öcset (3B2) l. ecset

ecset fn 3B2 (átv is)öcset (rég)

1. ’〈a festőművészet jelképeként is:〉 nyélre erősített sörtéből, szőrből, es. tollból készült, rendsz. folyékony anyagnak, kül. festéknek vmely felületre való feljuttatására haszn. eszköz’ ❖ Pári erköltsök tudos feſtékével Mely bátran tud bánni magyar etſettyével (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, XXVII) | nem öröm e látni portraitjainkat az öcset alól (1813 Szemere Pál C2797, 143) | Az ország különböző vidékein eléggé ismeretes nehány év óta, Orlai Petrics Soma festész hazánkfiának neve és ecsete (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Sebeknél, fekélyeknél az [ecseteléshez használt] ecsetet minden esetben fertőtleníteni kell (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 148) | [a plakátragasztó] nagy ecsettel bekente az oszlopot, lemászott egy plakátért, és rányomta a csirizre (1973 Csukás István 9095021, 51) | a borotválkozáshoz szükséges ecset (1977 NéprajziLex. CD47) | vizes ecsettel bekenem a [házikenyér] tetejét, így lesz igazán szép (1991 Frank Júlia CD19) | [Révész László] az ecsetet kamerára cserélte (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (nyj) ’a kender, len (másodszori) átfésülésére, (további) finomítására, tisztítására haszn. kefeszerű eszköz’ ❖ [a parasztasszony] odahajol az „ispárgá”-ra kötött kenderfőhöz és […] ütögeti, simitgatja az ecsettel (1885 Gyarmathy Zsigáné C1953, 198) | A kalotaszegi és moldvai magyarok viszont ma is disznósertéből készült ecsetet használnak a kender finomítására, akár csak a volgai és balti finnek (1939 Lükő Gábor C6466, 31) | A magyar nyelvterület ÉK-i peremén a héhelnek egy kisebb tájon (Borsod, Abaúj, Bereg, Szatmár) ecset, ecsellő, vasecset elnevezései is általánosak (1981 NéprajziLex. CD47).

Ö: borotva-, festő~.

ÖU: szőr~.

ÖE: ~nyél.

Sz: ecsetecske, ecsetes, ecsetű.

Vö. CzF. ecset¹, ėcset; ÉrtSz.; SzólKm. öcset; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

öcset lásd ecset
ecset főnév 3B2 (átv is)
öcset 3B2 (rég)
1.
〈a festőművészet jelképeként is:〉 nyélre erősített sörtéből, szőrből, es. tollból készült, rendsz. folyékony anyagnak, kül. festéknek vmely felületre való feljuttatására haszn. eszköz
Pári erköltsök tudos feſtékével Mely bátran tud bánni magyar etſettyével
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
nem öröm e látni portraitjainkat az öcset alól
(1813 Szemere Pál)
Az ország különböző vidékein eléggé ismeretes nehány év óta, Orlai Petrics Soma festész hazánkfiának neve és ecsete
(1854 Vasárnapi Újság)
Sebeknél, fekélyeknél az [ecseteléshez használt] ecsetet minden esetben fertőtleníteni kell
(1926 TolnaiÚjLex.)
[a plakátragasztó] nagy ecsettel bekente az oszlopot, lemászott egy plakátért, és rányomta a csirizre
(1973 Csukás István)
a borotválkozáshoz szükséges ecset
(1977 NéprajziLex.)
vizes ecsettel bekenem a [házikenyér] tetejét, így lesz igazán szép
(1991 Frank Júlia)
[Révész László] az ecsetet kamerára cserélte
(1997 Magyar Hírlap)
2. (nyj)
a kender, len (másodszori) átfésülésére, (további) finomítására, tisztítására haszn. kefeszerű eszköz
[a parasztasszony] odahajol az „ispárgá”-ra kötött kenderfőhöz és […] ütögeti, simitgatja az ecsettel
(1885 Gyarmathy Zsigáné)
A kalotaszegi és moldvai magyarok viszont ma is disznósertéből készült ecsetet használnak a kender finomítására, akár csak a volgai és balti finnek
(1939 Lükő Gábor)
A magyar nyelvterület ÉK-iészakkeleti peremén a héhelnek egy kisebb tájon (Borsod, Abaúj, Bereg, Szatmár) ecset, ecsellő, vasecset elnevezései is általánosak
(1981 NéprajziLex.)
ÖU: szőrecset
ÖE: ecsetnyél
Sz: ecsetecske, ecsetes, ecsetű
Vö. CzF. ecset¹, ėcset; ÉrtSz.; SzólKm. öcset; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások