galaj fn 4A

(kötött szókapcsolat részeként fajnévben használt jelzővel is) ’az északi és a déli félteke mérsékelt öveiben előforduló, egyéves v. évelő, sárga v. fehér, bugában álló virágú erdei v. réti növény’ ❖ galaj, kásaf; Klebkraut (1818 Márton József¹ C3043, 1244. hasáb) | A zöld mezőn, az árnyas bozótban, sárga virág, fehér virág a túlnyomó. A farkasalma szívlevelei közt sárga-virág bimbaja feslik; sárga fürtvirágot ereszt a galaj, a rét szerény leánya (1894 Bársony István C0838, 35) | [az ún. kasmírlepke hernyója] a galajon (Galium), fűzikén (Chamaenerium), bortermő szőllőn s kerti fuxiákon él (1914 RévaiNagyLex. C5707, 315) | a Mezőségen és másutt tejoltó galajjal (Galium verum) oltják a tejet (1999 Magyar néprajz CD47).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Galaj. (Galium) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 126) | Ragadós galaj. Galium Aparine L. – (Kullancsfű; ragadáncs, valódi ragadványfű, szerelemfű. – Term. r.: Galajfélék. Rubiaceae.) (1902 Wagner János CD35) | A gesztenyések fajlistáját Loew és Deccard munkájából kivehetően, akkor az alábbi fajok alkották: mezei sóska (Rumex acetosa), patika párlófű (Agrimonia eupatoria), édeslevelű csüdfű (Astragalus glycyphyllus), […] fehér sarkvirág (Platanthera bifolia), mocsári galaj (Galium palustre?) (1961 Csapody István CD52) | kereklevelű galaj (Galium rotundifolium) (2002 Horváth Sándor⁴ CD36).

b. ’e növények vmelyikének vmely része (mint gyógyászati alapanyag)’ ❖ Kék virágokat, piros galajt hintenek útjukra, úgy mennek Isten szine elé (1901 Gombocz Zoltán C6916, 93) | [a füvesasszonyok] különböző erdei füveket, növényleveleket, például vadsóskát, borsikát, mügét (más néven galajt), németül Waldmeister-t stb. gyűjtenek (1967 Magyar Nemzet febr. 12. C4804, 14) | Bizonyos aromák előállítására narancsvirágot, kakaóhéjat, fahéjkérget, kankalinvirágot, vasfüvet és galajt is használhatunk (1995 Nemzeti Sport aug. 18. C8064, 7).

Vö. CzF. ~, puhagalaj, tejoltógalaj; ÉrtSz.; ÉKsz.

galaj főnév 4A
(kötött szókapcsolat részeként fajnévben használt jelzővel is)
az északi és a déli félteke mérsékelt öveiben előforduló, egyéves v. évelő, sárga v. fehér, bugában álló virágú erdei v. réti növény
galaj, kásaf; Klebkraut
(1818 Márton József¹)
A zöld mezőn, az árnyas bozótban, sárga virág, fehér virág a túlnyomó. A farkasalma szívlevelei közt sárga-virág bimbaja feslik; sárga fürtvirágot ereszt a galaj, a rét szerény leánya
(1894 Bársony István)
[az ún. kasmírlepke hernyója] a galajon (Galium), fűzikén (Chamaenerium), bortermő szőllőn s kerti fuxiákon él
(1914 RévaiNagyLex.)
a Mezőségen és másutt tejoltó galajjal (Galium verum) oltják a tejet
(1999 Magyar néprajz)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Galaj. (Galium)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Ragadós galaj. Galium Aparine L.Linnaeus – (Kullancsfű; ragadáncs, valódi ragadványfű, szerelemfű. – Term. r.természetes rendszer ’rendszertani besorolás’: Galajfélék. Rubiaceae.)
(1902 Wagner János)
A gesztenyések fajlistáját Loew és Deccard munkájából kivehetően, akkor az alábbi fajok alkották: mezei sóska (Rumex acetosa), patika párlófű (Agrimonia eupatoria), édeslevelű csüdfű (Astragalus glycyphyllus), […] fehér sarkvirág (Platanthera bifolia), mocsári galaj (Galium palustre?)
(1961 Csapody István)
kereklevelű galaj (Galium rotundifolium)
(2002 Horváth Sándor)
b.
e növények vmelyikének vmely része (mint gyógyászati alapanyag)
Kék virágokat, piros galajt hintenek útjukra, úgy mennek Isten szine elé
(1901 Gombocz Zoltán)
[a füvesasszonyok] különböző erdei füveket, növényleveleket, például vadsóskát, borsikát, mügét (más néven galajt), németül Waldmeister-t stb.s a többi gyűjtenek
(1967 Magyar Nemzet febr. 12.)
Bizonyos aromák előállítására narancsvirágot, kakaóhéjat, fahéjkérget, kankalinvirágot, vasfüvet és galajt is használhatunk
(1995 Nemzeti Sport aug. 18.)
Vö. CzF. ~, puhagalaj, tejoltógalaj; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások