🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

hófehér mn és fn 

I. mn

1. ’a hó színéhez hasonló, tiszta, nagyon fehér 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉’ ❖ Olaszországban a Karári ’s Görögorſzágban a Párosi [márványok] nagyon hiresek, mely mind a kettő hó-fejér (1798 Sándor István C1529, 122) | Hol Aeneas a’ nagy koczát ’S hamincz hófejér malaczát Fekve látá a’ partnál (1833 Áltöltöztetett Aeneis C4642, 12) | a híres sziklai forrásnál az történt, hogy az ott őgyelgő Bory Mihály előtt kettévált a szikla, s egy hófehér szakállú aggastyán lépett ki belőle (1884 Mikszáth Kálmán 8312238, 86) | [Az idő múlásával] a koromfekete haj, tetszése szerint, változtatta szinét szürkévé, utóbb hófehérré (1900 Varga Mihály 8511006, 38) | a német nagykövetség egyik hófehér BMW-jét lopták el a Rózsadombról (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen hajú 〈ember〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej, halánték〉’ ❖ a nagy ajtón 24 [idős] alak vezettetik be, kik mint önmozgonyok bólingatnak hófehér fejükkel (1859 Vasárnapi Újság CD56) | láttam boldog hófehér aggastyánokat (1899 Pekár Gyula C3461, 5) | Szent István, Szent László szakállasak, akár a Hermann apa, de nem feketék, hanem hófehérek (1927 Hatvany Lajos 9229004, 77) | Én a császár baloldalán ülök. Feje hófehér (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 228) | A folyosóvégi szoba ovális asztalán kiterítve, hófehér halántékkal feküdt az uracs teste (1988 Lengyel Péter 9397007, 225).

1b. ’nagyon világos v. sápadt 〈bőr〉, ill. ilyen bőrű 〈ember v. test(rész)〉’ ❖ Fekete szép haja hó fejér vállait Mint árnyék szépitti Napnak sugárait (1778 Kreskay Imre C2816, 48) | [A lugas] zöld lombjai közt hófehér leány (1856 Lisznyai Damó Kálmán 8275012, 491) | A hölgy felállt; Anselo szótlanul Megfogta lankadt hófehér kezét (1897 Szalay Fruzina 8418014, 195) | [a bíbor lepel] hófehér testét imitt-amott eltakarta (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 19) | A [lány] hófehér bőre erősen feszült a köldök körül (2009 Csaplár Vilmos 3073002, 55).

2. (vál) ’hóval borítottsága miatt (összességében) fehérnek látszó 〈táj, föld stb.〉’ ❖ Akkor, mint aggastyán feje, Hófehér volt a föld, Mostan miként az ifjunak Reménye, olyan zöld (1849 Petőfi Sándor 8366435, 229) | [a vén hidak] csaknem meghajoltak a hó terhe alatt, lent a kanyargó folyó acélkéken tündöklik, néma kísértetként sorakoznak hófehér hegyek (1914 Krúdy Gyula CD54) | be-bejártuk a hófehér tájat (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 603) | keskeny dombsorok sokasága teszi változatossá az alattunk elterülő hófehér vidéket (1995 Természet Világa CD50).

3. (kissé rég, vál) ’〈az erkölcsi tisztaság, ártatlanság, becsületesség stb. jelképeként〉’ ❖ Hófehér tekintetednek Hajnalán nyílásba jött Rózsaszálacskák ferednek Tiszta téjhabok között (1793 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Nincs az a kolostor, a melyben hófehérebb maradhatna ártatlansága, mint a csertői plébánián (1893 Kozma Andor 8252010, 69) | lesütött szemekben, öregedő és nem föltétlenül hófehér leánylelkekben tudott volna olvasni (1909 Lengyel Géza CD10) | A hófehér erkölcsökért kardoskodó keresztény világ a középkorban bűnnek minősítette és tiltotta híveinek a masszírozást (2009 Népszabadság júl. 25. C7857, melléklet 6).

II. fn

’ilyen szín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ Megtört habja’ hófehérét Arczotok haladja (1843 Regélő Pesti Divatlap C4919, 139) | Nem láttam soha szebb tyúkokat, mint a mieink előbb voltak. Hófehértől koromfeketéig minden szín (1865 Eötvös József C1597, 261) | Mája összeolvadt az abrosz hófehérjével meg a poharak csillogásával (1976 Dobos László 1034002, 184) | [a lakás tulajdonosa szereti] az őszi erdők vörhenyes cseresznyeszínét s a mindent tudó hófehéret (1998 Lakáskultúra CD39).

a. ’ilyen színű ruházat’ ❖ Hó fejérbe öltöztettek (1793 Bécsi Magyar Múzsa 7490010, 22) | szemei egy a kút felé közelgő hófehérbe öltözött nőalakon akadtak meg (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Esti harangszókor Talpig hófehérben Gyönyörü virágszál Imádkozik értem (1914 Gyóni Géza 9205008, 16) | [A varázsfuvolában Martin Kusej rendezésében] a boldog párt, Taminót és Paminát végre elegáns szmokingban, menyasszonyi hófehérben, ugyancsak betegszállító hordágyon gurítják az örvendező ünneplők közé (2008 Népszava nov. 22. C7471, melléklet 6).

Vö. CzF. ~, hófejér; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
hófehér melléknév és főnév
I. melléknév
1.
a hó színéhez hasonló, tiszta, nagyon fehér 〈szín〉, ill. ilyen színű 〈dolog〉
Olaszországban a Karári ’s Görögorſzágban a Párosi [márványok] nagyon hiresek, mely mind a kettő hó-fejér
(1798 Sándor István)
Hol Aeneas a’ nagy koczát ’S hamincz hófejér malaczát Fekve látá a’ partnál
(1833 Áltöltöztetett Aeneis)
a híres sziklai forrásnál az történt, hogy az ott őgyelgő Bory Mihály előtt kettévált a szikla, s egy hófehér szakállú aggastyán lépett ki belőle
(1884 Mikszáth Kálmán)
[Az idő múlásával] a koromfekete haj, tetszése szerint, változtatta szinét szürkévé, utóbb hófehérré
(1900 Varga Mihály)
a német nagykövetség egyik hófehér BMWBayerische Motorenwerke ’Bajor Motorművek’-jét lopták el a Rózsadombról
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen hajú 〈ember〉, ill. ilyen hajjal borított 〈fej, halánték〉
a nagy ajtón 24 [idős] alak vezettetik be, kik mint önmozgonyok bólingatnak hófehér fejükkel
(1859 Vasárnapi Újság)
láttam boldog hófehér aggastyánokat
(1899 Pekár Gyula)
Szent István, Szent László szakállasak, akár a Hermann apa, de nem feketék, hanem hófehérek
(1927 Hatvany Lajos)
Én a császár baloldalán ülök. Feje hófehér
(1931 Kosztolányi Dezső)
A folyosóvégi szoba ovális asztalán kiterítve, hófehér halántékkal feküdt az uracs teste
(1988 Lengyel Péter)
1b.
nagyon világos v. sápadt 〈bőr〉, ill. ilyen bőrű 〈ember v. test(rész)
Fekete szép haja hó fejér vállait Mint árnyék szépitti Napnak sugárait
(1778 Kreskay Imre)
[A lugas] zöld lombjai közt hófehér leány
(1856 Lisznyai Damó Kálmán)
A hölgy felállt; Anselo szótlanul Megfogta lankadt hófehér kezét
(1897 Szalay Fruzina)
[a bíbor lepel] hófehér testét imitt-amott eltakarta
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
A [lány] hófehér bőre erősen feszült a köldök körül
(2009 Csaplár Vilmos)
2. (vál)
hóval borítottsága miatt (összességében) fehérnek látszó 〈táj, föld stb.〉
Akkor, mint aggastyán feje, Hófehér volt a föld, Mostan miként az ifjunak Reménye, olyan zöld
(1849 Petőfi Sándor)
[a vén hidak] csaknem meghajoltak a hó terhe alatt, lent a kanyargó folyó acélkéken tündöklik, néma kísértetként sorakoznak hófehér hegyek
(1914 Krúdy Gyula)
be-bejártuk a hófehér tájat
(1974 Munkácsi Miklós)
keskeny dombsorok sokasága teszi változatossá az alattunk elterülő hófehér vidéket
(1995 Természet Világa)
3. (kissé rég, vál)
〈az erkölcsi tisztaság, ártatlanság, becsületesség stb. jelképeként〉
Hófehér tekintetednek Hajnalán nyílásba jött Rózsaszálacskák ferednek Tiszta téjhabok között
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
Nincs az a kolostor, a melyben hófehérebb maradhatna ártatlansága, mint a csertői plébánián
(1893 Kozma Andor)
lesütött szemekben, öregedő és nem föltétlenül hófehér leánylelkekben tudott volna olvasni
(1909 Lengyel Géza)
A hófehér erkölcsökért kardoskodó keresztény világ a középkorban bűnnek minősítette és tiltotta híveinek a masszírozást
(2009 Népszabadság júl. 25.)
II. főnév
ilyen szín, ill. vmely dolog ilyen színe
Megtört habja’ hófehérét Arczotok haladja
(1843 Regélő Pesti Divatlap)
Nem láttam soha szebb tyúkokat, mint a mieink előbb voltak. Hófehértől koromfeketéig minden szín
(1865 Eötvös József)
Mája összeolvadt az abrosz hófehérjével meg a poharak csillogásával
(1976 Dobos László)
[a lakás tulajdonosa szereti] az őszi erdők vörhenyes cseresznyeszínét s a mindent tudó hófehéret
(1998 Lakáskultúra)
a.
ilyen színű ruházat
Hó fejérbe öltöztettek
(1793 Bécsi Magyar Múzsa)
szemei egy a kút felé közelgő hófehérbe öltözött nőalakon akadtak meg
(1855 Vasárnapi Újság)
Esti harangszókor Talpig hófehérben Gyönyörü virágszál Imádkozik értem
(1914 Gyóni Géza)
[A varázsfuvolában Martin Kusej rendezésében] a boldog párt, Taminót és Paminát végre elegáns szmokingban, menyasszonyi hófehérben, ugyancsak betegszállító hordágyon gurítják az örvendező ünneplők közé
(2008 Népszava nov. 22.)
Vö. CzF. ~, hófejér; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások