azonosító mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → azonosít.

II. mn

1. ’vminek az azonosítására való, ill. vminek az azonosítását, felismerését szolgáló, azt előidéző v. lehetővé tevő 〈dolog, funkció, módszer stb.〉’ ❖ [az imádság] zokogássá, szent nevek mormolásává vált, míg a katona torka ki nem száradt és fel nem repedezett, amíg néhányan át nem harapták a géppuskaszíjukat, sőt néha még a nyakláncot is, amelyen az azonosító fémlapot viselték (1990 Róna Annamária ford.–Herr 2011013) | A boszorkány személyének azonosítása a néző által vagy egyéb azonosító módszerekkel történt (1990 Magyar néprajz CD47) | [a tárlókban] ásványok Japánból japán és latin nyelvű azonosító cédulával, drágakő másolatok, az iparban, gyakorlati életben használt ásványi nyersanyagok (1995 Természet Világa CD50) | Minden gyűrűn szerepel egy azonosító szám, aminek segítségével vissza lehet keresni, hol és mikor gyűrűzték az állatot (1996 Magyarország állatvilága CD14) | felismerő, azonosító rendszerrel (1997 Tények könyve CD37) | A címer egy-egy közösség – ország, város, község, testület, egyesület, vagy család, magánszemély – azonosító, egyedi jelvénye (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

2. ’vmit vmivel megegyezőnek mondó, megegyezőnek tartó, köztük különbséget kizáró, ill. több dolog azonosságát mutató, jelző’ ❖ mennyi más ilyen kapcsoló, hasonlító, sőt azonosító szál a részek, a figurák, az egyes események között; minden visszatér, a metafórák, a helyzetek, sőt az érzelmek is (1936 Gyergyai Albert CD10) | A második stílelem a synonim fölsorolások folytonos alkalmazása. Értelmezős alapúak szintaktikai, azonosító szerepűek logikai tekintetben (1981 Németh G. Béla 9482001, 194) | Elképzelhető ugyan harmadik csoport is, az azonosító közmondásoké, de ezek inkább az előző nagy típus válfajaként határozhatók meg: Az idő pénz (1988 Magyar néprajz CD47).

2a. (Nyelvt) ’rendsz. azonos jelentéstartalmat kifejező fn-i fogalmakat azonosítással összekapcsoló 〈nyelvtani szerkezet, viszony〉, ill. ilyen szerkezetben szerepet betöltő 〈nyelvi elem〉’ ❖ Ha mind az alany, mind az állítmány egyedi dolgot nevez meg, akkor sajátos, úgynevezett logikailag visszafordítható (azonosító) szószerkezet keletkezik (1962 Tompa József C6234, 68) | Az azonosító értelmező jelzős szerkezetek leggyakoribb típusa az, amelyikben a szerkezet egyik tagja tulajdonnév, a másik köznév (1962 Károly Sándor C6234, 301) | azonosító mellékmondatoknak (1962 Károly Sándor C6234, 407) | Az azonosító állítmány csak főnévi típusú szófaj lehet (2000 Lengyel Klára C6282, 397) | Azonosító viszony esetén nehéz megállapítani, hogy az alany-állítmányi szerkezetben melyik tag az állítmány, és melyik az alany (2000 Lengyel Klára C6282, 398).

III. fn

’vkinek v. vminek az azonosítását lehetővé tevő jel, okmány stb.’ ❖ A file-ok azonosítója max. 8 karakteres névből és max. 3 karakteres kiterjesztésből áll (1987 Pajor Gábor 1116001, 9) | a fogyasztásmérő azonosítóját (1994 Magyar Hírlap CD09) | felhasználói azonosítók (1998 Byte Magazin ford. CD38) | egy lopott autó eredeti azonosítókkal könnyedén átcsúszhat az ellenőrzésen (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: adó~, személy~.

Fr: társadalombiztosítási.

azonosító melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenévazonosít
II. melléknév
1.
vminek az azonosítására való, ill. vminek az azonosítását, felismerését szolgáló, azt előidéző v. lehetővé tevő 〈dolog, funkció, módszer stb.〉
[az imádság] zokogássá, szent nevek mormolásává vált, míg a katona torka ki nem száradt és fel nem repedezett, amíg néhányan át nem harapták a géppuskaszíjukat, sőt néha még a nyakláncot is, amelyen az azonosító fémlapot viselték
(1990 Róna Annamária ford.Herr)
A boszorkány személyének azonosítása a néző által vagy egyéb azonosító módszerekkel történt
(1990 Magyar néprajz)
[a tárlókban] ásványok Japánból japán és latin nyelvű azonosító cédulával, drágakő másolatok, az iparban, gyakorlati életben használt ásványi nyersanyagok
(1995 Természet Világa)
Minden gyűrűn szerepel egy azonosító szám, aminek segítségével vissza lehet keresni, hol és mikor gyűrűzték az állatot
(1996 Magyarország állatvilága)
felismerő, azonosító rendszerrel
(1997 Tények könyve)
A címer egy-egy közösség – ország, város, község, testület, egyesület, vagy család, magánszemély – azonosító, egyedi jelvénye
(2000 Horváth M. Ferenc)
2.
vmit vmivel megegyezőnek mondó, megegyezőnek tartó, köztük különbséget kizáró, ill. több dolog azonosságát mutató, jelző
mennyi más ilyen kapcsoló, hasonlító, sőt azonosító szál a részek, a figurák, az egyes események között; minden visszatér, a metafórák, a helyzetek, sőt az érzelmek is
(1936 Gyergyai Albert)
A második stílelem a synonim fölsorolások folytonos alkalmazása. Értelmezős alapúak szintaktikai, azonosító szerepűek logikai tekintetben
(1981 Németh G. Béla)
Elképzelhető ugyan harmadik csoport is, az azonosító közmondásoké, de ezek inkább az előző nagy típus válfajaként határozhatók meg: Az idő pénz
(1988 Magyar néprajz)
2a. (Nyelvt)
rendsz. azonos jelentéstartalmat kifejező fn-i fogalmakat azonosítással összekapcsoló 〈nyelvtani szerkezet, viszony〉, ill. ilyen szerkezetben szerepet betöltő 〈nyelvi elem〉
Ha mind az alany, mind az állítmány egyedi dolgot nevez meg, akkor sajátos, úgynevezett logikailag visszafordítható (azonosító) szószerkezet keletkezik
(1962 Tompa József)
Az azonosító értelmező jelzős szerkezetek leggyakoribb típusa az, amelyikben a szerkezet egyik tagja tulajdonnév, a másik köznév
(1962 Károly Sándor)
azonosító mellékmondatoknak
(1962 Károly Sándor)
Az azonosító állítmány csak főnévi típusú szófaj lehet
(2000 Lengyel Klára)
Azonosító viszony esetén nehéz megállapítani, hogy az alany-állítmányi szerkezetben melyik tag az állítmány, és melyik az alany
(2000 Lengyel Klára)
III. főnév
vkinek v. vminek az azonosítását lehetővé tevő jel, okmány stb.
A file-ok azonosítója max.maximum 8 karakteres névből és max.maximum 3 karakteres kiterjesztésből áll
(1987 Pajor Gábor)
a fogyasztásmérő azonosítóját
(1994 Magyar Hírlap)
felhasználói azonosítók
(1998 Byte Magazin ford.)
egy lopott autó eredeti azonosítókkal könnyedén átcsúszhat az ellenőrzésen
(2000 Magyar Hírlap)

Beállítások