteget] minden estve éltessétek lágy meleg láb-feredővel (1791 Gödri János ford.–Marschall C1899, 40) | Az Orvos látta, hogy a’ csapás alatt öszve fogok roskadni, ’s hánytatóval éltetett (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 276) | A’ testi lelki szenvedések, az elzárt levegő beteggé tevének; orvosom tinctúrával éltete (1828 Kazinczy Ferenc 7033013, 305).

Sz: éltetés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. ~, éltethet

éltet tárgyas ige 5b
1. (tárgy n. is)
〈élőlényt〉 biológiai, ill. érzelmi, szellemi stb. értelemben élni segít vmi
tartya magát a’ kánya függöben Álatot éltetö vékony levegöben
(1774 Dugonics András)
A helybéli munkás társoknak kicsiny serege a távolabb lévő vagy külső munkás társoknak, sőt más jó hazafiainak is, arról a nagyszívűségekről, mely szerént segítségek ajánlása mellett igyekezeteiben, jótanácsokkal is éltetni kívánják, tudósíttatván, [...] azt a jó hiedelmet nagy örömmel vette
(1795 Az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
az embert nem az egész lég, hanem csak annak egy csekély része, eleme, az éleny élteti
(1859 Vasárnapi Újság)
a szerelem nem öl, a szerelem éltet
(1869 Toldy István)
– Dolgozni kell és pont! – biztatta önmagát. – Csak a munka élteti az embereket
(1926 Gellért Hugó ford.Gorkij)
Miért éltet a víz?
(1999 Új Könyvek)
mézen élek, a méz az, ami éltet engem
(2005 Karátson Gábor)
1a.
〈isten(ség) élni, létezni enged, ill. segít vkit
ha Isten éltet, Vanier a’ Paraszti Majorságról írtt tizen hat könyveiben Magyar ajakon hatosba szedett versekkel fog kezem között szóllani
(1779 Baróti Szabó Dávid)
De hiszen míg engem a jó isten éltet, E kakuk Murányban nehezen rak fészket!
(1847 Tompa Mihály)
[a hórák] éltetik és virágoztatják fel az iúságot
(1902 ÓkoriLex.)
Azonnal levelet kell írnia Vámbérynak, s aztán, aztán, ha Isten élteti, megint vonatra szállhat…
(1989 Hernádi Miklós)
1b. (felsz módban)
〈jókívánság, köszöntés részeként〉
Kedvesen véſzem, kſznettel véſzem kegyes irántok-való reflexióját Kegyelmednek, Iſten éltee, hogy én velem egytt ſzolgálhaanak Kegyelmednek
(1776 Klein Efraim)
A Jókra figyelmező Egek tartsák Iphigeniát, éltessenek Tégedet, hogy így nevekedésibe érezhessd az Apai örömnek leg vigasztalóbb kellemetességeit
(1805 Cserey Farkas²)
az úristen sokáig éltesse az új párt… Így kiáltott Bizay, és poharát magasra emelve közeledett Isztricsnéhez és Bujdosóhoz
(1922 Krúdy Gyula)
Isten éltessen sokáig, Professzor Úr!
(2002 Magyar Hírlap)
1c.
(éljen kiáltással) üdvözöl, köszönt, ill. ünnepel vkit, vmit
Hasko mondá: Gróf! Bátyád jön, ez nékem egy ritka tisztelet. Kiálték: „éljen”. A Többiek: Igen, igen, úgy volt. Jőran (végignéz rajtok, kevés várakozás után az asztalhoz megy, feldönt egy ezüst boredényt): Ugy vélem, kivülem némelly másokat is éltettetek, mert az asztal üres, fejetek csordultig tele van
(1827 Kossuth Lajos ford.Franul von Weissenthurn)
[Horváth Károly] hazát és szabadságot éltetve lépett a bitófára
(1870 Orbán Balázs)
Rögtönzött versikék Nagy Imrét éltették
(1977 Méray Tibor)
A tüntetők Allahot éltetve vonultak az elnöki palota elé
(1994 Magyar Hírlap)
A 29-es út szélén ezernyi ember éltetett bennünket, zászlókat lobogtattak, léggömböket és táblákat emeltek a magasba
(2003 Kiss Marianne ford.Rodham Clinton)
2.
emlékezetben megőriz vkit, vmit, ill. fenntart, (használatban) megtart vmit
Egyedl hát ég méttsel tiſztelhetem [ti. a meghalt Ráday Gedeont], Hajdani ſzokásként ha igy éltethetem, Valóban egy lámpáſt gyújtok elejébe melly örökre lángol ſzívem közepebe
(1792 Jankovits Miklós)
A magyar nyelv rendszere nemcsak ősi műveltségünk emlékeit őrzi és élteti
(1942 Bóka László)
Mitruly Miklós is említi a férfiak zártkörű mesemondását, amikor a részben „pikáns” történeteket férfitársaságok éltették otthoni, szőlőhegyi, kocsmai borozás alkalmával, katonaságban
(2007 Keszeg Vilmos)
3.
létében, fennmaradásában, működésében stb. segít vmit vmi, vki
A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben
(1772 Mészáros Ignác ford.)
a mely Siciliában az Aetnát Élteti, a tűz, vagy Pluto s a styxi közelség Az melegíti vized?
(1869 Arany János)
A termékeny politikai szövetségeket a közös érdek, az eleven hit s a siker lehetősége élteti
(1938 Korunk Szava)
A színházakat soknyelvű kultúra éltette
(1996 Magyar Hírlap)
3a. (kissé rég)
〈létéhez, működéséhez stb. szükséges dologgal〉 ellát v. felruház vkit, vmit vki, vmi
Lausus igen szép példáíval éltet bennünket
(1774 Kónyi János)
Hogy az Isten a világot a lehető legnagyobb tökélyre emelje, azt eszes lélekkel éltette, gömbidommal diszesítette, és körmozgásba helyezte
(1843 Purgstaller József)
tegnap is az esett juh faggyával éltettem a mécsest
(1879 Teleki Sándor)
azt gondolnók, vonzódnak legalább a földhöz (patria), mely őket érdemükön kívül gazdag patrimoniummal élteti
(1884 Hazánk)
téged jó tanácscsal fognak éltetni
(1916 Dézsi Lajos)
3b. (rég)
〈gyógyszerrel, gyógymóddal〉 kezel, gyógyulásában segít vkit vki
ha vizelleti tüzes láng ſzinü, nyelve ſzáraz, eret kell rajta vagni és a’ No.numero 3. fel jegyzett itallal éltetni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a beteget] minden estve éltessétek lágy meleg láb-feredővel
(1791 Gödri János ford.Marschall)
Az Orvos látta, hogy a’ csapás alatt öszve fogok roskadni, ’s hánytatóval éltetett
(1806 Kazinczy Ferenc)
A’ testi lelki szenvedések, az elzárt levegő beteggé tevének; orvosom tinctúrával éltete
(1828 Kazinczy Ferenc)
Sz: éltetés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT. ~, éltethet

Beállítások