gaz fn és mn 

I. fn

1. ’〈kül. kultúrterületen, termesztett növények közelében tenyésző növényekre vonatkoztatva:〉 vadon(, burjánzóan) növő, haszontalan v. káros lágy szárú növény, gyom’ ❖ A’ gyakori Gyomlálás-is ſzükséges, mert a’ Gaz a’ földet meg-eröteleniti (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 223) | A jóra való kertésznek ismerni kell a gazoknak minden nemeit, hogy kitéphesse azokat, s el ne nyomják a jó növényeket (1848 Népelem 8652001, 145) | Az árokpartokat felveri az ananász, mely a maga hazájában irthatlan gaz, mint másutt a bógáncs (1875 Jókai Mór C2298, 150) | A vágásnak kaszálatlan rétje még dusan ki van himezve kékfejü harangvirággal és mindenféle lila, sárga erdei gazzal (1910 Budapesti Hírlap szept. 22. C4698, [1]) | [A pásztortáska] az egész föld kerekségén elterjedt, egyéves gaz (1912 RévaiNagyLex. C5700, 270) | [A tulajdonosok] büszkék voltak, hogy szál gaz sincs a gyümölcsösükben (1970 Népszava ápr. 22. C4834, 7) | a félparazita gaz [, a csormolya] szívógyökerei elvonják a művelésben álló gabonanövények tápanyagait (2004 Rácz János C7194, 59).

1a. ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ öcsémuram nem mert a gazba belemenni (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 17) | A’ Haris, vizenyős gazban sebes szaladgálással bujkáló fiait, ha csak lehet, közel lévő bokros helyre is elvezeti ’s magokra hagyja (1829 Pák Dienes 8346012, 33) | A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed (1906 Ady Endre 9003097, 65) | Anna kakukfűvel ültette be, sűrűn, s a szagos gaz egészen eltakarta a sírt, mint egy lila kendő (1937 Márai Sándor 9421009, 5) | itt-ott még a város külső részén is kaszálták, kaszálják az út menti gazt (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’(ilyen) növények levágott, kihúzott v. elszáradt és összeggyűjtött (haszontalan) tömege mint (zöld)hulladék v. mint fedő- v. építőanyag’ ❖ ha [a kaptáron] az ereſz gazzal, ſzalmával, vagy sáſsal van fedve, a’ Méhek belé-akadoznak (1782 Veszelszki Antal 7375005, 9) | jó ha a’ kertben itt ott kicsiny rakásokat csinál gazból, forgácsból, szárazágból (1840 Vasárnapi Újság C0433, [188]) | 20-ikán egy özvegy asszony a szántóföldjén lévő gazt egy halomra hordta s azt meggyujtá (1885 Nemzet ápr. 28. esti kiadás C0384, [4]) | Mán mikor megindul a fődjirül, van egy kis gaz fellökve a szekérre. Beborítja a tököt gazzal. Mire a kerülőházba ér, mán egy szekér tök lapít a gaz alatt (1947 Luby Margit C6427, 108) | A kisebb kupacokat [ti. a vermelt terményt] nagy fagyveszély idején rárakott gazzal vagy trágyával is védik (1982 NéprajziLex. CD47) | A módosabbak deszkából készítették az ól falát. A padlást a falra fektetett husángok alkotják, melyre szalmából, gazból készült kis boglyát raktak (2002 Bődi Erzsébet et al. CD36).

2a. (ráhelyezést jelentő igével) (nyj) ’〈annak kif-ére, hogy vki ellop, eltulajdonít vmit(, úgy, hogy betakarja növényi hulladékkal, hogy a tárgy gazdája ne vegye érszre, amikor keresi)〉’ ❖ Ne tetted volna láb alá, már most gazt vetett valaki reá: el lopta (1827 Magyar szótár C7178, 187) | derék egy puska van az egyik csavargó vállán; de szeretnék rá gazt vetni (1877 Boross Mihály C1155, 181) | Gazat tösz rá: ellop (1885 Korda Imre C5296, 374) | valamely másik embernek, aki arra járt, szemet szúrt a pipa, azután gazt vetett rá, rászórt mindenféle töreket, giz-gazt, amivel eltakarta, hogy mikor majd a gazdája keresi, ne találhassa (1915 Pesti Napló jún. 20. C8693, [1]) | Szerintem elcsapni valamit, gazt lökni rá, nem „aktív lopás”, hanem inkább csak az aktív erkölcsi felfogás a közösségi lelkiismeret és felelősségérzet hiánya (1960 Szabad Föld dec. 11. C4859, [9]).

3. (nyj) ’növényi szárakból és levelekből álló takarmány; szálastakarmány’ ❖ itt Kallóban nem tsak némely Contribuensek [= adófizetők; itt: közemberek], de azok is kiknek jó példát kellene mutatni, az udvaraikon könnyen szerentsétlenséget okozható gazokat és egyéb takarmányokat tartanak, ezennel minden efféle Lakosok meg intessenek (1805 Kereskényi Miklós C7119, 54) | gaz: fű, zöld takarmány (1889 Magyar Nyelvőr C5954, 190) | A régi szabad teleltetésnél a telelő jószágoknak a szálas takarmányt, a gazt a földre terítették, s onnét ette fel a jószág (1968 Szabadfalvi József C7102, 345) | az északkeleti nyelvjárásterületen a gaz szó ’takarmány’ jelentésben használatos (1998 Balogh Lajos² C5938, 486).

3a. (nyj) ’szalma, kicsépelt gabona, nád stb. hulladéka, törmeléke’ ❖ [a szénapadlásról] a leg-kiſsebb meg-rendülésre-is, az akolban feküvö nyájra, a’ ſok por, és mindenféle gaz ſzokott le-hullani, a’ mellyis, hogyha a’juhoknak börére mélyen reá talál esni, elszenvedhetetlen vizketegſéget [okoz] (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 23) | A’ kávébabok ekképpen kifejtznek, és kihullanak, ’s ezek azután egy ſzélmalomban minden gaztól ſzépen kitiſztíttatnak (1805 Kis János¹ ford. 8240037, 17) | Egy liter szepességi lencsét minden gaztól gondosan tisztitsunk meg, azután tegyük oda főni három liter vizben (1892 Zilahy Ágnes C6079, 95) | A víz tele volt egymásra hullott gazzal, égő vagy füstölgő nádszárcsonkokkal; a nádbuzogányok pattogó szikráikkal leválván száraikról, egyre potyogtak a vízbe (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | [a „szemenszedett” jelzőnek] eredetileg „szemenként válogatott” jelentése volt, [...] például a szemenszedett búza is minden gaztól, piszoktól mentesített, azaz valóban tiszta búza volt (1958 Szabó T. Attila C6010, 373).

4. (nyj) ’gabonanövény föld feletti része, ill. ilyen növény levágott v. learatott tömege’ ❖ gaz, gazza: használják a lábon levő gabonanemüekről; pl. a búzának nagy gazza van (1874 Magyar Nyelvőr C5941, 229) | A vontatóboglyák beágyazásánál semmi különösebb szabály nem volt. Lehetőleg nem fektették vízszintesen a gazt, inkább állani hagyták. A szérű szélén üres teret hagytak. A gazt villával húzták szét (1928 Györffy István C6978, 24) | Beszélgettek ezek az alföldi katonák, én is ott vótam. – Hát azt mondja az egyik: „11 szekér gaz lett ennyi meg ennyi földön, ló szekérrel.” – Hát beszélgettek tovább, de gazrul. [...] „A gaz nem is a szőlőben terem, hanem a fődön.” [...] Azt mongya: „gazbúza, gazárpa, gazrozs” (1944 Ethnographia C7131, 203) | [az aratás megvolt] úgy másfél-két hét alatt. Az utolsó alkonyatra, talán bosszantásképpen, rendszerint nem fogyott el a gaz (2004 Győri László 3147010, 1517).

5. (szleng, tréf v. pejor) ’dísznövény, ill. vágott virág’ ❖ Gáspár István ódalog be, virágcsokor, földig érő bunda, sildes sapka. – Szervusz, Em – mondja Gáspár István, egyik lábáról a másikra állva. – Fogd ezt a gazt (1983 Polgár András 1121004, 203) | virág: gaz, dudva, flárö [...], kultúrgaz, szagos gaz (1996 Mini-tini-szótár C6720, 206) | gaz [=] virág (1998 Magyar szlengszótár C6262, 108) | [a fotó] egy semmitmondó falrészletet ábrázol, valami gazzal, talán fikusz volt (2005 Népszabadság nov. 25. C7853, 6).

6. (rég v. nyj) ’cserjék, bokrok, (kisebb) fák alkotta sűrű, kusza növényzet, ill. ezzel benőtt, cserjés, bozótos hely’ ❖ [a galambok vezére:] ha erds, gazos helyen folytatjuk utunkat, [a madarász] el-téveſztvén bennnket, majd tſak hamar el-ál rólúnk, [...] és meg-ſzabadúlúnk. A’ madaráſz is ket tbbé nem láthatván a’ gazoktúl, a’ kergetéstl meg-ſzne (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 143) | Gaznak híják a bokros helyeket, hová szokott rendesen leszállni a sas, kánya stb. az elvitt csirkével (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 156) | A cserjés erdőcskét jelentő szilágyi gaz [szó] (1902 Simonyi Zsigmond C0360, 36) | ,,A nyájat a gazba terelték”, vagy a „gazba verték”, esetleg „csapták”. Gazon nemcsak a dudvaneműek, hanem a cserjék, kökény, galagonya is értendők (1951 Tikos Béla C6003, 426) | Tájszótáraink, mind a Tsz., mind az ÚMTsz. megmaradnak a gaz „kis erdő, cserjés, bokros hely” jelentése mellett (1985 É. Kiss Sándor C5925, 98).

7. (vál v. irod) ’aljasságokra, alávalóságokra képes, gonosz, becstelen, jellemtelen személy, kül. férfi; gazember’ ❖ Azt költvén: Uliſses hogy meg halálozott, Penelope körül ki-ki hát dolgozott, Hitvesül el-venni sok gaz ſzándékozott (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 2) | Fáj, istenünkre mondjuk, fáj lelkünk, midőn a reactio gazai által felbujtott elleneinknek borzasztó jövője jut eszünkbe. – Adnak-e azon lázítók majd néhány hetek után az éhségtől görnyedező családoknak táplálékot? (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [Fóris] gondosan elzárt fiókjából kiemelt egy másfél méteres kenderkötelet. – Nekem ezt küldték a gazok. Közvetlen a merénylet előtt. Természetesen, hogy akasszam föl magam (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 325) | [Hitchcock történeteiben] kapzsi, kéjsóvár, hatalomra éhes gazok állnak vad harcban ártatlanokkal (1999 Népszabadság aug. 14. C6989, 26).

II. mn

1. (vál v. tréf) ’ilyen 〈személy, kül. férfi〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Vallyon nem kelleneé az orſzág Biráinak ebbe belé tekénteni, és az illy gaz gyülevéſz embereket [ti. a kuruzsló orvosokat] az orſzágtól el-tiltani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 570) | hagyjuk-el e gaz, E vért szomjuhozó csordát fejedelmivel eggyütt; Haggyuk-el ez hálát tlünk megvonta vidéket! (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358004, 134) | Egy 12 éves kis gaz lányt (Zsebrok Ottiliát) egy mosónő lányát, fogtak el a városligetben, hol egy kis fickót vendégelt meg; e lány már volt büntetve lopásért s közelébb megint 22 frttal szökött el rákospalotai szolgálatából (1869 Fővárosi Lapok C8085, 566) | Bűbájosság van itt? Szúrd, szúrd le a gaz sehonnait! (Kést vesznek elő, nekirohannak Mefisztónak) (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 86) | ha persze az ő feleségét hódítják meg, hát lepuffantja minden átmenet nélkül a gaz csábítót (2010 Népszava máj. 22. C7473, 4).

1a. (vál v. tréf) ’ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, természet〉, e természetből fakadó, vkinek ilyen voltára valló v. ilyen tulajdonságot tükröző 〈megnyilvánulás, cselekvés stb.〉’ ❖ Hallván Penelope e’ ſzörnyü zajokat, Meg-érti Medontúl gazabb ſzándékjokat (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 163) | hah, melly kedves dolog nekem, hogy én az illy gaz lelkű embert úgy ismerhetem, hogy útálnom lehessen! (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 241) | Bukott a’ jó, tombolt a’ gaz merény: Nincsen remény! (1846 Vörösmarty Mihály 8524347, 145) | Lássék igaznak, hol gazul csala; Hol legmosolygóbb, ott legyen galád (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | A tudós okmányokkal akarja a fejedelem gaz voltát igazolni, de az okmányok – eltüntek (1907 Népszava márc. 6. C7475, 4) | [a Sátántangóban a telep lakói] gyanakodni kezdenek a rablásra, de Irimiás – remek csellel és gaz bölcsességgel – ismét megjelenik, lehordja őket: „kicsinyhitűek!” (1985 Balassa Péter 1008005, 190) | [Thomas Harris azonos című regényében] Hannibal, az őrült pszichiáter – ezúttal átoperált arccal – Dante-kutatóként Firenzében szövi gaz terveit (2000 Új Könyvek CD29).

1b. (vál) ’rendkívül rossz, rettenetes 〈állapot, hely(zet), időszak stb.〉’ ❖ Orjás Tartományba véletlen jutottunk, Ennél gazabb helyet ſoha nem hallottunk (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 95) | a mostani gaz idők miatt alig lehet értelmes, rendes, engedelmes és a mellett becsületes és jó lelki esméretű tiszteket és cselédeket kapni (1821 Dessewffy József C2570, 493) | E gaz honban minden csalfa, Éltet mutat s meg van halva (1895 Palágyi Lajos 8348008, 31) | Tömjénbűzös, gaz korszakokban, Mikor öltek, raboltak Krisztus-hitben: Akkor is az Emberben maradt meg Egyedül és legtisztábban az Isten (1912 Ady Endre CD0802) | kérdezem, mikor lesz már ennek az értelmetlen gaz világnak a vége, meddig tart még a butítás, a félrevezetés? (1996 Népszava aug. 13. C7461, 7).

2. (vál v. tréf) ’bajt v. bosszúságot okozó, ill. rossz, ártalmas 〈dolog, jelenség〉’ ❖ [az írástudók egy] bálványozó pogány embert ’Sidó vallásra téríthetnének; meg-térítvén pedig, ollyan gaz tudományokat vertek a’ fejébe, és olly gonoſz példákat mutattak néki, hogy az a’ meg-tért uj ’Sidó még gonoſzſzabb lenne, hogy ſem a’ pogányságban vólt (1774 Vajda Sámuel 7365003, 114) | Ugy szaggat itt... meg itt... meg mindenütt... E gaz betegség még bizony megöl! (1863 Tompa Mihály CD01) | Kár, hogy nem lehet nyitva továbbra is az ablak… Jaj, milyen rémítő lenne nyitott ablak mellett az a gaz kopogás! (1910 Nagy Lajos CD10) | hiába játszott jól a Kispest, az a gaz játékszer egészen egyszerűen nem akart Túri [ti. a kapus] mögé kerülni (2001 Nemzeti Sport okt. 11. C8070, 4).

3. (tréf) ’huncutságokra, csínytevésekre kész, ill. ilyen tettekkel másoknak bosszúságot okozó 〈személy, kül. fiú〉’ ❖ Jaj átkozott gaz Gyerekek, az almáimat most mingyárt adjátok viſzſza (1799 Sándor István C1530, 153) | – Hej, te vén, gaz kópé! Magad is leskelődtél már a szép menyecske után egyszer-másszor! (1883 Jókai Mór CD18) | No, mi bántja, kedves asszonyság? – Valami gaz, elvetemült csibész mászott föl erre a fára. Szúrós gesztenyegubót dobál le onnan (1953 Tersánszky Józsi Jenő 9706014, 19) | a gaz gyerek azt akarja, hogy mama és papa összekapjanak (1999 Népszava máj. 27. C6268, 7).

Ö: giz~.

ÖU: búza~, tócsa~.

ÖE: ~halom, ~irtás, ~növény, ~tető.

Sz: gaztalan.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.