🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fajzás¹ fn 

1. ’a fajzik igével kifejezett cselekvés’ ❖ A’ Méhek’ Királynéjokról, annak fajzásáról, és terméſzetéröl (1774 Vesmás Márton C4461, 17).

2. (/ritk, átv is) ’nemzés, ill. párzás mint szaporodási mód’ ❖ [A méheknek] mint máſoknak hátul van ſegg’ likatskájok, A’ mellett fajzáſra más kis tagotskájok (1774 Vesmás Márton 7374001, 17) | Leg els, az élet nélkl való Ásvány világa;/ Máſodik, az Él Plánták negyven ezer ſokasága./ Harmadikat, az Érzékeny él Állatok téſzik: / Huſzon öt ezer esmért Nem, hol fajzáſsal tenyéſzik (1792 Gáti István 7116010, 6) | Harmadik helyt a’ vizekben uſzkáló Halak léſznek,/ A’ mellyek, mint tojás által, mind fajzással tenyéſznek (1792 Gáti István 7116010, 20) | Augusztusban, midőn már a’ fajzás’ ideje elmult, a’ munkás méhek a’ himeket megtámadják és megölik (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 70) | a düh s a mámor fajzásából fogant Igék fény-ujságbetükként, megannyi gyehenna-származék, az ég szent homlokán kezdtek rohanni (1968 Illyés Gyula 9274253, 64).

3. (rég, ritk) ’élősködés, parazita életmód folytatása’ ❖ a’ métely mindenek felett leg-jobban ſzereti a’ gyenge árpa-növésen való fajzáſt, mellyet az juh, vagy akár melly fagygyas állat ha meg-eſzi, bizonyoſsan meg-mételyesedik, ’s el-is véſz (1791 Fekésházy György 7105001, 10).

4. (rég, ritk) ’növényfaj v. növényfajta’ ❖ Gyümltstelen a’ Káſia, a’ Füz, Rekettye, ’s máſok Az illatos Orgona-fa, a’ ſok Tövis fajzáſok (1792 Gáti István 7116010, 13).

5. (rendsz. birtokszóként) (/átv is) ’állati származék, ivadék’ ❖ a’ máſod rendbéli egybe-botsáttásból ſzármazott báránykák, neveztetnek máſodik ellésnek, avagy fajzásnak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 54) | Vitt az Urnak ajàndékot Káin a’ föld gyümöltséböl; de arra a’ gyümöltsnek hitvánnyát válogatta; vitt Ábel-is ajándékot, de válogatva; mert az ajándék a’ nyájának elsö faizáſiból, és azok kövérségiböl állott (1782 Molnár János 7232030, 8) | Az egyenetlenség, (pokol rút fajzása!) Irígység, kevélység titkos súgallása, […] Úgy hányták hazánknak szédült gyermekeit, Mint a balszerencse játékeszközeit (1789 Batsányi János 7023013, 22) | nagyobb kedved van csordákat legeltetni, Borjúkat vagy a juhoknak fajzásit tenyészteni (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Elvonták-e azon térségek a legelőt attól is, miket azon uj faj ezer meg ezer fajzása később megnépesitett, mellyet a spanyol gyarmatos vitt oda magával (1846 Hetilap CD61) | Hit: a természet gondviselő istenében, aki a termést érleli és az állatok fajzását megsokasítja (1937 Simándy Pál 2045039, 115) | minden szamárnak első fajzását váltsd meg báránnyal, ha pedig nem válthatod meg, szegd nyakát (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | Minden Krisztussal kezdődött, mert Ő a zsenge (aparché) a halottak közül. E szó a görög kultuszi nyelvben volt ismerős, a gyümölcs első termését, az állatok első fajzását nevezték így, amiből áldozatot vittek (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

5a. (rendsz. birtokszóként) (rég, irod) ’〈annak kif-ére, hogy vki tágabb értelemben az egész emberi fajnak v. vmely közösségnek, es. teremtő erővel rendelkező létszférának a teremtménye〉’ ❖ Érdemes fajzáſa az emberi Nemnek, Nyugalom hamvadnak, ’s ditſſég Lelkednek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 120) | Tſak a’ természetnek maradok fajzáſa (1772 Bessenyei György¹ C1076, 75) | Zrinyi! édes hazánk cimeres fajzása! Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása (1782 Ányos Pál CD01).

6. (rég, ritk) ’vkinek a szellemi terméke, alkotása’ ❖ esedezem előtted mint a’ magam, mint Pongrátz Úr nevében, hogy engemet részesíts szép elmédnek ezen új fajzásában, és hogy meg engedd nékem annak közlését az abban részesűlni akaró Professzor Úrral (1814 Kassai József C2564, 225).

Sz: fajzási.

Vö. CzF.; TESz. faj; SzT. fajzás¹

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fajzás¹ főnév
1.
a fajzik igével kifejezett cselekvés
A’ Méhek’ Királynéjokról, annak fajzásáról, és terméſzetéröl
(1774 Vesmás Márton)
2. (/ritk, átv is)
nemzés, ill. párzás mint szaporodási mód
[A méheknek] mint máſoknak hátul van ſegg’ likatskájok, A’ mellett fajzáſra más kis tagotskájok
(1774 Vesmás Márton)
Leg els, az élet nélkl való Ásvány világa;/ Máſodik, az Él Plánták negyven ezer ſokasága./ Harmadikat, az Érzékeny él Állatok téſzik: / Huſzon öt ezer esmért Nem, hol fajzáſsal tenyéſzik
(1792 Gáti István)
Harmadik helyt a’ vizekben uſzkáló Halak léſznek,/ A’ mellyek, mint tojás által, mind fajzással tenyéſznek
(1792 Gáti István)
Augusztusban, midőn már a’ fajzás’ ideje elmult, a’ munkás méhek a’ himeket megtámadják és megölik
(1844 e. Edvi Illés Pál)
a düh s a mámor fajzásából fogant Igék fény-ujságbetükként, megannyi gyehenna-származék, az ég szent homlokán kezdtek rohanni
(1968 Illyés Gyula)
3. (rég, ritk)
élősködés, parazita életmód folytatása
a’ métely mindenek felett leg-jobban ſzereti a’ gyenge árpa-növésen való fajzáſt, mellyet az juh, vagy akár melly fagygyas állat ha meg-eſzi, bizonyoſsan meg-mételyesedik, ’s el-is véſz
(1791 Fekésházy György)
4. (rég, ritk)
Gyümltstelen a’ Káſia, a’ Füz, Rekettye, ’s máſok Az illatos Orgona-fa, a’ ſok Tövis fajzáſok
(1792 Gáti István)
5. (rendsz. birtokszóként) (/átv is)
állati származék, ivadék
a’ máſod rendbéli egybe-botsáttásból ſzármazott báránykák, neveztetnek máſodik ellésnek, avagy fajzásnak
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
Vitt az Urnak ajàndékot Káin a’ föld gyümöltséböl; de arra a’ gyümöltsnek hitvánnyát válogatta; vitt Ábel-is ajándékot, de válogatva; mert az ajándék a’ nyájának elsö faizáſiból, és azok kövérségiböl állott
(1782 Molnár János)
Az egyenetlenség, (pokol rút fajzása!) Irígység, kevélység titkos súgallása, […] Úgy hányták hazánknak szédült gyermekeit, Mint a balszerencse játékeszközeit
(1789 Batsányi János)
nagyobb kedved van csordákat legeltetni, Borjúkat vagy a juhoknak fajzásit tenyészteni
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
Elvonták-e azon térségek a legelőt attól is, miket azon uj faj ezer meg ezer fajzása később megnépesitett, mellyet a spanyol gyarmatos vitt oda magával
(1846 Hetilap)
Hit: a természet gondviselő istenében, aki a termést érleli és az állatok fajzását megsokasítja
(1937 Simándy Pál)
minden szamárnak első fajzását váltsd meg báránnyal, ha pedig nem válthatod meg, szegd nyakát
(1939 Hertz-Biblia ford.)
Minden Krisztussal kezdődött, mert Ő a zsenge (aparché) a halottak közül. E szó a görög kultuszi nyelvben volt ismerős, a gyümölcs első termését, az állatok első fajzását nevezték így, amiből áldozatot vittek
(1995 Jubileumi kommentár)
5a. (rendsz. birtokszóként) (rég, irod)
〈annak kif-ére, hogy vki tágabb értelemben az egész emberi fajnak v. vmely közösségnek, es. teremtő erővel rendelkező létszférának a teremtménye〉
Érdemes fajzáſa az emberi Nemnek, Nyugalom hamvadnak, ’s ditſſég Lelkednek
(1772 Bessenyei György¹)
Tſak a’ természetnek maradok fajzáſa
(1772 Bessenyei György¹)
Zrinyi! édes hazánk cimeres fajzása! Nyugodgy! terjedjen rád az egek áldása
(1782 Ányos Pál)
6. (rég, ritk)
vkinek a szellemi terméke, alkotása
esedezem előtted mint a’ magam, mint Pongrátz Úr nevében, hogy engemet részesíts szép elmédnek ezen új fajzásában, és hogy meg engedd nékem annak közlését az abban részesűlni akaró Professzor Úrral
(1814 Kassai József)
Sz: fajzási
Vö. CzF.; TESz. faj; SzT. fajzás¹

Beállítások