🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fájvirág fn 3A2

1. ’a nebáncsvirág mint növény, kül. az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) fajba tartozó növény megnevezésére’ ❖ A’ másik [ti. balsamina nevű növény] ollyan mint egy Fátska, hoſzſzú tſipkéd [!] a’ Levele; virága piros; Gyümöltse hoſzſzúkás, zöld, ’s ha meg-nyomják ſzellyel [!] ugró; Ez az Fajvirág [!] (1775 Csapó József 7062001, 25) | a’ legjutányosabb áron vásárolhatni […] mindennemű virágmagvat, a’ közösen kedvelt angol violát (Levkoyen), őszi rózsát, fájvirágot (Balsamine) (1844 Jelenkor C8310, 114) | Üvegszárú nenyúljhozzám. Impatiens noli tangere L. – (Engem ne bánts, ne illess, hozzám ne nyúlj, ne érj, fájtlinka, fájvirág [)] (1902 Wagner János CD35) | Ugyanilyen tulajdonságú [ti. új életkörülmények hatására új faji sajátosságokat mutató] a trópusi Kelet-Afrika 800–1500 m magas hegyeiről származó, szintén törpe termetű, rikító narancsvörös virágú Impatiens Holstii, amelyet fájvirág-nak is neveznek (1957 Magyar Nemzet nov. 10. C4797, 10) | Dísznövény a tanzániai és mozambiki származású törpe nebáncsvirág […] és az ázsiai származású fájvirág (balzsamina, kerti nebáncsvirág, kerti nenyúljhozzám, l. balsamina), az utóbbi teltvirágú változatai népszerűek (2001 MagyarNagyLex. C7362, 601).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ fájvirág. (Impatiens. Syng. L. (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 169) | üvegszárú fájvirág (Impatiens noli-tangere) (1920 Magyar Nyelv C5862, 37) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).

1b. ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) elnevezéseként〉’ ❖ fájvirág. paputsvirág; Impatiens balsamina (1818 Márton József¹ C3043, 303. hasáb) | Impatiens balsamina fájvirág (1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló C5201, 253) | fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina (1998 Növényneveink C6120, 84).

2. (kissé rég, irod) ’mimóza mint növény’ ❖ — Vigyázz, nézz oda! rebeg a’ lyán összerezzenve, mint az érintett fájvirág levele (1848 Életképek C0106, 11) | Fiume csakugyan olyan, mint az érzőke, a fájvirág: mihelyt megérintik, bezárkózik, majd hogy kinyiljon, egy napsugarat vár, mely jelzi, hogy a veszedelem elmult (1924 Pesti Hírlap febr. 10. C5672, 4).

3. (vál) ’túlságosan érzékeny, szomorúságra, fájdalmas érzelmekre hajlamos személy, ill. lélek’ ❖ „ [...] Az a fájvirág nagyon tetszik magának.” A „fájvirág” Krisztina volt, aki akkoriban csinosan busult, hogy elvegye az eszemet (1898 Pesti Napló márc. 25. C8680, 1) | ...és lelkem, ez a csendes fájvirág, Hunyó zenékre némán visszaérez... (1918 Borsszem Jankó máj. 12. C5037, 6) | [Csorba Győző] egyszer érzékeny fájvirág, máskor vad irónia csap ki tollából, mint a lézersugár (1987 Magyar Nemzet márc. 23. C8362, 6) | [Rippl-Rónainak] kevésbé fájvirág a lelke, sosem irracionális, és a valósághoz való vonzódás megmarad hazatérte után is (2010 Népszabadság jún. 2. C7858, 18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fájvirág főnév 3A2
1.
a nebáncsvirág mint növény, kül. az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) fajba tartozó növény megnevezésére
A’ másik [ti. balsamina nevű növény] ollyan mint egy Fátska, hoſzſzú tſipkéd [!] a’ Levele; virága piros; Gyümöltse hoſzſzúkás, zöld, ’s ha meg-nyomják ſzellyel [!] ugró; Ez az Fajvirág [!]
(1775 Csapó József)
a’ legjutányosabb áron vásárolhatni […] mindennemű virágmagvat, a’ közösen kedvelt angol violát (Levkoyen), őszi rózsát, fájvirágot (Balsamine)
(1844 Jelenkor)
Üvegszárú nenyúljhozzám. Impatiens noli tangere L.Linnaeus – (Engem ne bánts, ne illess, hozzám ne nyúlj, ne érj, fájtlinka, fájvirág [)]
(1902 Wagner János)
Ugyanilyen tulajdonságú [ti. új életkörülmények hatására új faji sajátosságokat mutató] a trópusi Kelet-Afrika 800–1500 mméter magas hegyeiről származó, szintén törpe termetű, rikító narancsvörös virágú Impatiens Holstii, amelyet fájvirág-nak is neveznek
(1957 Magyar Nemzet nov. 10.)
Dísznövény a tanzániai és mozambiki származású törpe nebáncsvirág […] és az ázsiai származású fájvirág (balzsamina, kerti nebáncsvirág, kerti nenyúljhozzám, l.lásd balsamina), az utóbbi teltvirágú változatai népszerűek
(2001 MagyarNagyLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
fájvirág. (Impatiens. Syng.Syngenesia ’az ún. csőporzósok v. együttporzók v. együttnemzők rendszertani egysége Linnaeus mára elavult rendszerezésében’ L.Linnaeus
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
üvegszárú fájvirág (Impatiens noli-tangere)
(1920 Magyar Nyelv)
fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina
(1998 Növényneveink)
1b.
〈e nemzetség egyik faja, az ún. kerti nebáncsvirág (Impatiens balsamina) elnevezéseként〉
fájvirág. paputsvirág; Impatiens balsamina
(1818 Márton József¹)
Impatiens balsamina fájvirág
(1965 Csapody Vera–Priszter Szaniszló)
fájvirág (balzsamína, kerti fájvirág, kerti nenyúljhozzám) Impatiens balsamina
(1998 Növényneveink)
2. (kissé rég, irod)
mimóza mint növény
— Vigyázz, nézz oda! rebeg a’ lyán összerezzenve, mint az érintett fájvirág levele
(1848 Életképek)
Fiume csakugyan olyan, mint az érzőke, a fájvirág: mihelyt megérintik, bezárkózik, majd hogy kinyiljon, egy napsugarat vár, mely jelzi, hogy a veszedelem elmult
(1924 Pesti Hírlap febr. 10.)
3. (vál)
túlságosan érzékeny, szomorúságra, fájdalmas érzelmekre hajlamos személy, ill. lélek
[...] Az a fájvirág nagyon tetszik magának.” A „fájvirág” Krisztina volt, aki akkoriban csinosan busult, hogy elvegye az eszemet
(1898 Pesti Napló márc. 25.)
...és lelkem, ez a csendes fájvirág, Hunyó zenékre némán visszaérez...
(1918 Borsszem Jankó máj. 12.)
[Csorba Győző] egyszer érzékeny fájvirág, máskor vad irónia csap ki tollából, mint a lézersugár
(1987 Magyar Nemzet márc. 23.)
[Rippl-Rónainak] kevésbé fájvirág a lelke, sosem irracionális, és a valósághoz való vonzódás megmarad hazatérte után is
(2010 Népszabadság jún. 2.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások